Világosság, 1949. október-december (5. évfolyam, 228-304. szám)

1949-12-21 / 296. szám

(ÚJPEST) (Rákospalota) RÁKOSSZENTMIHÁLY OMKOTA j MÁTYÁSFÖLD ! SASHALOM 'BAKOS-jWOíf, (KŐBÁNYA) tAKOSCSABA RAKOSKEIESZTUt [FERENCVA'Ri, (kispest) ' RÁKOS­■•LHEGY­ALBERTFALVA XVIII. (LŐRINC) 8UDAFOK "ÍÜdate’tíny./ (CSEPEL) NAGY­BUDAPEST új kerületek. Határa. .... réyi határoló A Magyar Közlöny ma reggeli száma közli a Magyar Népköztár­saság minisztertanácsának rendeletét, amely Budapest területének új megállapításáról intézkedik és ismerteti Budapest főváros kerületeinek határait. Az 1. és a II. kerület Az I. kerület határa: A Duna kö­zépvonala, Qsaiogány-utca, Széna-tér,, a Vérmező:úttól végig az Attila-ut­­cáig, Krisztina körút, Alkotás-utca, Márvány-utca, Győri-útig, innen az Avar-utcán és az Alsóhegyi-utcán a Somlói-útig, majd a Mihály-utcán a Gyula-utcáig, innen a Számadó-ut­cáig, majd a Szirtes-úttól a Citadella csúcsáig és innép vissza a bunáig. A II. kerület határa: a Duna budai ágának középvonala, Szépvölgyi-út, Guckler Károly-üt, Hármashatárhegv csúcsa, Budapest és Pesthidegkút ha­tára, Ady-liget, Budakeszi-út, Szilá­gyi Erzsébet-fasor, a Malinovszky-fa­­soron át a Széli Kálmán-térig, innen a II. kérü(et régi határvonalán a tér délnyugati részén, majd a Krisztina­­körúton a Csaba-utcáig, Várfok-utca, majd a Vérmező-utcán a Széna-tér. délkeleti szélén a Csalogány-utcáig. Innen kelet felé a Duna középvona­láig halad a határ az egyesült, majd a budai Duna-ág középvonalán a ki­indulási pontig. Ez a III. kerület A III. kerület (Óbuda) határa: A Duna szentendrei ágának középvona­lától a régi békásmegyeri határ men­tén halad a Budapest—Üröm—Békás­megyer hármas határpontig, innen a főváros határvonalát követve, a fővá­ros és Pesthidegkút régi határának találkozási pontjáig, majd a főváros és Pesthidegkút régi közös határvona­lán a Hármashatárhegy csúcsáig, a menedékházig, a Guckler Károly-úton a Szépvölgyi-útig, majd ennek folyta­tásában a Duna budai ágának közép­vonaláig:,, a budai, majd a főág közép­vonalán a Palotai-szigettől nyugatra, a szentendrei Dunaágig. A IV. kerület: Újpest A IV. kerület (Újpest) határa: A Duna váci ága, majd a régi újpesti határon délfelé halad, a Palotai-szi­gettől nyugatra, a budai Dunaág kö­zépvonalán a sziget déli csúcsáig; az újpesti vasúti összekötőhíd újpesti híd­főéig, ettől a vasúti töltés északkeleti­oldalán a Göncöl-utcáig;, a Göncöl­­utcán vissza a régi újpesti határig, majd az Istvántelki főműhely terüle­tének délnyugati oldala mellett a Bu­dapest—Vác vasútvonalig, az Arpád­­útig, .majd a régi Ujpesti-rákospalotai közös határvonal mentén halad tovább a régi újpesti határvonal mentén nyu­gat felé, a Duna váci ágában lévő kiindulási pontig. Az V. VI. VII. és IX. kerület határai Az V. kerület határa: Nagyjából a régi Belvárost és a Lipótvárost fog­lalja magába, a Lipótvárosnak a Szent ft Világossá«! Szerda 1949. XII. 21. István-körútig terjedő részét. A VI. (Terézváros) és Vll. kerület (Erzsébetváros) megtartják régi hatá­raikat. . A VIII. kerület (Józsefváros) határa: Hungária-körút, Kerepesi-út, Dózsa György-útig, majd a Dózsa György-' úton a Verseny-utcáig, a Verseny­utcán a Thököly-útig — a Keleti pá­lyaudvar területét a kerületnél hagyva — és a Thököly-úton a Baross-térig, Rákóczi-úton a Múzeurii-körútig, ezen át a Calvin-térig, a Calvin lér észak­keleti oldalán az Uliői-útig, az Üllői­­útón a Könyves Kálmán-körútig, ezen, továbbá a Hungária-körúton a kiindu­lási pontig. Kőbánya, a XI. és XII. kerület A IX. (Ferencváros) kerületnek a határai a régiek. A X. kerület (Kőbánya), amely némi határkiigazítást kapott, a követ­kező határvonalon belül lesz: Kerepesi­­út, Hungária-körút, Könyves Kálmán­­körút, Üllöi-útig, a X. kerület régi ha­tárvonala, Felsőerdősor, Alsóerdősor, a főváros és Kispest régi határvonala. MÁV vasútvonal. A volt Budapest— Kispest—Pestszentlőrinc hármas határ­ponttól, a vasútvonal északi oldalán délkeleti irányban folytatódik, .meg­kerüli a rákoskeresztúri köztemetőt, át­­rosi Autóbuszüzem KV telepét, Gyom-, rői-úton a Gyula-utcáig, innen tovább a Hunor-utcáig. A további vonal a fő­város régi határvonalát követi, meg­kerüli a rákoskeresztúri köztemetőt, át­szeli a Külső Jászberényi-utat, közben többszöri irányváltoztatás után a volt fővárosi határ mentén eléri a Kerepesi­­utat. A XI. kerülethez kapcsolódik Albert­falva. A XII. kerület határa: Vérmező-út, Várfok-utca, Csaba-utcán át a Krisz­­tiná-körútig, Széli Kálmán-tér délnyu­gati oldala, a Malinovszky-fasorig, in­nen tovább a Szilágyi Erzsébet-fasoron át a Budakeszi-útig, majd Budakeszi község határáig, innen a főváros régi határvonalát követi a XI. kerület ha­táráig, tovább a kerületi határvonalon, majd az Irhás-árokban a Törökbálinti A Budapest főváros kerületein 1950 január 1-én lép hatályba. A végre. útig, Erdi-úton a Németvölgyi-útig, majd a Hegyaljai-útig. további vonal a Miasszonyunk-útjáig, vissza a Hegy alja-útig, aztán a régi kerületi hatá­ron az Avar-utcáig és ezen a Győri­­útig, azon a Márvány-utcáig, az Alko­tás-utcáig, utóbbin a Vérmező-útig, ezen a Várfok-utcáig a kiindulási pontig. A Margitsziget is XIII. kerület A XIII. kerület határai: a Palotai­sziget déli csúcsától a Dunán át a Margit-hídig, a Szent István-körúíon át a Marx-térig. A téren át a Váci-, útig, a Ferdinánd-hídig, innen a Lehel-j úton és a Bulcsu-utcán át az aluljáró határáig! Majd a MÁV 28.224. hrsz határvonalát követve, a Dózsa György­­útig, ezt keresztezve, a XIII. kerület határvonalát követve, a Róbert Károly­­körútig. Ezen a Dévényi-úton, a Sze­­gedi-úton, a Tatai-úton át a Balzsam­utcáig, majd a MAV-vonalán át Új­pest határáig. Innen a régi közös határmentén a Göncöl-utcáig, ezen a MÁV útvonaláig, a vasúti töltés északkeleti oldalán vissza a régi Uj-Í pest—budapesti közös határig, az új­pesti összekötő hídig, innen a régi közös határvonal mentén a Palotai­sziget déli csúcsáig. A Margit-sziget a XIII. kerülethez kerül. A XIV. kerület (Zugló) határa vál­tozatlan. Xagybudapest nyolc új kerülete A XV. kerülethez tartozik Rákos­palota és Pestújhely. A XVI- kerülethez tartozik: Rákos­szentmihály, Sashalom, Cinkota és Mátyásföld. Ä XVII. kerület magában foglalja Rákoskeresztúrt, Rákoshegyet, Rákos­ligetet és Rákoscsabát. A XVIII. kerülethez tartozik Pest­szentlőrinc és Pestszentimre, továbbá Vecsés község egy része. A XIX. kerület Kispest határát fog­lalja magába. . A XX. kerülethez tartozik: Pesterzsé­bet, Soroksár. A XXL kerület: Csepel. A XXII. kerülethez tartozik: Buda­fok, Budatétény és Nagytétény. k megállapításáról ' szóló rendelet mdeletet a belügyminiszter hajtja Nem változik a hőmérséklet Várható időjárás: Mérsékelt, helyen­­kint élénkebb nyugati északnyugati szél­lel, felhőátvonulások jönnek, de csapa­dékra csak kevés helyen lehet számí­tani. A hőmérsékletben lényegesebb vál­tozás nem lesz. Éjjeli gyenge fagyok után nappal az olvadáspont fölött lesz a hőmérséklet. VILÁGOSSÁG Maqyar Dolgozók Pártja napilapja Felelős szerkesztő: GÁL GYÖRGY Lapkiadó tulajdonos: SZABADSÁG LAPKIADÓ VÁLLALAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, vlfi.; József-körút 5. Telefon: 343—Í04, 343—105, 343—107. 343-108. Hirdetési osztály telefonszáma: !35—725 SZIKRA Lapnyomda NV. Felelős nyomdavezető: RADNÓTI KAROLY Keszthelyi Zoltán: Üdvözlet Sztálinnak E hazában, s hol ember él a földön, Sztálin! — téged dicsérnek mind a népek, Szabad Kínában, Indonéziában örök müvedre néznek. Te adtad: gazdag, termő terveinket, Hogy dolgozhassunk méltón, szabadon, Hogy szenet küldhet bőséggel a bánya És verseimet büszkén mondhatom. Hazámban, ahol földesúr és csendőr És tőkés, gyáros többé már nem úr, Versenybe indul izmos lendülettel A dolgozó — s tanul. Sztálin! szavadra hallgatnak a népek, A célt, utat szilárdan mutatod; Fegyvert ragadnak mind az elnyomottak S a gyarmati rabok. E hazából hálás üdvözletünk száll Feléd, ki békét adsz nekünk, Népek vezére, tanítója, Téged Dícsér az énekünk. Dicsérjenek az iskolák, a könyvek, Üj házak, fényes vonatok, Dicsérjenek, ki őrized a békét, A zengő gépek, zengő traktorok. A te neveddel indulunk a harcba, Munkások, költők s védjük ami szép. Szocialista jövőnk éltetője, Sztálin! Dícsér a nép. Ünnepi díszközgyűlést tartott a főváros törvényhatósági bizottsága Budapest főváros törvényhatósági bizottsága az Újvárosháza gyönyörűen feldíszített közgyűlési termében tar­­tota ma délelőtt rendkívüli díszköz­gyűlését Sztálin hetvenedik születés­napja alkalmából. Az ünnepi díszköz­gyűlésen ott voltak a Szovjet­unió nagykövetségének képviselői és a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökségének tagjai, Szakasits Árpád vezetésével, Drahos Lajos, az Országgyűlés elnöke, a minisztertanács tagjai, Kovács István, az MDP Nagy­budapesti Pártbizottságának titkára. Számosán jelentek meg a tudományos és művészeti élet kiválóságai, ott vol­tak a peremváros polgármesterei, hogy meghallgassák Pongrácz Kálmán pol­gármester ünnepi beszédét. A dísz-Ii!!is$sn jltptté a? iijineria­­lizmus elleni harc biztos támaszát, a Szovjetuniót és nagy vezérét, Sztálint. Készül az országgyűlés az ünnepi ülésre A foszló ködben pompás látványt nyújt ma reggel a Kossuth.Lajos.-téren az ünnepi zászlódíszbe öltözött parla­ment. Hatalmas .vörös és nemzetiszínű lobogók köszöntik a Sztálin születés­napjára készülő dolgozókat a parla­ment épületén. A téren zászlóerdő. A Kossuth­­szoborcsoport körüli parkot sarló­kalapácsos vörös és nemzetiszínű nagy zászlók négyszöge övezi. Szemben az Országgyűlés épületével a földműve­lésügyi minisztérium gyönyörű dekorá­ciója most készül. A homlokzaton leg­felül hatalmas ötágú csillag, munkást és parasztot ábrázoló kép között. Most helyezik el Marx, Engels, Lenin és Sztálin képeit. A parlament I. számú kapujánál Sztálin-kép fogadja az érkezőket. A kép Sztálint dolgozószobájában ábrá­zolja. Ugyancsak gyönyörű Sztálin­­kép fogadja a belépőket a VII. kapu­nál is. . Az Országgyűlés folyosóin, üléstermeiben és a hivatalokban lázas munka folyik. Csinosítják, díszítik eze­ket a helyiségeket is. — A mai ülés tizenkét órakor kez­dődik — mondják a háznagyi hivatal­ban. — A városházi ünnepi díszköz­gyűlés után kerül sor a kultusz- nép­művelési és népjóléti tárca költség­­vetésének tárgyalására. Az ülésterem dekorálására csak a mai ülés befeje­zése után, az esti órákban kerül sor. Az ünnepi ülés szerdán délelőtt tíz órakor kezdődik. Ezen a képviselők teljes számban vesznek részt. Az ün­nepi beszédet Drahos Laios, az Ország, gyűlés elnöke mondja. Az ünnepi be­széd elhangzása után folytatják a költ­ségvetés vitáját. A bolgár külügy­minisztérium válasza egy amerikai emlékiratra SZÓFIA, december 20. Az Egyesült Államok szófiai követe december 3-án emlékiratban tiltakozott a bolgár kormánynál az ellen, hogy a Kosztov-perben készült vádiratba fel­vették Trajcso Kosztov vallomását az amerikai követtel folytatott beszélgeté­seiről. Az Egyesült Államok szófiai ügy­vivőjét hétfőn este a bolgár külügy­minisztériumba kérették és itt Evgeni Kanenov külügyminiszterhelyettes, a bol­gár kormány nevében közölte az ame­rikai ügyvivővel, hogy a bolgár külügy­minisztérium nem osztozhatik az ameri­kai kormánynak az emlékiratban kifej­tett álláspontjával. — A vádiratot — hangoztatta a bol­gár külügyminiszterhelyettes — az ügyészség a törvényben előírt szabá­lyok és eljárások szerint szerkesztette, azoknak az adatoknak és bizonyítékok­nak alapján, amelyeket az előzetes nyo­mozás felderített. Az ügyészségnek ez a ténykedése hivatásából folyik és a kormány erre nem gyakorolhat befo­lyást. Ami a vizsgálat során felmerült adatok hitelességét és magának a vád­nak megalapozottságát illeti, erről egye­dül a bolgár bíróság dönthet, szuverén mérlegelése alapján. Ezt az alapvető elvet mindenütt elismerik, ahol jog ural­kodik. Kanenov külügyminiszterhelyet­tes ezután rámutatott, hogy az igazság­ügyi hatóságok és a lapok teljesen jog­szerűen jártak el, amikor a legmesz­­szebbmenő nyilvánosságot biztosítottak a per minden adata számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék