Világosság, 1950. január-március (6. évfolyam, 1-75. szám)
1950-03-02 / 52. szám
A cél az, hogy év végére az öntők fele sztahanovista legyen... Munkások, technikusok, mérnökök együtt dolgoznak a jobb eredményekért a Ganz-hajóban Mikor elhangzott Rákosi Mátyás beszéde a sztahanovisták tanácskozásán, Gyulai István hajógyári vasöntő sztahanovista küldött tudta, hogy új fejezet kezdődik életében és munkájában. Feszülten figyelt a beszéd minden szavára, csak pillanatokra hajolt jegyzete fölé, egyegy emlékeztető mondatot feljegyezni. Egyszer hajolt mélyebben és hosszabban a füzet fölé és szó szerint írta: „A Szovjetunióban a jó sztahanovistát nemcsak a saját eredményei után ítélik meg, hanem aszerint, hány munkásnak adta át tapasztalatát és milyen eredménynyel.’' Ezeket a szavakat mintha egyenesen neki mondta volna Rákosi elvtárs! Hétfőn reggel mielőtt munkájához látott, átnézte és rendezte feljegyzéseit, hogy már az első napon hű beszámolót adhasson munkatársainak, mert tudta, hogy ezt nagy érdeklődéssel várják. Csendesen, elmélyülten forgatta a papírlapokat, egy formázószekrényen ülve. Újból átélte a két nap felejthetetlen élményeit. A harcos, kemény felszólalásokat, a szovjet sztahanovisták irányt mutató hasznos tanácsait, kedves mosolyukat, a parlamenti fogadást. "•Gondolatai állandóan visszatértek Rákosi elvtárs szavaira: „ a jó sztahanovistát nem csak a saját eredményei alapján ítélik meg .. — Itt van az a Papp Feri — gondolkodott —, fiatal munkás, egészen fiatal vasöntő. Segítettem — átadtam neki azt, amit tapasztaltam. Most már sokszor túlszárnyal engem, minap is 340 százalékot ért el. A kétszázat állandóan tartja. Jól adtam át tapasztalataimat, akárcsak a brigádomnak. Poppert Ádámnak, Schulk Pistának, Kiglernek, Hajnalnak, Zollernek. Fel is ajánlhattuk nyugodt szívvel, hogy a „200-as” április 4-re már „250 százalékos brigád” lesz. Ceruzájával megkopogtatta füzetét. — Aztán másnak is szívesen álltam mindig rendelkezésére, tanácssal, útbaigazítással. De valami hiányzott. Mégsem voltam igazi sztahanovista. Szívesen segítettem, de nem elég célratörően. Én magam nem kerestem az alkalmat. A tapasztalatátadást csak másodrendű feladatomnak tekintettem saját munkám mellett. .. — Határozott mozdulattal felállt. — Ezen fogok változtatni. .. Gyulai István teljesítménye hétfőn 300 százalék volt. Ez különben is szép teljesítmény, ezen a napon pedig különösen annak számított, mert sokan keresték fel kérdéseikkel. Mindenkinek elmondotta, mit látott, mit tapasztalt az ország legkiválóbbjainak tanácskozásán. Ezzel is idő telt. Ezen a délelőttön határozták el az öntödében dolgozók, hogy „visszavágnak” az Óbudai Hajógyárnak. Az óbudaiak kihívták versenyre az egész Ganzhajót. ők pedig erre külön versenyre hívták az óbudai gyár vasöntödéjét. Poppert és Gyulai fogalmazták a kihívást az irodában. Vállalták a minőség javításával, a selejt csökkentésével, hogy az egész öntöde átlagteljesítményét tíz százalékkal emelik. Az öntők külön vállalták, hogy a hajók forgattyúalsó részéből, az eddigi havi négy helyett, ötöt öntenek ki a felszabadulás napjának tiszteletére. A műszak végén hosszabban beszélgettek az öntöde fiatal mérnökével, Kemény Kornéllal. Rákosi Mátyás beszédéről, az üzem szervezési problélémáiról, melyről felszólalásában Gyulai is említést tett a sztahanovisták tanácskozásán. Kemény, a néhány napja alakult művelettervező csoport vezetője. Tapasztalt munkatársaival Somogyi és Szóra öntőkkel és Czinner mintakészítővel maguk elé tűzték a célt: tudományosan kielemezni a selejtet és megoldást keresni azok kiküszöbölésére. A gyengébb szakmunkásokat, átképzésöket, nemrég felszabadult segédeket mindenben, rajzban és szóval segítik a magasabb termelés elérésére, írásban rögzítik a legjobbak munkamódszerét és felfektetik a műhely összes technikai felszerelését, amely még rendszerezve és összeszedve sosem volt. Ezzel megteremtik a szervezett munka alapfeltételeit. — Nagyon örülök, elvtársak, ennek a beosztásomnak — mosolyodott el a mérnök. — Itt tudok igazán közös munkát végezni a műhely dolgozóival. Úgy, ahogy erről Rákosi elvtárs beszélt, a tanácskozáson. Sokáig beszélgettek az öntök és Kemény mérnök, aki őszinte lelkesedésel vállalta a kollektív munkát. Vállalta, mindenben segít a brigádnak, hogy a felszabadulás ünnepére ne a felajánlott „250-es", hanem már „300-as" brigád legyen a nevük. Gyulai mondta búcsúzóul: — El kell érnünk közös munkával, összefogással, hogy év végére az öntök jele sztahánovista legyen. Ha mindezeket megvalósítják, ha a Ganz hajógyár vasöntödéjében a munkások és a mérnökök, technikusok összefogva dolgoznak a szocialista termelés magasra emelésében, a rejtett tartalékok feltárásában, akkor Gyulai vasöntő büszkén elmondhatja majd: nem küldték hiába a tanácskozásra, méltó volt mindannyiuk bizalmára. (ordas) Megteremt a PÁRTMUNKÁS legújabb, 4. száma. TARTALOMBÓL: Rákosi Mátyás: Erősítsük Pártunk kapcsolatait a tömegekkel, fejlesszük a párton belüli demokráciát, a kritikát és önkritikát. (A K. V. ülésén elmondott beszéd.) — Komoly fordulatot akarunk a bürokrácia elleni harc, a pártdemokrácia, a tagok jogainak érvényesítése terén. (A K. V. ülésén elmondott zárszó.) — A Központi Vezetőség határozata az alapszervezeti vezetőségek és pártbizottságok beszámolási kötelezettségéről és újjáválasztásáról. — A Szovjet Hadsereg a nép hadserege. Komócsin Zoltán: Használjuk fel Rákosi elvtárs beszédét az agitációs munkában. Mester Erzsébet: Hogyan készülünk a Nemzetközi Nőnapra. Borbás Lajos: Használjuk fel a minisztertanács határozatát a tavaszi szántás-vetési terv végrehajtása során. Ádám László: Termelési feladataink. Győre János: Hogyan hajtottuk végre a K. V. határozatát a munkaverseny megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről. — A ki nem osztott tagsági könyvek kérdéséről. — Rákosi elvtárs beszédének feldolgozása a megyei és járási választmányi értekezleteken. A PÁRTMUNKÁS e legújabb száma igen gazdag tartalmával hozzásegít bennünket elméleti színvonalunk emeléséhez, gyakorlati munkánk helyes, pártszerűi végzéséhez. Kiadja: az MDP Központ, Vezetősége Szervező Bizottsága. E'-'ves szám ára 60 fillér .Előfizess negyed évre 3.—, fél évre 6.— Ft. Kapható: MDP Pártszervezetekben. Megrendelhető: „Pártmunkás“ kiadóhivatala. Budapest, Deák F.utca I. Csekkszámla: 28.449. Március 6 és 19-e között számolnak be az üzemekben a sztahánovista tanácskozás küldöttei A sztahánovista tanácskozás küldöttei március 6. és 19-e között üzemi termelési értekezleteken számolnak be munkástársaiknak a tanácskozás részleteiről. Amelyik üzemből nem volt küldött a tanácskozáson, ott ugyanebben az időben az üzemi bizottság titkára számol be a nagy tanácskozás tapasztalatairól. Ugyancsak ezeken a termelési értekezleteken hirdetik ki az üzemekben a „szakma legjobb dolgozója” címért folyó verseny első szakaszának eredményeit és a munkaversenyben győzteseket oklevéllel tüntetik ki. Egyébként a SZOT hamarosan kiadja könyvformában az I. Sztahanovista Tanácskozás teljes anyagát, hogy ez a könyv is segítse a fejlődő sztahanovista mozgalmunkat. Nyílt levél a Newyork Herald Tribune a Vogeler-ügyben „Minden kémet lelepleznek egyszer...“ PÁRIZS, március 1. A Newyork Herald Tribune párizsi kiadásának keddi száma rendkívül érdekes nyílt levelet közöl a Vogeler-ügygyel kapcsolatban. A Lewis—Bryant aláírású hosszú nyílt levél a Vogererper amerikai visszhangjával foglalkozik. Megállapítja, hogy a lapnak a Vogerer-ügyben írt vezércikke egyáltalán nem elégíti ki a mélyebben gondolkodó amerikai olvasót. A levélíró hangsúlyozza: teljesen nyílt dolog, hogy az amerikai kormány minden lehető eszközzel gyengíteni igyekszik a keleteurópai kormányokat, gazdasági és politikai nyomást gyakorol rájuk, megpróbálja tervgazdálkodásukat aláásni, kémkedést és szabotázst is használva. Nem kell kommunistának lenni a tények megállapításához — folytatódik a levél. Elég, ha az ember a Newyork Herald Tribune európai kiadását olvassa, amely több izben beszámolt arról, hogy az amerikai képviselőház hadügyi bizottsága szükségesnek találja az amerikai kémszervezet fejlesztését. A cikkíró a többi között idézi a Newyork Herald Tribune európai kiadásának február 24-iki jelentését, amely szerint „A washingtoni képviselőház hadügyi bizottsága, felismerve az amerikai hírszerző források fejlesztésének szükségességét, egyhangúan jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amelynek alapján be fogják bocsátani Amerikába az USA külföldi ügynökeit. A törvényjavaslat célja értesülésekkel rendelkező szökevényeket vonzani a „vasfüggöny-országokból”. 1949 március 2-án jelentette a lap: „A képviselőház óvatosan szövegezett tárgykörű törvényjavaslatot szavazott meg az USA külföldi hírszerző hálózatának megerősítéséről.” A törvényjavaslatot kezdettől fogva a titoktartás homálya burkolta. A levél azután így folytatja: „Vogeler és Sanders, midőn tevékenységük részletes bizonyítékait eléjük tárták, nem tehettek egyebet, mint beismerték tetteiket, abban a reményben, hogy ezzel enyhítik büntetésüket. Ha valamilyen oknál fogva önök — írja a cikkíró a New York Herald Tribune szerkesztőségére célozva — nincsenek tisztában az USA-kémeknek ezzel az általánosan ismert politikájával, a magyarok viszont pontosan tisztában vannak vele. Minden kémet lelepleznek egyszer, ez alól az amerikai és angol kémek sem jelentenek kivételt.” i osztálysorsjáték mai húzása Ma délelőtt a következő nagyobb nyereményeket húzták ki: 4000 forintot nyert: 10693, 3000 forintot nyert: 36683, 1000 forintot nyertek: 14620, 44403, 12270, 11457, 43046, 16069, 500 forintot nyertek: 88, 36044, 54475, 12925, 45426 14309, 27874, 250 forintot nyertek: 833, 304, 917, IS 15, 1440, 1231, 2004, 2177, 2384, 3406,3945, 53765, 54103, 51757. (A kihúzott számok helyességéért felelősséget nem vállalunk.) „Mi itt a négyesben felelősséggel tartozunk Rákosi elvtársnak, az egész országnak" Taggyűlésen a kispesti Táncsics-utcában Hűvösre vált szeles, téli estén sietős léptekkel érkeztek a keskeny Táncsics-utcában a kispesti „négyesek”, a IV-es alapszerv kommunistái a taggyűlésre. A szépen dekorált terem gyorsan megtelik, széles csoportokban beszélgetnek nők, férfiak, fejkendős asszonyok, fiatalok és idősek. Mindenki jól ismeri egymást itt, évtizedek óta. A tagság zömében kisüzemi dolgozók, szövetkezeti tagok, nagyüzemi munkások feleségei, kisiparosok, néhány diák és körzeti orvos. Negyed nyolc. Szólásra emelkedik az elnök, kedves, nyugodt arcú, idősebb munkás. Megnyitja az ülést és átadja a szót Bandi Bálintnak. Bandi elvtársat két hónapja választották meg az alapszerv titkárának, különben a Minőségi Cipőgyár NV élmunkás cipésze. — Kedves elvtársak! Pártunk Központi Vezetősége február 10-i teljes ülésén Rákosi elvtárs beszámolt a politikai helyzetről és a Párt feladatairól. Hogy sikerrel-sikerre haladjunk Komoly, figyelmes arcok fordulnak a beszélő felé. Rákosi elvtárs szavait ismétli Bandi párttitkár. Minden szó fontos, jövőjüket, a szebb életüket építő szavak ezek. Oldalt az első sorban egy Fiatal lány előrehajol és öszszekulcsolt két kezére támasztja állát. A tömegektől való elszakadás jeleiről, pártdemokrácia megsértéséről, bürokratikus módszerekről, ifjak és nők elhanyagolásáról, az éberség eltompulásáról, oktatásról, példamutatásról a termelésben és a kritika-önkritika hiányosságairól ismétli Rákosi elvtárs nagy bírálatát és irányt mutató szavait és alkalmazza a körzet munkájára Bandi Bálint. Rákosi elvtárs beszéde betölti az elcsendesült termet. Az általa idézett sztálini mondás szívükig hatol a hallgatóknak: „Hadd tárja fel a Párt, hadd tárják fel a bolsevikok, hadd tárja fel országunk minden becsületes munkása és dolgozója munkánk hiányosságait, építésünk hiányosságait, hadd jelöljék meg hiányosságaink felszámolásának útjait, hogy munkánkban, építésünkben ne legyen fennakadás, mocsár, korhadás, hogy egész munkánk, egész építésünk napról napra jobbá váljék és sikerről sikerre haladjon," úgy kiadni, mint rossz hivatalban az aktákat. Kiadni és nem törődni többet azzal. Most már van gazdája — van, aki gondját viseli. Meg kell nézni, hogyan működik, segíteni és irányítani kell. Ezért lanyhulnak el a dolgok. De — fordul a többiek felé —, önmagunk, tagok is gondolkozzunk. Eleget tettünk-e a kötelességünknek Pártunk felé? Bíráltuk-e vezetőinket? Nem. Tehát mi is részesei vagyunk a hibáknak! Szemüveges, őszhajú nyomdász, Wolf Emil is ezt hibáztatja. — Én is rosszul dolgoztam — ismeri be — mint agitációs felelős. Elhanyagoltam az elvtársakat. Eredmény: ellanyhult a pártmunka, s vele párhuzamosan lesüllyedt a termelés nívója. — Mintha itt járt volna Rákosi elvtárs a négyben, jobban meglátta hibáinkat, mint saját vezetőségünk — csattan Eisenberger Ferenc műszerész hangja. Majd kifejti, milyen hibákat követett el a pártszervezet a népnevelők munkájában. Magukra hagyta őket, elszakadt tőlük, akárcsak általánosságban a tagságtól. Éberség mindenütt Öreg asztalos Sógor Lajos, de szavai fiatalok, lelkesek. — A Standard-ügy figyelmeztető. Legyünk éberebbek, sokkal éberebbek az eddiginél. Még a piacon, üzletben, utcán is. Mindenhol. Az ellenség mindenhol elárulhatja magát. Sokan felszólaltak tegnap este. Bíráltak és önkritikát gyakoroltak, minden szavukból a Párt iránti szeretet sugárzott, ahogy Salgó Marcellné kesztyűkészítő mondta: — Bírálatunkkal mi itt erősítjük Pártunkat. Mi itt a négyesben felelősséggel tartozunk Rákosi elvtársnak, az egész országnak. Vigyáznunk kell a Pártra. A reszortfeladat nem akta Kemény, határozott bátorsággal bírálja a pártvezetőséget az első felszólaló, Kapitány Miklós munkás. — Nem szabad a reszortmunkákat Tagfelvételek Rákosi Mátyás beszéde után különösen éber lett a párttagság. Tagfelvételre került a sor. Eisenberger György kisipari szövetkezeti műszerész és felesége tagjelöltek — egymás mellett ülnek, izgatott arccal —, most taggá való felvételüket kérték. Kiváló és szorgalmas elvtársak, maga a pártvezetőség javasolja őket. Mégis kérdések hangzanak mindenünnen. Régi életükről, otthoni dolgaikról érdeklődnek. Sok válasz hangzik el, mire dönt a taggyűlés: „Köztünk a helyük." R. A. tagjelöltségét kéri. Gyorsan döntenek. „Nagykereskedő, államosították, csak karrierista érdekből akar a Pártba jutni" és elutasították a kérelmet. A kispesti Táncsics utcai IV-es MDP körzet megerősödve került ki a tegnapesti taggyűlésből. Úgy érezték, Rákosi elvtárs itt járt közöttük és a kritikaönkritika, az éberség harcos fegyvereivel vértezte fel őket a Párt tisztaságának megőrzésében. A varsói Képzőművészeti Akadémia rektora beszámolt a lengyel képzőművészet fejlődéséről A lengyel követség tegnap este fogadást rendezett Jan Golus, a varsói Képzőművészeti Akadémia Budapesten tartózkodó rektora tiszteletére. Goius — aki tanulmányútra érkezett országunkba — a sajtó és a képzőművészeti élet képviselőinek beszámolt a lengyel képzőművészet fejlődéséről, az utóbbi hónapok kiállításairól és arról a lengyelországi művésztalálkozóról, amelyen termékeny vita folyt a formalizmus leküzdésének és a szocialista realizmus fejlődésének kérdéséről. Bejelentette, hogy rövidesen három lengyel képzőművészen kiállítás nyílik meg Budapesten. A sajtó képviselőinek kérdésére válaszolva, kijelentette, hogy legutóbb a varsói Nemzeti Múzeum kiállításán munkások, főleg bányászok jelentkeztek a munka egyes mozzanatait megörökítő képekkel, szobrokkal. Fontos feladatuknak tekintik a művészet és termelés kapcsolatainak kiszélesítését. A lengyel képzőművészeknek egész sor lehetőség nyílik a munkára, sok megrendelést kapnak az újjáépítésen belül. Szobrászok, festők és grafikusok állandó kiállításokat rendeznek. Gotus beszámolt a képzőművészeti oktatásról, továbbképzésről és elmondotta, hogy a tehetséges diákok lakást kapnak és megfelelő megélhetési lehetőséget biztosít számukra a népi demokratikus állam. Kiemelte, hogy milyen fontos Magyarország és Lengyelország között a tapasztalatcsere. A fogadáson megjelent , dr. Henryk Mine, a népi demokratikus Lengyelország budapesti követe és a sajtó képviselői mellett a többi között Kisfaludy Stróbl Zsigmond, a kiváló szobrászművész és Pór Bertalan Kossuthdíjas festőművész is. Bútor Vennék azonnali fizetésre dolgozó szobabútort. „Kifogástalan* jeligére főkiadóba. 406 Szoba Utcai szoba dolgozó nőnek kiadó. Abnássytér17. Hr. 11. 409 Inkáb csere Elcserélném Mártirokútján lévő házmesterségemet 1 szobás összkomfortos, Zugló környékén lévő lakásért Megbeszélés hétfőtől: d. u. 5-től. Bem Józsefutca 24, II. em. 2. 407 Különféle F. hó 23-án d. u. 5 és 7 óra között elveszett egy s sárgabór pénztárca 90 Ft-tal és fontos iratokkal. Kérén a becsületi s megtalálót, hogy a 90 Ft megtartása mellett az iratokat címemre: Szül Istvánná, Bpert. XIII , Szekszárdi u. 30. megküldeni szíveskedjen. 408