Világosság, 1950. október-december (6. évfolyam, 229-303. szám)

1950-10-03 / 230. szám

Kölcsönjegyzéssel válaszolj a háborús gyújtogatóknak, az amerikai imperialistáknak! Egész Kína a békeharc jegyében ünnepelte a Népköztársaság megalapításának első évfordulóját PEKING, október 2. Egész Kína ünnepelte vasárnap a Kínai Népköztársaság megalapításá­nak első évfordulóját. Az országszerte tartott ünnepségek közül a leghatalmasabb a pekingi ün­nepség volt, amelynek keretében csak­nem félmillió polgár és katona vonult fel a „Mennyei Béke Kapuja“ előtti, történelmi nevezetességű téren. A hatalmas téren, ahol Mao Ce-Tung elvtárs egy évvel ezelőtt kihirdette a Népköztársaság megalapítását, Li Po- Csu, a központi népi kormány főtit­kára nyitotta meg a kormány tagjai­nak jelenlétében az ünnepi szertartást­ . A díszszemlén felvonuló katonai me­netben valamennyi fegyvernem képvi­selve volt Az élen Nie Jung-Csen tábornok, a Népi Forradalmi Katonai Tanács vezérkarának helyettes főnöke haladt. Utána következtek a repülők zöld és kék egyenruhában és a tenge­részek hófehér egyenruhában. A gya­logság, a tüzérség, a gépesített gya­logsági egységek, a harckocsik, a lo­vasság felvonulása több mint egy óra hosszat tartott. Közben harci repülő­és bombázógépek szálltak el a ma­gasban zárt alakulatban. A motorok zúgása belevegyült a harckocsik dübör­gésébe és a lelkesült nézők ujjongó éljenzésébe. A katonaság után a munkások vo­nultak fel. Menetüket az úttörők nyi­tották meg virágfüzéreket lengetve. Utánuk hatos sorokban következtek a vasutasok, a szénbányászok, a villa­mossági munkások, a textilmunkások, a vas- és gépgyári munkások és a kereskedelmi alkalmazottak. Nyomuk­ban a Peking körzetéhez tartozó pa­rasztgazdaságok küldöttei lépkedtek, majd az állami alkalmazottak, a főis­kolai diákok, a középiskolai diákok és a különböző társadalmi egyesületek haladtak át a téren. Az egyes csopor­tok Sztálin generalisszimusz, Mao Ce- Tung, Kim Ir-Szen hatalmas képmá­sait vitték. Szun Jat-Szen képe is többhelyütt feltűnt a menetben. Más csoportok Picasso békegalambjának modelljét lengették. Amikor a mene­telük elhaladtak a díszemelvény előtt, határtalan lelkesedéssel és büszkeség­gel éljenezték Mao Ce-Tungot. Hála Mao Ce-Tung elnök bölcs ve­zetésének és a nép lankadatlan tá­mogatásának, hála a Ti hősiessége­teknek és katonai tudástoknak, a szá­razföldön most már megvalósítottuk Össz-Kína egységét. Most, hogy az új társadalmi rend megszilárdul az egész országban, kivéve Tajvant, né­hány kisebb szigetet, továbbá Tibe­­tet, a nép békés, rendezett és boldog életet él. Hálámat és köszönetemet nyilvánítom nektek. Ám az amerikai imperializmus most betört fegyveres erőkkel szomszédunk, Korea, föld­jére. Csangkajsek banditáinak marad­ványaival együttműködve, nyíltan be­tört a mi Tajvanunkra is. Az ameri­kai imperializmus háborúval fenyegeti a világ békéjét! Ugyanakkor vannak még a szárazföldön is itt-ott bandi­ták, titkos ügynökök és kémek, akik­nek az a feladatuk, hogy az imperia­lizmus irányítása alatt bomlasztó tevékenységet fejtsenek ki a népi kormány ellen. Ezért megparancsolom Nektek: álljatok teljesen készen, erősítsétek meg nemzet­­védelmünk kiépítését, harcoljatok Tajvan és a többi sziget felszabadításáért, segítsétek elő, hogy tibeti testvéreink felszabadítsák Ti­­betet, dolgozzatok azon, hogy a ban­diták, titkos ügynökök és kémek maradványait felszámoljuk, szilárdít­sátok meg a társadalmi rendet, véd­­jétek meg földön, vízen és levegőben szent területünket és a világ béke­szerető népeivel együtt harcoljatok a világbéke védelméért. l/círös/ef» r* r«/oA Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió kül­ügyminisztere New Yorkból táviratot intézett Csu En Laj külügyminiszter­hez. „Remélem — írja a táviratban —, hogy az ön országának népei és az én országom népei közt fennálló szö­vetség és barátság a jövőben még­­jobban megerősödik a világbéke ja­vára.“ Dobi István, a minisztertanács el­nöke Afao Ce Tunghoz, a Kínai Nép­­köztársaság központi népi kormányá­nak elnökéhez intézett táviratában a minisztertanács üdvözletét tolmácsolta a­­ kínai nép,­­logja, nemzeti ünnepe al­kalmából. Forró szerencseki­vonata­it küldte Csu En Lajnak, a Kínai Nép­­köztársaság központi népi kormánya külügyminiszterének Kállai Gyula elv­társ, külügyminiszter táviratában. Üdvözlő táviratok érkeztek a világ minden demokratikus kormányától és szervezetétől. A budapesti fogadás A Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Huang Csen, vasárnap este a Kínai Népköztár­saság nemzeti ünnepe alkalmából a Park Klubban fogadást rendezett. A fogadáson megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Dobi István ve­zetésével a minisztertanács tagjai, az Elnöki Tanács több tagja, a Budapes­ten akkreditált külföldi követségek kép­viselői, valamint a magyar politikai és kulturális élet számos kiválósága. A fogadáson ott volt a kárpátukrajnai magyar kolhozparaszt küldöttség is. Sztálin virtárs atk­naló ttirirata 3&an fv Tuwtfi virtárshan n Kínai j\*‘pknatársattátj nts‘ffít»rt`fiifc.vcnfk első évfordulója alkalmaiból Sztálin generalisszimusz, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke­ Kína nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlőtáviratot intézett Mao Ce Tunghoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnökéhez. A távirat így szól: „A Kínai Népköztársaság megalapításának első évfordulója al­kalmából kérem Önt, Elnök Úr, fogadja testvéri üdvözletemet. A nagy kínai népnek és Önnek további sikereket kívánok a független, demokra­tikus Kína felépítésében.’'' A B­­lsevik Párt iitiriszk­i távirata a Kínai Kommunista Pártban A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bi­zottsága a következő táviratban üdvözölte a Kínai Kommunista Párt Központi Vezetőségét: „A Kínai Népköztársaság megalapításának első évfordulója alkal­mából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mele­gen szerencsét kíván a testvér Kínai Kommunista Pártnak, amely lelke­sítője és szervezője volt a nemzeti­ felszabadító harcnak és a kínai nép nagy, történelmi jelentőségű győzelmeinek. Újabb sikereket kívánunk a Kínai Népköztársaság további megszilárdításáért, valamint a béke és a demokrácia ügyéért folytatott küzdelmükben.” I- ti hasi el­v­társ iitl­iszk­i tárirata „Mao Ce Tung Elvtársnak! A magyar dolgozó nép és a Magyar Dolgozók Pártja nevében fogadja forró üdvözletünket a Kínai Népköztársaság megteremtésének első évfor­dulóján. A magyar dolgozó nép lelkes örömmel látta a kínai nép szabadság­­harcának győzelmét és a legnagyobb rokonszenvvel kísérte azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a Kínai Népköztársaság az újjáépítés frontján az Ön vezetésével az elmúlt esztendő alatt elért. Felbecsülhetetlen az a harc is, amelyet a nagy kínai nép a béke megvédéséért, az imperialista hatalmak ázsiai gyarmatosító politikája ellen folytat. A magyar dolgozó nép nevében további sikereket kívánunk a Kínai Népköztársaságnak és Önnek a béke megvédése és az országépítés nagy munkájában. Meleg kommunista üdvözlettel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Rákosi Mátyás, főtitkár” A kínai nép nem tűri a külföldi agressziót - mondotta Csu In-laj elvtárs a pekingi nagygyűlésen .A Kínai Népköztársaság fennállásá­nak első évfordulója alkalmából rende­zett pekingi nagygyűlésen Csu En-Laj elvtárs, külügyminiszter mondott beszé­det. Hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság szilárdan áll a béke és demokrácia Szovjet­unió vezette nemzetközi táborában és a legszorosabb baráti kapcsolato­kat teremtette meg a Szovjetunióval. Kína és a Szovjetunió között világtör­ténelmi jelentőségű barátsági, szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés jött létre. Csu En-Laj elvtárs rámutatott, hogy ezek az egyezmények óriási és bőkezű segítséget nyújtanak K­ utának a háborús sebek begyógyítá­­sában. Az amerikaiak koreai agresszió­jával foglalkozva­ kijelentette, hogy a kínai nép állandóan figyelemmel kíséri a koreai helyzetet. A koreai nép és a koreai néphadsereg szívósan és bátran harcol az amerikai agresszorok ellen. A koreai nép kivívta az egész világ népeinek együttérzését és támogatását. — Teljesen világos — mondotta —, hogy egész Kína területének felszaba­dítása után helyre kell állítani és to­vább kell fejleszteni az ipart, mező­­gazdaságot, a kultúrát és a közokta­tást, mégpedig békés körülmények kö­zött. Ha azonban az amerikai agresz­­szorok ezt a kínai nép gyengesége megnyilvánulásaként fogják fel, akkor ugyanabba a hibába esnek, mint a re­akciós Kuomintang-klikk. Befejezésül Csu En-Laj elvtárs a következőket mondotta: — A kínai nép valóban őszintén szereti a békét, de nem fog félni, hogy a béke védelmében küzdjön az agresszió ellen. Nem tűri a külföldi agressziót és nem áll félre, amikor az imperialisták ar­cátlanul betörnek szomszédja terü­letére. Mindenki, aki megpróbálja, hogy ne engedje be az ENSZ-be a majdnem ötszázmilliós kínai népet, aki megpró­bálja semmibe venni és aláásni e nép érdekeit, amely az egész emberiség egynegyedét alkotja, mindenki, aki önkényesen akar Keleten eldönteni bár­mely kérdést, amely közvetlenül Kínát érinti, a nyakát fogja törni. Álljatok teljesen készen! Csu Te elvtárs napi parancsa Csu Te, a­­kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnoka, a Kínai Nép­­köztársaság megalapításának első év­fordulója alkalmából a következő napiparancsot adta ki: — Ma van a Kínai Népköztársa­ság megalapításának első évfor­dulója. Az ország népe és fegyveres erői lelkesedéssel és örömmel ülik meg ezt a nagy nemzeti ünnepet. A román néptanácsok választása békeszavazás lesz A román lapok első oldalon foglal­koznak a Nagy Nemzetgyűlés rendele­tével, amely kitűzi a népi tanács­választások napját. A Scanteia rámu­tat, hogy a választások során az államhatalom helyi szerveinek olyan képviselőit jelölik, akik felelősek lesz­nek területük egész gazdasági, szociá­lis és kulturális tevékenységéért. A Scanteia hangsúlyozza, hogy a december 3-i népi tanácsi választások nemzetközi jelentőségűek. A képvise­lőknek — akiket december 3-án meg­választunk — a béke követeinek kell lenniök. A szavazás békeszavazás lesz, amely békét követel az egész világ számára. A koreai néphadsereg kemény harcokat vív a túlerőben lévő ellenséggel PHENJAN, október 2. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága jelenti október 1-én reggel. Szöul térségében a népi hadsereg egységei továbbra is kemény utcai harcokat folytatnak az ellenség szám­beli fölénnyel rendelkező egységei ellen és miután nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek, szeptember 29-én Szöul központi részéből előre elkészí­tett állásokba vonultak vissza. A népi hadsereg egységei a Szöultól egy-két kilométerre északra és észak­keletre lévő szakaszon kemény harco­kat folytatnak az amerikai csapatokkal. Az amerikai és a n­sziimanista báb­csapatok tömeges gyilkosságokat és kegyetlenségeket követnek el Szöul békés lakossága ellen. Az ellenség a legaljasabb módszerekkel férfiakat és nőket, ifjakat és öregeket válogatás nélkül kínoz és sok békés lakost meg­gyilkol. Szeptember 30-án a Szöul térségé­ben vívott harcokban a néphadsereg egységei sok ellenséges katonát és tisztet, valamint nagymennyiségű hadi­anyagot, közte négy tankot semmisí­tettek meg. Szeptember 28-án a népi hadsereg parti tüzérsége elsüllyesztett egy ame­rikai torpedóhajót, amely Nampho felé közeledett. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főpa­rancsnoksága jelenti október 1-én este. A népi hadsereg egységei kemény harcot folytatva a támadó ellenséggel, tervszerűen új állásokba vonulnak visz­­sza északi irányban. Szöul térségében a népi hadsereg egységei kemény har­cokban nagy veszteségeket okoztak a számbeli túlsúllyal rendelkező ellensé­ges erőknek és továbbra is harcolnak a várostól északra és keletre. Az ok­tóber 1-i harcokban a népi hadsereg egységei emberanyagban hatalmas veszteséget okoztak az ellenségnek és hat harckocsit megsemmisítettek. Ok­tóber 1-én a népi hadsereg légvédelmi tüzérsége hét ellenséges repülőgépet lőtt le. A koreai terrorbombázásokért az USA-t és a vele szavazó államokat terheli a felelősség - állapította meg Malik elvtárs a Biztonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács ismét elvetette a szovjet küldöttség által beterjesztett javaslatot, amely javasolta, hogy a Biztonsági Tanács követelje az Egye­sült Államok kormányától a koreai bé­kés lakosság, a védtelen, városok és falvak embertelen, barbár légibombá­­zásának és kivetésének beszüntetését. A szavazás után Malik elvtárs rá­mutatott arra, hogy az amerikai intervenciósok lábbal taposták a nemzetközi jog sza­bályait, amikor nőket, öregeket és gyermekeket gyilkoltak meg, kór­­házakat, iskolákat romboltak le. A felelősség a koreai bombázá­sokért, a nemzetközi jog megsér­téséért teljesen az Egyesült Álla­mokat és a Biztonsági Tanácsnak ama tagjait illeti, akik szavazatuk­kal megakadályozták annak a ja­vaslatnak az elfogadását, hogy az Egyesült Államok szüntessék be a koreai békés lakosság barbár légi bombázását. A MÚLT HAZUG ÍGÉRGETÉSEI HELYETT MOST A TETTEK BESZÉLNEK Most, amikor népünk a tanácsválasz­tások előtt áll, mely a dolgozók leg­jobbjait viszi be az államapparátusba, idézzük fel egy percre a múltat. Lás­suk, hogyan választottak képviselőt vagy városatyát Angyalföldön az urak, úgy 10—15 évvel ezelőtt. A régi választások előtti napokban az elhagyott külváros poros utcáin szo­katlanul nagy volt a forgalom. Autók futkostak ide-oda a kerületben, óriási porfelhőt hagyva maguk után. Utasaik ismeretlenül tekintettek körül. A szoba­­konyhás lakásokból, melyekben három­négy család is lakott és a­­barakiskolák ablakain át gyanakvóan néztek az ide­genekre. Választás készült. Megérkeztek a képviselőjelölt urak és kortesek az „ígéretek földjére". Az elmúlt rendszer álásai Angyalföldet valóban az ígéretek föld­jévé változtatta. Minden párt meg­ígérte ugyanazoknak a hiányoknak a megszüntetését, amelyek Angyalföld dolgozóinak életét elviselhetetlenné tet­ték, ígértek gyalogjárókat, útkövezést, csatornázást, vízvezetéket, iskolát, böl­csődét és ki tudná még felsorolni, hogy mit. A most elkészülő hidat például hu­szonöt éve ígérték az új munkáslaká­sokkal együtt, amelyek szintén most készültek el. A Váci­ úton munkanél­küli dolgozók tömege sétált, állástalan diplomások néztek szembe a bizonyta­lan jövővel. Minden jelölt megígérte, hogy aki a legtöbbet tevékenykedik megválasztása érdekében, „biztos” ál­láshoz jut. A jelölt úr majd elhelyezi őt vagy fiát, vejét, esetleg egyéb roko­nát városi, állami állásba. Természete­sen a választás után a képviselő úrhoz vagy városatyához a kortes már be sem tudott jutni, mert annak „sürgős és fontos elfoglaltsága van’“. Várhatott a legközelebbi választásig, amikor is­mét találkozhatott a jelölt úrral. A megválasztott urak minden befolyásu­kat arra használták fel, hogy saját és politikai barátaik lakhelyének­ környékét hozassák rendbe a közpénzen. Mivel Angyalföldön egyikük sem lakott, bará­taik itt nem voltak, nálunk minden ma­radt a régi. Hiszen nem volt másról szó, mint: „néhány esztendőnként egy­szer eldönteni, hogy az uralkodó osz­tálynak melyik tagja fogja a Parlament­ben a népet elnyomni és eltiporni, ez a burzsoá parlamentarizmus valódi lé­nyege“. (Lenin) A felszabadulás után fenn megváltozott minden Angyalföldön, ígérgetések helyett a tettek beszélnek, mert a Párt irányításával a munkás­­osztály vette kezébe saját sorsának intézését. Ékesen szólnak a dolgozók uralma mellett Angyalföldön az egy­másután épült és épülő iskolák — például a hét új gimnázium —, az Egészségház, a Rákosi Mátyás Kultúr-­ ház, a kikövezett vagy portalanított ut­­­cák, a helyreállított Rákos-patak hi­dak, az élmunkáslakások, a békeutcai lakóházak és az Angyalföldön még soha nem látott nyolcemeletes pont­házak, a bemutató filmszínházak, az egymásután létesített parkok és játszó­terek, a játékokkal felszerelt közterek, a társadalmi tulajdonba vett üzem­ek fejlesztése, az országos hírű Szabad­ság-gyógyfürdő, az üzemi konyhák és kultúrtermek, ki tudná felsorolni mind­azt, mellyel Angyalföld bővült és szé­pült. Az augusztus 15-én ideiglenesen megalakult tanács felszámolta az el­nyomó rendszer közigazgatásának, az úgynevezett önkormányzatoknak utolsó maradványait. Ezzel megszűnt az ügyek hónapokig, sőt évekig tartó „intézése”, az akták ide-oda tologa­tása. A kerületi tanács a dolgozók égető problémáit oldja meg, az ő kí­vánságuknak tesz eleget. A tanács munkájából hány kiragadott esetet ismertetek. Sok pa­nasz volt a kerületi orvosi rendelők túlzsúfoltsága miatt, azonkívül voltak betegek, akiknek a kerületből Kőbá­nyára kellett menni rendelésre. A fon­tos kérdést rövid idő alatt megoldotta a tanács. Megszűnt a túlzsúfoltság, átszervezték a betegellátást, új rende­lőket létesítettek. Ma már, az azelőtt Kőbányára járó betegeket Angyalföl­dön kezelik. Sokat panaszkodtak az üzemi dolgozók és a Népsziget lakói, hogy a Népszigeten nincs ivóvíz és csónakon kell ivóvizet vinni a szigetre. Az ügyet a tanács megvizsgálta, le­tárgyalta és hamarosan két vízvezetéki kút létesül a szigeten. Új iskola épí­tésére is szükség van a kerületben — azelőtt ez évtizedekig húzódott volna —, a kerületi tanács ezt röviden letár­gyalta, új iskola építését kérte a Fő­városi Tanácstól — és az iskola épí­tése szeptemberben már megkezdődött. Napjainkban ismét választás készül Angyalföldön. A tanácsválasztás a leg­demokratikusabb választás lesz, mert a dolgozók ügyei intézését azokra a dol­gozókra bízzák, akiket ők választanak maguk közül. Nem idegen urak jön­nek Angyalföldre, akiket sohase láttak és akiknek semmi közük a munkás­­osztályhoz. A tanácsok megtestesítői lesznek dolgozó népünk akaratának. És miután a tanácstagok közülünk valók, a mi problémáink az ő problémáik is, tehát a legszorosabb kapcsolatot fog­ják fenntartani mindig az angyalföldi dolgozókkal. Néhány nap múlva felkeresik a ta­nács jelöltjei körzetük dolgozóit. Ha­tározottan, ismerősként indulnak el, hisz ők maguk is ott laknak a környé­ken és ismerik a kerület minden gond­­ját-baját. Az új lakások és modern iskolák ablakai ismerősként, szeretet­tel üdvözlik őket. Takács Jenő a XIII. kerületi Tanács elnökhelyettese.

Next