Világosság, 1949. október-december (5. évfolyam, 228-304. szám)
1949-12-28 / 301. szám
Budapest, 6. év, 301. szám 1949 december 28. szerda Ara 60 fillér_______ Mai számunk 8 oldal át Szovjet Hadsereg csapásai akadályozták meg a borzalmas japán braktériumháború alkalmazását Az emberiség ellen elkövetett példátlan gonosz bűneikről vallanak a hadbíróság előtt a japán imperialista banditák HABAROVSZK, dec. 27. Habarovszkban december 25-én megkezdődött Jamada Otozo, Kadzicuka Riudzi, Takahasi Takaacu, Kavasima Kjosi, Nisi Tosihido, Karasava Tomio, Onona Masao, Sato Siundzi, Hirazakura Donsaku, Mitomo Kadzuo, Kikucsi Norimicu és Kurasima Sudzi, a japán hadsereg volt tagjai ellen indított per. A felsoroltakat azzal vádolják, hogy előkészítették és alkalmazták a baktérium-fegyvert. Erről a bűncselekményről a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége 1943 április 19-én kiadott törvényrendeletének első cikkelye rendelkezik. Az üggyel a tengermelléki katonai kerület katonai bírósága foglalkozik. A bíróság elnöke Csjortkov hadbíróvezérőrnagy, tagjai: Iljickij hadbíróezredes és Vorobjov hadbíró-alezredes. A vádat Szmirnov ügyész képviseli. A vádlottakat nyolc ügyvéd védi. A tárgyalótermet megtöltötték a habarovszki üzemek és gyárak munkásai, tisztviselők, tudósok és a Szovjet Hadsereg képviselői. A tárgyalás a vádirat felolvasásával kezdődött. Valamennyi vádlott beismerte bűnösséget baját is, ennek élén állott Kavasima. [ Az osztály kapacitását havi 300 kiló pestisbaktérium, vagy 8—900 kiló tiuszbaktérium, vagy 500—700 kiló sziléziai fekély, illetőleg egy tonna kolerabaktérium tenyésztésére fokozták. . A 731-es alakulat munkatársai amerikai hadifoglyokon végeztek kísérleteket, hogy az amerikai hadseregnek a fertőzések különböző fajtáival szemben tanúsított fogékonyságát tanulmányozzák. Az ügyész kérdésére Karasava vádlott a következőket vallotta: — 1943-ban, mikor Mukden városában kórházban feküdtem, felkeresett Minato, az alakulat tudományos munkákatársa. Elmesélte, hogy Mukbenben az amerikai hadifoglyoknak a különböző betegségekkel szemben tanúsított immunitását tanulmányozzák. Ügyész: Fennállott-e annak a lehetősége, hogy a baktériumfegyvert az Egyesült Államok ellen használják fel? Karasava: Éppen erről volt szó. Pokoli gonoszsággal végzik a tömeggyilkos kísérleteket A vádlott a továbbiakban beszámolt azokról a személyes részvételével lefolyt kísérletekről, melyeket a szibériai fekély hatásának tanulmányozása végett az Anja állomás melletti lőtereken végeztek. A lőtérben oszlopokhoz kötözött emberek közelében megfertőzésük céljából baktériumokkal töltött bombát robbantottak fel elektromos áram segítségével. A „kísérlet eredményeképpen” az emberek legnagyobb része megfertőződött a szibériai fekélylyel. Ezeket az embereket visszavitték a 731-es alakulat börtönébe, ahol minden megfertőzött meghalt. A vádlott a pestisbaktériumokkal végzett kísérletekről is beszámolt. Az ügyész kérdésére Karasava vallott a 731-es alakulat Közép-Kínában rendezett különleges expedíciójáról, melynek előkészítésében személyesen vett részt. Az expedíciót Isii Siro altábornagy vezette. Az expedíció Honcsot körzetében, Nimbo város közelében a gyakorlatban alkalmazta a baktériumfegyvert. Nem sokkal ezután Nimboban pestisjárvány tört ki. Karasava azt is beismerte, hogy 1942-ben egy másik hasonló expedíciót szerveztek Kínába Il 731-es alakulat egyik tömeggyilkos vezetője a bíróság előtt Ezután Kavasima Kiosi vádlottat, a baktérium-fegyver kutatásának és alkalmazásának egyik közvetlen tevékeny részvevőjét, hallgatták ki. Kavasima Kiosi orvosdoktor-bakteriológus személyesen vett részt a bűnös „kutatásokban” és az élő embereken végrehajtott „kísérletekben”. Kavasima 1941-ben és 1942-ben részt vett abban a különleges expddicióban, melyet Közép- Kínába küldtek, hogy ott a baktériumfegyvert alkalmazza. — A 731-es alakulatot, melynek tagja voltam — vallja Kavasima — Hirohito japán császár parancsára 1936-ban szervezték. Az alakulat létszáma háromezer ember volt, munkatársainak jelentékeny részét bakteriológus szakemberekből és a bakteriológia terén bizonyos képzettséggel bíró emberekből válogatták össze. Az alakulat elhelyezési körletének vidékét tilos övezetnek nyilvánították. A 731-es alakulat céljaira jelentékeny pénzösszeget fordítottak. Kavasima vádlott ezután a 731-es alakulat szervezetéről beszélt. Nyolc osztály volt. Az első végezte a baktérium-fegyver fő kutató munkáit és élő emberekkel kísérletezett. Az alakulat fő épületnégyszögének közepén különleges börtön állott, oda kívülállók nem tekinthettek be. Kínai hazafiakat és oroszokat tartottak itt fogva, akiken halált okozó baktériumokkal folytattak kísérleteket. A foglyok között nők és csecsemők is voltak. A börtön mellett krematórium volt, itt égették el a megkínzott holttesteket Öt esztendő alatt 3000 embert öltek meg a börtönben Az ügyész: Mindenkinek, aki a 731-es alakulat börtönébe jutott, feltétlenül el kellett pusztulnia? Kavasima: Igen, úgy van. Az alakulat börtönében öt esztendő alatt körülbelül háromezer ember pusztult el erőszakos baktériumfertőzés következtében. — A 731-es alakulat második osztályán — folytatta vallomását Kavasima — a baktérium-fegyver különféle formáival kísérleteztek: fertőző baktériumokkal teli bombákkal, pestises bolhákkal, permetezőkkel és ehhez hasonlókkal. A második osztálynak volt egy különleges tagozata, amely a bolhák szaporításával foglalkozott. Az osztálynak Anda vasútállomás közelében saját különleges gyakorlótere és repülőgépei voltak. Négy „fiéfellnézet“ a szovjet határon A baktériumbombák porcellánburkolatát a 731-es alakulat harmadik osztálya készítette. A negyedik osztály főfeladata — vallotta tovább Kavasima— a baktériumok tömeges szaporítása volt a baktériumháború céljaira. Emellett a 731-es osztagnak a szovjet-mandzsúriai határ közvetlen közelében még négy fiókintézete volt. Az ügyész: következésképpen tehát megerősíti vallomását, mely szerint ezeknek a fiókintézményeknek támaszpontul kellett volna szolgálniuk a baktérium-fegyver alkalmazására a Szovjetunió elleni háború esetén, ezért helyezték azokat el a szovjet határ közvetlen közelében? Kavasima: Igen. Kibővítették a negyedik osztályban Pestisbolhákat szórnak a lakosságra A vádlott ezután részletesen leírta a halált okozó baktériumok tenyésztésének módszereit. Ezután a baktérium-fegyver közép- és délkínai alkalmazásáról vallott. 1941-ben Csanda város közelében repülőgépről pestisbolhákat dobtak le, aminek következtében a békés lakosság körében pestisjárvány tört ki. 1942 júniusában a japán hadsereg vezérkarának parancsára második expedíciót küldtek Kínába, amelynek az volt a feladata, hogy a diverziós cselekménavasima, Mandzsúria határos a Szovjetunióval és a háború esetén a Szovjetunió ellen Mandzsúriából könynyebben lehetett volna alkalmazni a baktérium-fegyvert. Emellett Mandzsúria igen alkalmas a baktérium-fegyver alkalmazásával kapcsolatos kísérletek végzésére, mert ott elegendő terület van és amellett elegendő volt ott a kísérleti anyag is. Az ügyész: Mit jelent a „kísérleti” anyag? Várjon azokat az embereket, nyek szempontjainak megfelelően baktériumokkal fertőzze meg a területet. Ennek a műveletnek során repülőgépről pestisbolhákat szórtak le, a kolera-, paratífusz-, szibériai fekély-baktériumokat pedig vízgyűjtő-medencék, kutak, folyók megfertőzésével és más módszerekkel terjesztették. Az ügyész: m mondja meg vádlott, milyen okok miatt folytatták a baktériumháború előkészületeit Mandzsúriában és nem Japánban, akiket a csendőrség a 731-es alakulat börtönébe szállított? Kavasima: Igen, éppen azokat. Az ügyész: Tudta ön, mint bakteriológus szakember, hogy a baktériumfegyver alkalmazása borzalmas következményekkel fenyegeti nemcsak a küzdő felet, hanem a semleges országokat is. Kavasima: Igen, gondoltam erre. Kavasima vádlott kihallgatásával az esti tárgyalás befejeződött. „A Szovjetunió ellen könyvebben és megfelelőbben lehetett volna alkalmazni...“ A „szorgalmas“ gyilkos a baktérinatermelés élére kerül A japán háborús bűnösök tárgyalásának december 26-i reggeli ülése Karasava Tomio, a 731-es alakulat termelési osztálya volt vezetőjének kihallgatásával kezdődött. A vádlott foglalkozására nézve orvos, baktériumszakértő. Egyike volt azoknak, akik a baktériumfegyver töömeges előállítását megszervezték. 1940—42-ben a vádlott személyesen vett részt a Közép-Kínába, a baktériumfegyver hadi alkalmazása céljából indított különleges expedíciónak baktériumokkal való ellátásában. A vádlott öt esztendőn keresztül szolgált a 731-es alakulatnál. Mint egyszerű munkatárs kezdte, később azonban a baktériumfegyver tömeges előállításában és a gyilkolásban kifejtett „szorgalma” jutalmaképpen fokozatosan haladt előre és az osztály vezetője lett. A vádlott megerősítette, hogy a 731-es alakulatnál tömegesen hajtották végre kísérleteket élő embereken, mind laboratóriumokban, mind természetes feltételek között. Azt is beismerte, hogy a vezeték alatt álló osztálynál két részletben történt a baktériumok tömeges előállítása. Mindkét termelési alosztály hat-hat üsttel rendelkezett, a baktérium-táptalaj előállításához. Az üstök befogadóképessége nyolc tonnára rúgott. Ezen felül más felszerelésekkel is rendelkeztek a baktériumfegyver tömeges előállítására — úgynevezett „tenyésztőgépekkel”, melyeket a feltaláló Isii Siro vezérőrnagy után „Isii-rendszerű tenyésztőgépeknek” neveztek. A tömegesen előállított baktériumokat a kínai lakosság ellen alkalmazott baktériumfegyver és az élő embereken végzett kísérletek céljaira használták fel. i fuuvantung-hadsereg főparancsnoka személyesen irányítja az előkészületeket A bíróság ezután áttért Jamada vádlott kihallgatására. Jamada Otozoo egész sor fontos tisztséget töltött be a japán hadseregben. 1938 végétől 1939 októberéig a középkínai japán megszálló hadsereg parancsnoka volt Nankingban, majd 1944-ig a japán hadsereg kiképzési osztályának felügyelője és egyidejűleg tagja a legfelső haditanácsnak. Rövid ideig Japán védelmének parancsnoka, majd végül 1944 júliusától a szovjet csapatok előtt történt fegyverletételig a Kvantung-hadsereg parancsnoka volt. Mint a Kvantung-hadsereg főparancsnoka Jamada, személyesen és vezérkari tisztjein keresztül vezette a balt.