Világosság, 1949. július-szeptember (5. évfolyam, 150-227. szám)

1949-07-08 / 156. szám

SZÍNHÁZ­HETI LEVÉL Zölgz Máska útjáról T Én is olvastam, mint mindnyá­jan, hogy a Szovjetunió meg­vásárolta a „Talpalatnyi föld” és a „Mágnás Miska” című filmeket, méltónak találva mindkettőt arra, hogy a világ legigényesebb és leg­­kulturáltabb tömegei elé bocsássa. Újabb parasztküldöttség utazik te­hát a Szovjetunióba. Gőz Jóska és társa, a harmincas évek Magyaror­szágának agyongyötört, szolgasor­ban tartott parasztjai, mintegy all­nak bizonyságául, hogyan éltek és élnének itt ma is az emberek, ha Le­­nin és Sztálin népének diadalmas hadserege meg nem fordítja a törté­nelem kerekét. Harminc év távlatából egyetlen­egy szovjetfilmre emlékszem, amely­nek sikerült áttörnie a Horthy-rend­­szer kínos gonddal és külön rendőri asszisztenciával őrzött szellemi kor­donsét. A ,,Vihar Ázsia felett” című Pudovkin-film volt ez, nálunk­­,Dzsingiszkán” címmel mutatták be, természetesen erősen megvágva, de ebben a­ formájában is páratlan si­kert aratott. Egy mongol fiatal­em­berről szólt, akit az angolok jól fel­fogott érdekükben a nagif Dzsingisz­kán leszármazottjának játszanak ki: fegyvert és hatalmat adnak neki, hogy a nagy név árnyékában se­gítse népét a nyugati zsarnokok markában tartani. Ám ,,Dzsingisz­kán” a­ kezébe adott kardot az el­nyomók ellen fordítja, fellázítja né­pét s ahogy a film utolsó kockáin a véghetetlen sorokban nyargaló szabadságharcosok valósággal el­­söprik a betolakodottakat, olyan fö­lénnyel verte meg szellemi téren a szovjet filmgyártásnak ez a remeke az itt játszott nyugati filmeket. Ele­ven cáfolata volt ez az alkotás a Szovjetunióról összehordott rágal­maknak. El is maradt a folytatás, több szovjetfilmet nem engedtek be át? "-"zágba. U­­gyan miféle filmet tudtunk vol­­na mi egykoron cserébe kikül­deni? Talán — parasztokról lé­vén szó — a Bors Istvánt, amely azt példázta a magyar mozipublikumnak, hogy a béres sorból gazdag örökség folytán ki­emelkedő grófi fattyú mikép há­zasodik be az úri famíliába­n lesz saját fajtájának könyörtelen haj­ósára? S persze úgy tüntetve fel mindezt, mint a világ legtermészete­sebb és leghelyénvalóbb dolgát, an­nak bizonyságául, hogy a „józan” magyar paraszt megállja az urak k­özt is a helyet. Ha nézem azt a hosszú utat, amelyet a magyar filmművészet , Bors Istvántól napjainkig megtett, minduntalan a Szovjetunióval ta­lálkozom. Ö szabadított­ fel bennün­ket, ő tette lehetővé, hogy a talp­alatnyi föld végre a paraszté legyen. 5 segített felszámolni itt a múlt hazugságait s neki köszönhetjük, hogy ezt a keserves múltat az igaz művészet kifejező erejével a vász­non is hitelesen örökíthetjük meg. A „Dzsingisz kán ” annak idején csak mutató volt a gazdag szovjet kul­túrából, de négy esztendő óta a jobbnál-jobb szovjet filmek egész sora tanít bennünket arra, hogy igazi kultúra csak a művészet és az igazság szintéziséből születhetik. A ,,Talpalatnyi föld” a szovjet példa nélkül soha nem lehetett volna olyan, amilyen: egyszerű, őszinte, kifejező és az igazság mindenek­­felett való erejével hatásos. A Szovjetunióból hazatért pa­­rasztok boldogan meséltek csodálatos élményeikről. A magyar filmek most rólunk fognak mesélni, nemcsak a múltról, amelyet megele­venítenek, de a jelenről is, amely születésüket lehetővé tette és arról a fejlődésről, amely az elvégzett munka helyességét s a belénk helye­zett bizalmat igazolja. K­arra* SxilArd g/J­­­MY/DEN © Az ősszel megnyíló új állami színhá­zak megkezdték a szervezkedést. A jövő szezonban,több, nálunk egészen új típusú színházunk lesz. A Szovjetunióban, az élen járó szocialista kultúra országában már régen szolgálják ezek a színházak a közönség legszélsebb rétegének szóra­koztatását, nevelését. Az Ifjúsági Szín­ház nem azzal a céllal nyílik meg szep­temberben, hogy csupán ifjúsági darabo­kat mutasson be. Erről szó sincs. Szelle­mükben az ifjúságot, világnézetükben pedig a szocializmust hirdetik majd a bemutatandó színművek. A színház pontos műsortervét még nem ismer­jük, de bizonyos, hogy ez a színház­­típus jelentős feladatot teljesít majd a magyar kulturális életben. A másik újszerű színház a Művész Színház helyén megnyíló Úttörő Színház lesz. Végre a gyermekeknek, a jövő embereinek is lesz színházuk Budapes­ten. Mesejátékokat mutat majd be ez a színház — de nem olyanokat, amilyenek­hez az elmúlt rendszer szoktatta a gyer­mekeket. Szó sem lesz itt fantasztikus ostobaságokról, „fenyítő" célzatú vas­­orrú bábákról és ördögfiókákról, az Út­törő Színház a valóságot, az igazat mondja majd el művészi eszközökkel a gyermekeknek. Ez a két új színháztípus egyik leg­jelentősebb eredménye lesz a színházi életünkben beállott döntő változásnak.­­ Az új magyar szerzők állandó pana­sza volt, hogy igen nehezen kaptak teret műveik bemutatására és még ritkábban kiadói kottáik kinyomtatására. A helyzet a jövőben a tervgazdálkodás eredménye­ként gyökeresen megváltozik, mert zene­karaink és kórusaink már az ősztől kez­dődő évadban szervezetten és fokozot­tan, rendszeresen mutatják be a fiatal magyar komponisták legújabb műveit. A zenei egyesületek lényeges pontjává vált a magyar komponisták pártfogása. A kottakiadás biztosítására már az idén megtették a célravezető kezdő lépése­ket.­ Hétfő óta lázas munka folyik a Szí­nész Szakszervezetben: tíz hármasbi­zottság végzi a színészkauser-kutatást. A bizottságok naponként a késő esti órákban is együtt vannak s felülvizs­gálják a valamennyi színész által be­nyújtott és kitöltött káderlapokat. Munkájuk igen , fontos, éppen ma, amikor az­ új állami színházak meg­kezdték a szerződtetést s a jelentős jövő idény megszervezését. Az elkö­­­vetkezendő szezonban már mentesnek kell lennie a színházi életnek a tele­­fonszínésznőktől, s ugyanakkor a szí­­nészkáder-kutatás feltárja az eddig kallódó, mellőzött tehetségeket, akik­nek feltétlenül helyük lesz az új ál­lami színházak színpadain, a nép színházaiban. 4 Világosság Péntek 1949. VII. 8. KUCZKA PÉTER: HOSSZÚ SOR KÖZEPE"­. A tehetséges fiatal költő 1941 óta megírt verseit kötötte csokorba a kis kötetben. Verseket tartalmaz a kötet „a zűrzavar éveiből", a felszabadulás előtti időkből, majd a felszabadulás utáni időszakban írott verseit, azaikor a Kom­munista Párt, a magyar munkásság pártja, oszlatta el a homályt és zavart. Kuczka Péternek ezek az új versei az épülő ors­zág millióiról, a munkásokról, parasztokról és értelmiségiekről beszél­nek, azokról, akik építik az új országot. Amint a Virágos barackfa című versé­nek utolsó szakaszában írja: „ ... S egy szót mondok most ki, azt.­­ hogy: hazám és azt, hogy élet, szerelem, szabadság.” Szabadtéri színház nyílt meg Kiev­­ben. Kievben, a Dnyeper partjának egyik festői szépségű pontján 4100 férőhelyes szabadtéri színházat építet­tek. A nyári színházban Ukrajna leg­kiválóbb népi énekkarai, szimfonikus zenekarai, színjátszó csoportjai lépnek fel. A színpad helyére vetítővászon is álítható, úgyhogy a hatalmas szabad­téri színházban filmeket is be leh­et mutatni. ­orki márnák­­tázat évitel, maga lakik benne.. Az építkezési láz elfogta a legifjab­­bakat is. E pillanatban — amikor e sorokat írjuk­­— a legifjabbak mun­kaversenyben állnak a Sztálin-téren épülő autóbuszálomás munkásaival.. A legifjabbak — év szerint kettőtől hatig — elfoglalták az építkezés hát­terében keletkezett homokdombokat és ujjal, körömmel, tenyérrel, no meg egy-két facér fadarabbal és rozoga lábassal nekiláttak az építkezésnek. CA Sztálin-téri nagy­vállalkozók Homokvárakat évezredek óta építe­nek a gyermekek. De ez az építkezés merőben eltér az eddig ismertektől. Eltér pedig szervezettségénél, kollektív szelleménél, céltudatosságánál fogva. A legutóbbi időkig — ez történelmi tény — a gyermekek az ilyen építke­zések kivitelezését saját költségükre és veszélyükre vállalták, mint ma­gán-nagyvállalkozók, legjobb esetben mint társas cég és indián csatakiáltá­sokkal hantoltak el minden idegen beavatkozást. Hogyan építkeznek ez­zel szemben a Sztálin-tériek? így Elfogyott a tej, lemegy a nap, épül a ház... Délután öt óra. Kocsmárosné, arany­­virág, ide a legjobbik tejét... sajnos, azonban a tejcsárdában már félórája elfogyott a tej és a sütemény, annak igazolására, hogy­­az óceán sem kime­ríthetetlen. A nap kezd bizonytalan­kodni a tér jelett. De még egyre ér­ cA i­át&tházáu, Uatt&ttuU Valamennyi fő­városi általános iskola őszre telje­sen helyreállítva, jókarban várja a tanulókat! Nem­csak 26 romos iskolát építenek újjá, de két kor­szerű új iskola is épül. A Ránki­­utcában Európá­nak egyik legkor­szerűbb tanügyi intézete lesz. Itt már az iparos és gépészeti, munkák befejezése folyik. Rövidesen befeje­zik a homlokzat vakolását. Az új Jász­ utcai általá­nosban pedig az iparosok már az épület iparosmun­­káit végzik. ­ A Maxim Gorkij-kollégium felhívása A Maxim Gorkij orosz nyelv- és irodalomszakos népi kollégiumrg a felvé­telüket kérhetik olyan munkás- és sze­­gényparaszt-fiatalok, akik a népi demo­kráciának oroszul jól tu­dó és a Szov­jetuniót ismerő szakemberei, orosz nyel­vet tanító pedagógusai akarnak lenni. I­­­ndokolt esetben középiskolai végzettség nélkül is tehetnek felvételi vizsgát a kollégiumba és egyetemre. A kórulgium­ felvételhez július 15-ig kérvényt, élet­rajzot (2 példányban), vagyoni bizonyít­ványt, születési, anyakönyvi kivonatot és az utolsó iskolai bizonyítványt (lehet másolat is) kell eljuttatni: Maxim Gorkij­­kollégium, Budapest, XI., Bérc­ utca 5. címre. keznek gyermekek. Többen egyenesen felsietnek munkahelyükre, a dombra. A dombtetőn néhány gerenda fekszik. Ezekre ledobálják a ruhát, inget, ci­pőt. Hiába, kemény munka lesz! kenés közben édes a munka Az építkezéshez szélvédett helyen, a völgyben kezdenek. Kettő nyomban csúszdát egyenget a domboldalon, de nem csúszkálás céljából, hanem hogy racionalizálják a téglának a tetőről a völgybe való szállítását. Két mezítlá­bas­­hordja fenn a téglát, egy lehasal a tetőn a csúszda mellett és adogatja, fent kettő elkapja, összerakja, egy nedves homokkal „bevakolja", egy vi­zet hord kagylóhéjban, egy csövet_ ■is­meretlen rendeltetéssel és így tovább. Nem írták ugyan ki, hogy „munkások felvétetnek", de annyi bizonyos, hogy itt minden jelentkező azonnal munká­hoz jut — persze, ha építőszándékai vannak. a farcsi, edényt ide! Az építkezésről egyelőre nem lehet megállapítani, mivé fejlődik. De ezt senki nem kérdi. Van felelős építés­vezető, annak kell tudnia, hogy mi lesz: az autóbusz-megálló kicsinyített mása, alagút, felhőkarcoló, vagy pa­goda. Egész bizonyos, hogy tudja is. A tervrajz ugyan nincs előtte, de fejé­ben van az egész s úgy i­inyitja a munka menetét. — Ide egy téglát, ide homokot —­ hangzik szüntelenül. — Vigyázz, hogy ne sok maltert fogyassz. Sok a selejt! így nem lehet tervszerűen dolgozni. Karcsi, te menj téglát hordani. Te ke­ress egy nagyobb edényt és abban hordj vizet... Felépítek neked egy há­zat, én is lakni fogok benne. egy papa, meg még egy... A dombok alján egy-két felnőtt is akad. Két idősebb asszony szaporán pletykál. Egy papa leleményesen fel­­fordította a fia sportkocsiját s azon ülve, kezeit a földre lógatta,­­ keni ki apai forradalm­ait. De akad, aki ra­gyogó arccal, mosolyogva nézi ho­gyan épül az új világ... Egy baj van: a téren lévő híres idő­jelző házikót szétlőtték ez ostrom alatt és így nem tudja mutatni az idők vál­tozását. Pedig nagyot mutatna. . ( frige) El­in Mafá A görög monarchofasiszta pribékek Athénben kivégezték Markeziniszt, a görög Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagját és Man­oli Lügizosz szakszervezeti vezetőt. Mindkét kivég­zett szabadságharcos vezető szerepet játszott a fasizmus elleni küzdelemben, Markezinisz a náci megszállás alatt az élenállási mozgalom egyik vezetője volt. 1941 és 1944 között számos sztrájkot és tömegtüntetést szervezett. Lügizosz a német uralom idején az il­legális antifasiszta sajtó egyik főszer­kesztője volt. (Nem véletlen az, hogy a monarcho­­fasiszták elsősorban a görög hazafia­kat gyilkolják meg, akik kiemelkedő szolgálatokat tettek népüknek a német­­olasz fasiszták elleni felszabadító há­borúban. Az amerikai imperialisták, akik a görög kormány gaztetteire uta­sítást adnak, jól tudják, hogy kizsák­mányoló uralmukra ezek az emberek jelentik a legnagyobb veszélyt. A gö­rög szabadságharcosok a hitleri idők­ben pontosan megismerték a fasizmus módszereit és így tudják, hogy van Fleet amerikai tábornok, aki jelenleg Görögországban parancsnokol, semmi­ben sem különbözik a náci táborno­koktól: az amerikai uralmat ugyanúgy az otthonukból elűzött munkások és parasztok százezrei, a felgyújtott fal­vak, a lakosság nyomora jellemzi, mint a német megszállást. Vaszili Markezinisz, Manoti Lügizosz mártír­halála csak megerősíti a görög nép harci ellenállását, csak fokozza a sza­badságszerető népek szolidaritását a görög harcosokkal és így közelebb hozza a győzelem óráját. Vaszili Mar­kezinisz és Manoli Lügizosz nem halt meg hiába!) Negyvenhat államosított üzem 97 és fél millió forint forgótőke felesleget fizetett vissza a Nemzeti Bankba, az üzemek egydejűleg vállalták, hogy az év végéig a most befizetett közel 190 millió forinttal együtt összesen 519 millió forint forgótőke megtakarítást érnek el. (A 46 üzem vállalatvezetője három hónappal ezelőtt bejelentette az ipar­ügyi minisztériumnak, hogy átvizs­­gálják üzemük vagyonát, valóságos tőkeszükségletük megállapítása céljá­ból. Ugyanakkor közölték, hogy üze­mük dolgozói mozgalmat indítanak a fokozott takarékosságra munkában, időben és anyagban, amelynek ered­ménye a most befizetett 97,5 millió forint. A fölös ter­melőke visszafizeté­sére irányuló mozgalom célja az ed­dig befizetett közel 850 millió nyere­ségrészesedés mellett a belső tartalé­kok további feltárása. A fölös forgó­tőke lecsapolása lehetővé teszi nép­gazdaságunk termelésének kiszélesíté­sét, mivel a forgótőke megtakarításból eredő összegek népgazdaságunk to­vábbi fejlesztésére fordíthatók.) MOH-ŐRJÁRAT egy rendkívül időszerű filmnél Az 1930-as években a japán impe­rialista hódítók megszállva tartják Mandzsúriát.­­ A legkülönbözőbb csel­szövésekkel akarják meggátolni a Szovjetunió békés munkáját. Egykori cári tisztek, fehérgárdisták és trockis­­ta banditák — pénzért felbérelt gyilkosok „segítségével“ folytatják mesterkedé­süket. Be akarnak hatolni a kis ha­tármenti község lakói közé, a szovjet emberek azonban visszaverik az im­perialista provokációt, határőrök, kol­­hozparasztok éberen őrködnek a szov­jet nép békéje felett. A japán impe­rialisták s a trockista bérgyilkosaik minden aljassága, provokációja és tá­madása megtörik a Bolsevik Párt ve­zette szovjet emberek keménységén, acélos erején. Erről szól a „Mandzsu bestiák“. Izgalmas, feszültségekkel teli, művészi film ez. De ezentúl elsősorban és döntően kidomborodik minden jelene­téből a szovjet emberek ébersége s az, hogyan semmisíti meg a szovjet nép a békés munkát megzavarni szándé­kozó aljas söpredéket. Most, nálunk különös jelentősége is van: a közel­múlt történelmi filmje napjaink ese­ményeit is megvilágítja. A mi Pár­tunk, a Bolsevik Párt gazdag forrá­saiból és tanításaiból megerősödve, most söpri el az imperialis­ták trockista ügynökeit, akik a mi bé­kénket, a mi építő munkánkat akar­ták tönkretenni. Mennyire együtt él a magyar néző az éber és harcos szovjet emberekkel, a nézőtéren ülve együtt érez harcaik­kal és gyűlölettel gondol az amerikai imperializmus felbérelt kémbandájára, amelyik a mi békénkre tört. Ilyen fegyver a szovjet film, amely művészi eszközökkel a történelmi valóságot ábrázolja s mondanivalójában időszerű tanulsá­got is tartalmaz. Az érdekes, izgalmas és­ művészi filmalkotást Vladimir Ivanov rendezte nagyszerűen, a remek fényképezés Ra­­paport operatőr munkája. Kitűnő szí­nészek vonulnak fel a filmen, amely művészi élmény, ideológiai tanulság s megtanít gyűlölni az ellenség aljas ügynökeit. (demeter) Ma ünnepli fennállásának kéteszten­­dős évfordulóját a politikai és tudomá­nyos ismeretek terjesztésére alapított szovjet össz-szövetségi Társaság. 64 Társaság tagjai között a szovjet értelmiség legjobb képviselői foglalnak helyet: akadémikusok, profeszorok, tu­dományos dolgozók, közéleti vezetők és államférfiak. Célja, hogy a Bolse­vik Pártnak és a szovjet kormánynak mindenképpen segítségére tegyen a népi tömegeknek a kommunizmus szel­lemében való nevelésében, kulturális és politikai színvonaluknak minél maga­sabbra emelésében. A Társaságnak több mint tízezer tagja van. Működé­sének első évében körülbelül huszon­hatezer felolvasást tartott Moszkvá­ban, a szövetséges köztársaságok fő­városaiban, kerületi és körzeti közpon­tokban, falvakban, nagy előadótermek­ben és kis klubhelyiségekben, üzemek­ben, szovhátokban és kolhozokban Munkájának ütemét azóta még fo­kozta, felhasználta a sajtót, a rádiót, a mozit is.)

Next