Világosság, 1949. október-december (5. évfolyam, 228-304. szám)

1949-12-22 / 297. szám

­ Megjelent a TÁRSADALMI SZEMLE a Magyar Dolgozók Pártinak tudo­mányos folyóirata november—de­cemberi ünnepi száma. Tartalom: RÁKOSI MÁTYÁS: A 70 éves Sztálin. Sztálin műveiből: A nemzeti kérdés és a leninizmus. Berci Andor: Sztálin — a béke őre. Fogarasi Béla: Sztálin, a filozófus. Kállai Gyula: A Nagy Októberi For­radalom és jelentősége. Nagy Imre: Sztálin ,,A Szovjetunió agrrál­politikájár­ól’­ Friss István: ötéves tervünk indulá­sához. Közlemény a Kommunista és Mun­káspártok Tájékoztató Irodájának értekezletéről. SZEMLÉ­ BETLEN OSZKÁR: Tanulságok a Rajk-szer után. Romját Irén: Nemzetközi szemle. . Sebestyén Gyula: A „tudományos forma”. Fehér Lajos: A szövetkezeti fejlődés kiszélesedése 1949 őszén és ennek okai. Könyvismertetések. Irodalmi tájékoztató. A Társadalmi Szemle tájékoztat . a társadalomtudomány, a közgazdaság, a h­­zai és nemzetközi politika, kul­túra főbb kérdéseiről. Kettős szám ára: 6 forint. Előfizetési ár negyedévre 7,50 forint Kapható könyv­kereskedésekben, IBUSZ-pav­ionokban és a pártszer­­v­ eset­ek terjesztőinél. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy­ út 45. sz.. Sztálini nevével soha nem látott győzelmet aratnak az üzemek dolgozói Kedd délután óta özönlenek a je­lentések az üzemekből. Óránként je­lentik: ennek és ennek a gyárnak,a bányának dolgozói ennyivel és eny­­nyivel emelték munkateljesítményü­ket a sztálini műszak során. Áradnak a számok és a számok­ból soha nem látott győzelem képe bontakozik ki: a magyar munkások,, mérnökök, műszaki dolgozók, ifjak és asszonyok Sztálin születésnapján frontáttörést hajtottak végre. A te­remtő munka áradata pozdorjává zúzott minden akadályt, áttörte a gátakat és elárasztotta a munkahe­lyeket. Az élenjáró szocialista munkatel­jesítménynek ez a hatalmas győ­zelme természetesen nem 24 óra eredménye. És nem is 24 órára szól. Az üzemek dolgozói hosszú idő óta készítettek elő a munkaver­­se­ny kiszélesítésével, lelkiismeretes anyag- és szerszámellátással, a munka helyes megszervezésével, jó műszaki előkészítéssel, új munka­­módszerekkel, az egyéni felelősség és a munkafegyelem fokozásával. Az előkészítés mindarra kiterjedt, ami a szocialista termelés technikai előfeltételei közé tartozik. De lehet-e előkészíteni ilyen frontáttörést egyedül technikai mód­szerekkel? Nyilván nem lehet. Más is kell hozzá: az, hogy a munkások, mérnökök, műszaki dolgozók tudják is, milyen cél érdekében feszítik meg erejüket, milyen célra összpon­tosítják izmaik és agyuk munkáját. Kell, hogy tudják: új életet, új or­szágot építenek, olyan társadalmat, ahol a munka valóban, becsület és dicsőség ügye. Kell, hogy tudják: harcot folytatnak, éles, kím­életlenn harcot, a régi, a hanyatló, az elhaló ellen, az új, az élenjáró megvaló­sításáért. Kell, hogy tudják: a szo­cializmust építik. S a név, amelynek nyomán a po­litikai munka és a technikai előké­szítés példátlan méretű győzelemmé vált: Sztálin neve. A magyar nép nagy barátjának, a világ dolgozói bölcs tanítójának, a fasizmus szét­­zúzójának, a béke sziklaszilárd őrének születésnapjára valósultak meg azok a munkateljesítmények, amelyekről most mint győzelmi je­lentésekről számolhatunk be. „Hosszú hónapok óta törtük ma­gunkat — írja Rákosi Mátyás a Szabad Nép mai vezércikkében —, hogy a szocialista munkaverseny nálunk is gyökeret verjen és nem tudtunk átütő sikert elérni. De akii­kor azzal a kéréssel fordultunk a dolgozókhoz, hogy a szeretett Sztá­lin 70. születésnapját munkafelaján­lással ünnepeljék, egyszerre meg­tört a jég. Mint víz a gátszakadás­nál, úgy árad a teremtő munka hul­láma és mintegy varázsütésre, meg­jelentek a magyar Sztahanovok, a Pozsonyiak, Muszkák és a többiek. Csak most, a sztálini munkafelaján­lással, vált nálunk is a­ „becsület és dicsőség ügyévé” a munka. S most vált valóra nálunk a kantáta sza­va: „Sztálin nevével épül a világ!” Sztálin 70. születésnapján a ma­gyar munkások, mérnökök és mű­szaki dolgozók áttörték a frontot és holnaptól kezdve az áttörés helye szélesedni fog. A nagyszerű aján­dék, amelyet a magyar dolgozók Sztálinnak felajánlottak, maradan­dó ajándék. Sztálin neve, amely ma az üzemekben nagyszerű, konkrét teljesítm­ényekké vált, továbbra is egyre nagyobb eredményekre ser­kenti a dolgozó magyar népet. A nagy sztálini születésnap kiinduló­pont és ígéret szocialista termelé­sünk további emelkedéséhez. És így indulunk neki ötéves tervünknek. A nappali műszak felül akarja múlni a Lángban a hatalmas éjszakai eredményeket fedélen. Ma próbáltát ki először ezt az új módszert, magam sem hittem, hogy ilyen remekül sikerül, ünnep volt ne­kem ez a nap, Sztálin elvtárs szüle­tésnapja. Soha életemben ilyen lelke­sedéssel még nem dolgoztam. Meg is van az eredménye. Az új munkamód­szert fenntartom ezután is. ................ ................... .....................­­ Hajnali öt óra. A Váci­ úton egy­két korai villamos­­csilingel, néha autó surran. Az egész­, hosszú út valóságos fényárban ragyog. Az üzemek, gyárak szebbnél-szebb díszítéseit­ fényszórók­kal, lámpákkal világították meg. A Láng-gyár felé­­ közeledve, már mesz­­sziről zeneszót hallunk. A gyári me­gafon közvetít pattogó indulókat és bemondja az éjszakai műszak hatal­mas eredményeit. Bent, a pártszervezet irodahelyisé­geiben, írógép kattog, telefon csilin­gel. Az eredményekről készítik a ki­mutatásokat, Halász Pál párttitkár irá­nyításával. Bent dolgoztak egész éj­szaka tegnap reggel óta. Óriási a lelkesedé­s a műhelyekben. Az eredményekre nem kell sokat várni: néhány perccel a jelentés után a gyári megafonon keresztül valamennyi mű­hellyel közlik az eredményeket. De nem telik el félóra a jelentés után, már az egyes munkahelyek faliújság­jain is ott vannak az eredmények. „Egyszerűsítettem ma éjszaka" A gyár esztergaműhelye olyan, mint valami ünnepélyesen feldíszített gyűlés­­terem. Az egész óriási csarnokot való­ságos zászlóerdő díszíti. A gépek kö­zött zászlósorok feszülnek, az apró, piros-fehér-zöld és vörös lobogókra Sztálin nevét írják. A műhely közepe­táján hatalmas vöröscsillag ragyog ki­világítva. Közelében óriásira felnagyított sztá­lini felajánlási lap. Erre írják majd fel a műhely sztálini, műszakjainak összesített eredményeit.’ Mércét­­Vilmos, esztergályos padja mögött óriási halomban büszkélkedik a ma éjszakai munka eredménye, a rengeteg megmunkált lokomobil­­alkatrész. Mérces Vilmos 180 százalékot vállalt, eddig 506 százalék az eredménye. Hasonlóval dicsekedhet a mellette dol­gozó Schleifer Lajos esztergályos is. Azt vállalta, hogy 115 százalékos tel­jesítményét 10 százalékkal emeli. Most 409 százaléknál tart. — "Egyszerűsítettem ma éjszaka — mondja. — Esztergakés helyett fúróval végzek el egy munkamenetet a henger­ Simon SZII-Titk­ár 312 százaléknál tart Az idősebbek mögött nem marad­nak el a fiatalok sem. Simon István, a műhely SZIT-titkára, 130 helyett 312 százalékot teljesített eddig. — Nekünk, ifiknek az elsők között kell lennünk a termelésben, — mondja. Teljesítményemet a jövőben még tovább akarom fokozni. Hasonlóan nagyok az eredmények a revolverműhelyben, a csiszolók­nál, a marósoknál, az öntőknél, az egész gyárban. Hozzájárult a jó eredményekhez a műszaki értelmiségi dolgozók lelkes munkája. Kiss Ferenc műhelyfőnök, Budaméri mérnök, Valkó és Kövesi, műszakiak a kalkulációból, számos más társukkal egész éjszaka bent voltak. Nekik is köszönhető, hogy az eredményeket azonnal ki­ le­hetett értékelni, összesíteni és közölni -a gyár valamennyi­­dolgozójával, ami hatalmas mértékbe­­ fokozta a verseny lendületét. De nem volt baj anyaggal, szerszámmal sem. Merczel esztergá­lyos például négyszeresét­­ teljesítette a vállalásának, egy pillanatig sem kel­lett várnia az anyagra, azonnal kapta, mihelyt kifogyott . Jön a nappali műszak Az óramutató a hatos tele jár. A gyár kapuján már özönlenek a nap­pali műszak dolgozói. A megafon kö­szönti őket: „Üdvözöljük a sztálini műszak dolgozóit". Tömeg­esen állnak a dolgozók a megafon alatt, hallgat­ják a mai, történelmi nap hatalmas sikereit. Hét órakor friss erővel kezdenek zúgni a gépek. Az éjszakások már megmosdva, átöltözve visszajönnek a műhelyekbe. Nehéz most intten elmen­ni. A hangulat ünnepélyes, a nagy eredmények után valamennyien kí­váncsiak arra, hogyan indulnak a nap­palosok. A megafon szakadatlanul szól, a Sztálin-kantáta ünnepélyes hangjai mellett lendületesen folyik már a nappalosok munkája. Kilenc órakor már valamennyi műhely tudja a leg­frissebb eredményeket. A reggelesek úgy indultak, hogy könnyen meglehet: lehagyják az éjszakásokat! ­ Éjszaka a Ganz-Wagonban nagyszerű teljesítmények születtek Kedden délután két órakor az ün­neplő ország hatalmas lelkesedésétől és várakozásától kísérve, megindult országszerte a sztálini műszak. Ha össze lehetne adni azt az energiát, azt a teremtő akaratot, amely ezekben a pillanatokban a munkáskezekben és munkásszívekben összegyűlt, hegye­ket lehetne vele elmozdítani. Már az első órákban óriási egyéni és tömegered­mények hírei keltek szárnyra és ami­kor az első délutáni műszak tíz, tizen­egy és tizenkét órakor (hol hogyan kezdték) végetért, eredményei még azokat is csodálattal töltötték el, akik tudták, hogy a munkásosztály alkotó, teremtő ereje Sztálin hevével hatalmas feladatok megoldására képes. Kiugrik a fogaskerékműhely A Ganz Vagongyárban délután két órakor kilenc műhelyben feszültek neki a dolgozók, hogy megdöntsék eddigi er­edményeiket. Már az első órákban ki­magasló eredmények születtek. Különö­sen az 585-ös gépműhelyben, ahol Szabó Sándor márós az előző heti átlagos 140 százalékával szemben délután négy óráig már elérte a 000 százalékot, este hatig az 1150, majd nyolc óráig a 1200 százalé­kot. Átlagos teljesítménye ebben a műszak­ban 935 százalék. Szép eredmények születtek az 506-os gépműhelyben, ahol ifj. Gonda István esztergályos az előző heti átlagos 600 százalékával szemben átlag 1000, Kol­­lár Béla az előző 137-tel szemben 450 százalékot ért el. Az egész gyár terme­lése szempontjából jelentős az ötl-es fogaskerékmű­hely kiugrása, mely a gyár szűk keresztmetszete. Itt Kemény István és Vicenti Antal az előző heti 150 százalékkal szemben 310, illetve 266 százalékot érték ési indul a második műszak Este tíz órakor indult feszült vára­kozás mellett a második műszak. A pártirodán Sztálin virágokkal körül­vett arcképe alatt összegyűltek a párt­bizottság és az üzemi bizottság tagéd­iái, Vi­ótár Femre párttitkár-­vezetésé­vel. A műhelyekből két óránként érkez­nek a jelentések, de szünet nélkül cseng a telefon, mert kívülről is érdeklőd­nek szüntelenül az eredmények után, a testvér üzemekből, a Lángból, a Hof­­herrből, közlik saját eredményeiket, hol hogyan törték át a frontot és biz­tatásul feljegyzik maguknak a Ganz Vagon eredményeit. Éjszaka van. A város már elcsen­desedett, fényei is lassan kialusznak,­­csak a sztálini ötágú csillagok világí­­­tanak a város felett és Sztálin arc­képe tízezerszám. A Nagy-Budapest új kerületei felé vezető utakon szívdobog­­tató hangok törik át az éjszaka csend­jét, az új Magyarország új hangjai, melyeknek most a sztálini ünnep dik­tál ütemei. 11 gőzkatapács reggelre 256 százaléknál tart A Ganz Vagongyár kovácsműhelyé­­ben az óriási gőzkalapács félelmetesen döngeti az izzó, hatalmas vajdara­bot, hogy belér­emeg a föld. Az iszonyú erejű gőzkalapács alatt vihartempóban formálódik, az izzó vas. Itt dolgoznak Kiss László vezetésével Szabó István, Szűcs István, Kapitán­y Zoltán, Veigh­ András. Közeledik a műszak vége, de a fáradtságnak nyoma sincs rajtuk. .Megfeszített akarattal dolgoznak és senki sem csodálkozik, mikor­ kiderül, az eredmény: a múlt szett átlagos 119 százalékos­­teljesítményüket 256 száza­lékra emelték. — Ilyen még nem volt, amit ezek a kovácsok csináltak ma éjjel — mond­ja a művezető —: a sztálini műárakra azt­ vállalták, hogy 122 százalékos tel­jesítményüket 135-re emelik és 256-ot értek el. Rácz diktálja az Iramot a gégnek A turbina 516-os műhelyében is zúg­nak a gépek lankadatlanul. Rácz Ká­roly este tíz óra óta ott áll két óriási gép között. Az egyiken egy­ lendkere­ket esztergál füstölögve a gép, a má­sikon szivatyúkerék rézszilánkjai rep­kednek csillogva a villanyfényben. Ráíz akkora tempót diktál a gép­nek, hogy az ember szédülve nézi. Ő maga is feszülten figyeli, bírja-e a gép az óriási iramot. Bírja! Mint a vajat szeleteli a nehéz acélt, i­zzó szerpentinszalagok futnak le a kerék­ről. Az eredmény: az előző heti­­átlagos 195 százalé­káról reggel négy óráig 750 szá­zalékra szalad fel. Csak aki itt tölti állandóan a nap­jait, tudja felmérni igazán, milyen hatalmas eredmény ez. Az 561-es golyósmajom-műhelyben Gál, Szelec, Asztalos és Tóth lakatos­csoportja ugrik ki bámulatosan. A daru ezen az éjszakán csak nekik dol­gozik, nyolc-tizes csomagokban szál­lítja a vasrudakat, még így is alig győzi a munkát, oly boszorkányos gyorsasággal szerelik a golyósma­lomba a vasrudakat. Eredmény: 1210 százalékos átlag az előző heti 172 szá­zalékkal szemben. Reggel hat óra körül, jóval műszak­­váltás előtt, sietve érkeznek az embe­rek a gyártelepre. A hangszórók zene­szóval fogadják az érkezőket és mesz­­szehangzó szóval közük az éjszakai műszak kimagasló eredményeit. „Rá kell kapcsolni, hogy utolérjük őket!” mondják egymásután az emberek és mire a munkapadokhoz érnek, már feszül bennük a munka vágya, mint a­ mozdonyban a gőz. Fél hétkor sűrű sorok állanak a blokkoló­órák előtt. A műhelyablakok belevilágítanak a derengésbe és a be­járat felett a vörös- és nemzetiszínű lobogókat büszkén, diadalmasan len­geti a reggeli szél. A Győri Vagongyár valamennyi műhelye felfokozta teljesítményét ma éjszaka Kék Zoltán eredménye: 3170 sszksalék GYŐR, december 21. (A Világosság tudósítójának telefonjelentése) A Győri V­agongyár december 20-án már a kora délelőtti órákban ünnepi díszt öltött. A sztálini műszak első csoportja nagy lelkesedéssel kezdett munkához. Fél 11 órakor megtörtént a teljes nyolcórai munkaidő kiértékelése. Az egyes üzemek az egy héttel ez­előtti átlag­teljesítményüket a sztálini műszak első nyolc órája alatt hatalmas mértékben fokozták. A kovácsműhely 146 százalékról 183 százalékra ugrott fel. A vagonüzem 141.5 százalék he­lyett 164 százalékot, a vagongépm­­­­hely 154.5 százalék helyett 239,4 szá­zalékot, a varrógépműhely 161 száza­lék helyett 244.2 százalékot, a hídmű­­hely 122 százalék helyett 136.3 száza­lékot, a csavargyár, melegprés 161.4 százalék helyett 177 százalékot, a hi­degprés 130 százalék helyett 143 szá­zalékot, az ipartelepi forgácsolóműhely 108 százalék helyett 246.9 százalékot teljesített. A legnagyobb egyéni teljesítményt Csütörtök 1949. XII. 22.Világosság 3

Next