Világosság, 1950. október-december (6. évfolyam, 229-303. szám)

1950-10-03 / 230. szám

KÖLCSÖN JEG­YZÉSSEL VÉDD A BÉKÉT, HAZÁNK FÜGGETLENSÉGÉT! Hogyan segítik a Rákosi Művek üzemi kultúrbrigádjai a békekölcsönjegyzést A Rákosi­ Művekben sűrűbben zuhan a nagykalapács az acélra, erősebben fogják a kalapács nyelét a dolgozók, lelkesebben végzik munkájukat. Kor­mányunk felhívására a Békekölcsön jegyzésével több és jobb munkával válaszoltak. A dolgozók hatalmas tö­mege bebizonyította, hogy nemcsak munkával, hanem a Békekölcsön jegy­zésével is kiállnak a béke ügye mel­lett és segítik ötéves tervünk mielőbbi befejezését. A békekölcsönjegyzéshez komoly se­gítséget nyújtottak az üzemi kultúr­­brigádok is. A szép eredmények rész­ben a kultúrbrigádok jó munkájának is köszönhetők. Az üzemfenntartó osztály kultúrbri­­gádja derekasan kivette részét a mun­kából. Csütörtökön reggel hangos énekszóval vonultak be az üzembe, indulókat, mozgalmi da­lokat énekeltek. Ének után „zakatolás“ következett, de oly lelkesen csinálták, hogy még az öreg szaktársak is velük „zakatoltak“. A tanműhely kultúrbrigádjai ugyan­csak jó munkát végeztek. Az üzemben állandóan jó a hangulat. A pattogó rigmusok beszámolnak a legjobb eredményt elérő­ ifjú­munkásokról, azokról, akik a legna­gyobb összeget jegyeztették. A brigádtagok nemcsak rigmusokkal, mozgalmi dalokkal és jelenetekkel buz­dítják a dolgozókat, hanem ők ma­guk is jó példával járnak elől, így például Tóth Erzsébet, akinek 600 fo­rint a havi jövedelme, 1000 forintot jegyzett. •Az üzemosztály kultúrbrigádjai sem maradtak le. Hangoshíradón keresztül, a röpgyűléseken énekkel, szavalatok­kal, rigmusokkal lelkesítették munka­társaikat. Ők is jó példával jártak elől. Baji Mária brigádtag, műszerész­­tanuló 400 forintot jegyzett. Kerekes Ferenc tanuló ugyancsak 400-at. A legtöbb üzemben nagyszerű munkát végeztek a brigádok. Azonban hiba is mutatkozik, mégpedig a Kovácsológyárban. A Kovácsológyárban nincsenek kul­turbrigádok. Van egy kultúrcsoport tizennyolc taggal. Termelési kérdések­kel nem foglalkoznak, a csasztuskázást nem ismerik. Semmiféle kultúrmunkát nem végeztek a békekölcsönjegyzés ér­dekében. A Kovácsológyár párttitkára, For­gó László elvtárs, nem tartja hibá­nak a kultúrmunka hiányát, sőt az a véleménye, hogy a Kovácsoló­gyárban nem volt szükség kultúrbri­­gádokra, így aztán a kultúraktivisták tétlenül nézték a békekölcsönjegyzés lefolyását, nem fokozhatták a lelkes hangulat kialakulását. A Kovácsoló­gyárban is sokkal jobb eredményeket értek volna el, ha felvilágosító munka mellett kultúrmunkát is végeznek. A Rákosi Művek munkásai a Béke­kötvények jegyzésénél ismét csapást mértek a háborús uszítókra, békénk el­lenségeire. A kultúrbrigádok is bebizo­nyították, hogy jó munkával komoly segítséget jelentenek. A Rákosi Művek üzemi kultúrbrigádjai jó munkával, példaadással, nagymértékben növelték az eredményeket. SZÍNHÁZI krónika A BÉKEKÖLCSÖNJEGYZÉS a Nem­zeti Színházban is nagy lelkesedéssel folyt és igen szép eredmény­nyel járt. A színház kitűnő fiatal színész­nője, Ferrari Violetta, aki buzgó propa­gandát fejtett ki a kölcsön érde­kében, ezeket Ferrari Violetta mondja: — A színházban háziverseny kere­tében különböző párok folytattak agitá­­ciót. Az egyik műszaki dolgozóval, Sági elvtárssal, mi ketten nyertük a versenyt. Én magam 100 százalékot jegyeztem és büszke vagyok arra, hogy mind a színészek, mind a műsza­kiak becsülettel álltak helyt a békeköl­csönjegyzésben. ★ A NAGY OKTÓBERI FORRADA­LOM 33. évfordulójának ünnepén mu­tatja be a Vi­dám Színház Gyakonov szov­jet színműíró „Házasság ho­zománnyal” cí­mű vígjátékát, amely óriási si­kert aratott az elmúlt hónapban a moszkvai Szatíra Szín­házban. A szín­ház dolgozói előadásokkal, fémbe­mutatókkal és vitákkal készül­nek fel a szovjet emberek ábrázolásá­nak nagy feladatára. Az első ilyen előadást Szabó Pál, a kitűnő író tar­totta, aki a Szovjetunióban járt pa­rasztküldöttségünk látogatása kapcsán ismerkedett meg a szovjet parasztság­gal . Az „AMERIKAI GESTAPO“, az Ame­­rikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bi­zottság működését leplezi le Lavre­­nyev, a kiváló szovjet író „Amerika hangja“ című­ színműve, amelyet ok­tóber 13-án mutat be a Magyar Szín­ház. A darab főszerepeit Bánki Zsuzsa, Básthy Lajos, Szörényi Éva, Tapol­­czay Gyula és Várkonyi Zoltán játsz­­szák. Ma délután a Művészeti Szövet­ségek Házában a dramaturgiai szak­osztály beszéli meg az érdekes és hasznos színdarab rendezésével és elő­adásával kapcsolatos problémákat. ★ „GYŐZELEM " LESZ A CÍME a Vi­dám Színház műsorának, amelyet a helyi tanácsok megünneplésére ajánlottak fel és ok­tóber 15-én szán­dékoznak bemutat­ni. A változatos program egyik ér­dekessége, hogy a színház dolgozóinak énekkara kínai, ko­reai és vietnami harci indulókat ad elő. Szerepel a mű­soron Nagy Ignác 1842-ben írt „Tiszt- Ráday Imre újítás“ című darab­jának kortestanya-jelenete, amely a feu­dális Magyarország pénzért megvásá­rolható kortesválasztásának legélesebb kritikája. A továbbiakban a­z egyik ipari tamdóotthon munkásszínjátszói a „Kuláktánc" című pantomimet adják elő: zenéjét és koreografáját ők ma­guk állították össze. Ráday Imre Mark Twain, a haladószellemű nagy amerikai szatíraíró „Amikor engem New York államban kormányzónak jelöltek“ című híres elbeszélését adja elő. A műsor Benjámin László „Mindennap győze­lem" című versével kezdődik és Zoltán Pál—Pálos György „Békeindulójával“ ér véget . A MADÁCH SZÍNHÁZ MŰVÉSZEI is szépen kivették részüket a Béke­kölcsön népszerűsítéséből. Ellátogattak a különböző üzemekbe s többek közt Lázár Mária a 72-es postán, Bárczy Kató pedig a Nyomdász Szakszerve­zetben lépett fel. Új szerző Mutatkozik be a Madách­ Színházban Zolnai Vilmos személyében, aki a következőket mondja „Hűség” című darabjáról: — A „Hűség”-nek kettős jelentése van: darabom hősnője megingathatat­lanul hű a Pártjához, de ingadozó jel­lemű férjéhez is. Ez a kétfajta hűség azonban látszólag és időlegesen ellen­tétbe kerül. A Párt aktív beavatkozása segít megoldani a problémákat , se­gítség nélkül hősnőm állhatatossága kudarcra lenne ítélve. ★ HÁROM Új TAGOT szerződtetett az Ifjúsági Színház Barta János, Kol­lár Béla és Peták József személyé­ben, akik részben a SZOT, részben az MNDSZ kultúrautóján működtek szép sikerrel idáig. Soha még magyar tudós ilyen zavartalanul nem dolgozhatott Értelmiségiek! Készüljetek béke­­kongresszusunkra a hivatalokban, intézményekben, laboratóriumok­ban, iskolákban még jobb munká­val, a szocialista építés még foko­­zottabb­­segítésével. (A Béketanács Az a hatalmas békemozgalom, melyhez száz- és százmillió ember csatlakozott, mindenfelé újabb és újabb munkafelajánlást, munkatel­jesítményt eredményezett. Nálunk, a Magyar Tudományos Akadémián is nagy lendülettel folyik a munka. Az újjászervezett Akadémia külön orvosi osztályt állított fel, melynek célkitű­zése, hogy az elméleti és gyakorlati orvostudományi magyar vonalon is előbbre vigye, tudományos intézmé­nyeket támogasson, fiatal tehetsége­ket kiválogasson és segítsen. Feladatunk az egyes tudományos intézetek és klinikák mindennapi élet­tel kapcsolatos problémáinak megol­dása. Ezek között fő helyet foglalnak el azok az eljárások és módszerek, melyek a bányászaink, ipari és mező­­gazdasági munkásaink egészségét ve­szélyeztető foglalkozási ártalmak csökkentésére vagy teljes kiküszöbö­lésére alkalmasak. Kitűzött céljaink megvalósítására népi demokráciánk kormányzata nagy anyagi eszközöket bocsát rendelkezésünkre, melyek a tudományos kutatás anyagainak, esz­közeinek, berendezéseinek beszerzésé­hez szükségesek, ezenkívül tudósain­kat anyagi támogatással a minden­napi élet főbb gondjaitól mentesíti. Tudományos kutatásunkhoz elmélye­désre, zavartalanságra van szükség, melynek legfőbb feltétele a béke. Soha még magyar tudós ilyen zavartalanul nem dolgozhatott, mint most. Ez gyakran már olyan természetes va­lami, hogy nem is beszélünk róla. De mindnyájunknak akarnunk kell, hogy továbbra is nyugodtan, rendben, za­vartalanul élhessünk és dolgozhas­sunk. Ezért jegyeztem most 5000 fo­rint Békekölcsönt, ezért erősítjük majd a tanácsválasztásokkal is népi demo­kráciánk államát és ezért fokozzuk saját munkánkat, segítjük­­a fiatal tehetségeket hazánk, békénk érdeké­ben. Dr. Illyés Géza egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­mia orvosi osztályának elnöke. H­ármnapos kongresszust tartottak a magyar k­irb­elépők A Magyar Hidrológiai Társaság szeptember 29-től október 1-ig három­napos kongresszust rendezett a Bala­ton mellett. A kongresszus célja az volt, hogy előbbra vigye a magyar hidrológiai tudomány fejlesztését. Legfőbb célkitűzése az élenjáró szovjet hidrológiai tudomány elmé­leti és gyakorlati eredményeinek ismertetése volt. A kongresszus ünnepélyes megnyitá­sán dr. Mosonyi Emil, a Társaság elnöke kihangsúlyozta az ötéves víz­gazdálkodási terv feladatainak nagy fontosságát, különösen kiemelve a Szovjetunió hidrológusainak baráti segítségét. Dr. Vitalis Sándor, a Ma­gyar Állami Földtani Intézet munká­ját ismertette és elmondotta, hogy ötéves vízgazdálkodási tervünk több, mint m­ásfélmmlliárd forint beruházást irányoz elő. Jakucs László, a Szovjetunióban to­vábbtanuló geológus aspiráns beszá­molt az élenjáró szovjet hidrológiai kutatások új módszereiről. Sümegi Jó­zsef az alföldi vízkutatásról számolt be és az alföldi ivó,­ipari és gyógy­vizek kihasználásának, valamint a hő­energia felhasználásának lehetőségei­vel foglalkozott. A bulgáriai Plovdivi Városi Kó­rus, amely három héten át hatal­mas sikerrel vendégszerepelt Ma­gyarországon, vasárnap reggel ha­zautazott. Az együttest a Keleti­­pályaudvaron a kül- és belügymi­nisztérium, a Kultúrkapcsolatok In­tézete és a Bartók Béla Szövetség képviselői búcsúztatták. SZÍNHÁZAK MŰSORA Operaház: Nincs előadás. — Nemzeti: MK.--he.ih­ — Városi: Nincs előadá­ is. — Magyar: Donna Juana (7). — Ma­dách: Liliomfi (7). — Vidám: Ingyen­élők (7). — Belvárosi: Hétköznapok hő­sei (7). — Ifjúsági: Értünk harcoltak (7). — Fővárosi Operett: Szabad szél (7). — Úttörő: Becsület (fél 5). — Fővá­rosi Varieté: Májusfa (8). — Fővárosi Nagycirkusz: Vidám műsor (4, 8). — Rádió: Pancho Villa (Kossuth, 21.00). L Verhovcev: A BOLSEVIKUS HATALMAS ESZMEI FEGYVERE Tizenkét évvel ezelőtt, 1938 ok­tóber 1-én jelent meg a marxista gon­dolkodás egyik legkiválóbb alkotása, Sztálin klasszikus munkája: „A Szov­­­jetunió Kommunista (bolsevik) Pártjá­nak története.“ E könyv megalkotása a legnagyobb esemény volt a Bolsevik Párt és a szovjet nép, valamint a testvéri kom­munista pártok és az egész haladó emberiség eszmei életében. E munka sztálini szabatossággal és mélységgel fejti ki a Bolsevik Párt bőséges tör­ténelmi tapasztalatait. A Bolsevik Párt a világ dolgozói nagy vezéreinek és tanítóinak, Leninnek és Sztálinnak ve­zetésével nehéz és dicsőséges utat ha­gyott maga mögött az első kicsiny marxista köröktől és csoportoktól addig a hatalmas pártig, amely ma a munkások és parasztok első szocialista államát vezeti. A sztálini párttörténet szembeötlő módon és meggyőzően mutatja, hogy a Bolsevik Párt — a párt legádázabb ellenségei, a munkásosztály és az egész nép legádázabb ellenségei, a na­­rodnyikok, az „ökonomisták“, a men­­sevikek, eszerek, anarchisták, trockis­­ták, buharinisták, nacionalista elhajlók és egyéb opportunisták elleni harcban nőtt, erősödött és edződött meg esz­meileg. Az SZK(b)P története arra tanítja minden ország kommunistáit, hogy „a munkásosztály pártja a saját soraiban helyet foglaló opportunisták ellen vívott engesztelhetetlen harc nélkül, a sorai­ban helyet foglaló kapitulánsok meg­semmisítése nélkül, nem őrizheti meg sorainak egységét és fegyelmezettsé­gét, nem töltheti be szerepét mint a proletárforradalom szervezője és irá­nyítója, nem töltheti be szerepét mint az új, szocialista társadalom építője." A Portierten-?* bemutatja Marx, Engels, Lenin, Sztálin mindenekfölött diadalmaskodó tanításának szétszakít­hatatlan egységét, teljességét és kö­vetkezetességét, kifejti mindazt, amit Lenin és Sztálin vitt be újonnan a marxi elméletbe azon tapasztalatok összefoglaló kiértékelésének eredménye­képpen, amelyeket a proletariátus osz­tályharca nyújtott az imperializmus, a kapitalista társadalom fejlődése utolsó szakaszának feltételei között. A sztálini Párttörténet világosan ismerteti­ a Bolsevik Párt világnéze­tét, ideológiai, szervezeti, taktikai és elméleti alapjait. A Párttörténet rávi­lágít a forradalmi elmélet óriási moz­gósító jelentőségére, azt tanítja, hogy a marxizmus-leninizmus a természet és a társadalom, fejlődésére vonatkozó törvények tudománya, az elnyomott és kizsákmányolt tömegek forradalmáról szóló tudomány, a szocializmus vala­mennyi országban kivívandó győzel­méről, a komirhunista társadalom fel­építéséről szóló tudomány. Sztálin azt tanítja, hogy a marxiz­mus-leninizmus, mint tudomány, nem állhat egyhelyben, hanem fejlődik és tökéletesedik. Sztálin az új történelmi feltételek­nek megfelelően, alkotó módon fejlesz­tette tovább a marxizmus-leninizmust, a trockisták és buharinisták ellen ví­vott kíméletlen harcban megvédte és továbbfejlesztette Leninnek azt a taní­tását, hogy lehetséges a szocializmus győzelme a Szovjetunióban az ország iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásának szovjet módszere alapján. Sztálin kifejtette a szocialista rendszer fejlődésének törvényszerűsé­geit és tudományos magyarázatát adta a szocialista társadalom olyan hatal­mas mozgatóerőinek, amilyen a szovjet nép erkölcsi és politikai egysége. A sztálini Párttörténet megjelenése hatalmas arányú és egyre növekvő eszmei és politikai fellendülés kezdetét vetette meg a Kommunista Párt és a szovjet nép életében. A dolgozók esz­mei és politikai színvonalának további emeléséről való sztálini gondoskodás hatja át mindazokat a határozatokat, amelyeket a legutóbbi években hozott az SZK(b)P Központi Bizottsága ideo­lógiai kérdésekről, a propagandamunka megjavításáról és a propagandista­káderek előkészítéséről. A Párttörténet Marx és Lenin nagy­szerű eszméin, Lenin—Sztálin pártjá­nak harcáról vett példákon, a szo­cialista társadalmi- és államrendszer előnyeinek bemutatásán keresztül ne­veli a szovjet és pártkádereket a kom­munista ideológia, a teremtő szovjet hazafiság szellemében. A Párttörténet megtanítja a kádere­ket a lenini-sztálini munkastílusra, a kritika és önkritika bátor alkalmazá­sára, a szakadatlan kapcsolatok fenn­tartására a néptömegekkel, a folytonos forradalmi éberségre, a magasrendű elvhűségre és pártszerűségre. Nemzetközi szempontból is óri­ási a Párttörténet jelentősége. A kapi­talista országok kommunistái, dolgo­zói ebből a nagyszerű sztálini könyv­ből merítenek erőt a békéért, a sza­badságért és a szocializmusért vívott harcukhoz, a kapitalista rabszolgaság és az imperialista, nemzetiségi-gyar­mati leigázás ellen folytatott harcuk­hoz. A népi demokratikus­ országok dolgozói az SZK(b)P hősies példáján tanulják meg legyőzni az ellenséget, építeni az új életet, a szocializmust. A Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártjának történetével foglalkozó lángeszű sztálini munka hatalmas eszmei fegyver a kommunizmus győ­zelméért vívott harcban. MEGNYITOTTÁK A GÖDÖLLŐI MEZŐGAZDASÁGI AKADÉMIÁT 2166 tszes működik az országban - mondotta Keresztes Mihály evtárs Vasárnap délelőtt ünnepélyes kere­tek között megnyitották a Gödöllői Mezőgazdasági Akadémiát. A meg­nyitó ünnepségen megjelent Gerő Ernő elvtárs államminiszter. Pártunk főtitkárhelyettese, Erdei Ferenc föld­művelésügyi miniszter, Hegedűs And­rás elvtárs, az MDP Központi Vezető­ségének titkára és Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi államtitkár is. Keresztes Mihály államtitkár beszé­dében elmondotta, hogy Pártunk kez­deményezésére másfél évvel ezelőtt megnyílt az első Mezőgazdasági Aka­démia Zsámbékon. Ennek második tanévét az Akadémia áthelyezése foly­tán most itt, Gödöllőn nyitjuk meg. Ez az iskola új típusú iskola, ezen az iskolán a munkások és dolgozó pa­rasztok legjobb fiai és leányai a hall­gatók. Míg a múlt rendszerben, 1919- től 1944-ig az Agráregyetem vala­mennyi karán évente átlag 318 hall­gató végzett és ezek közül például 1939—40-ben a munkás és pa­­rasztszármazásúak arányszáma ösz­­szesen 2,8 százalék volt, most az ittlévő 500 hallgató 35,3 százaléka munkás, 10.3 százaléka termelő­szövetkezeti tag, 41.7 százaléka egyénileg dolgozó paraszt, 12.7 százaléka középparaszt és egyéb származású. Ötéves tervünkben felsőfokon, tehát az Agráregye­temen és az Akadémián 6000, kö­zépfokon pedig 7000 kádert képez­nek ki. A téli mezőgazdasági szakmai tan­folyamokon a mezőgazdasági dolgozók tíz- és százezreit ismertetik meg a mezőgazdaság tudományos kérdései­vel. — Tanulásuk akkor lesz eredményes és hasznos dolgozó népünk számára — mondotta Keresztes elvtárs —, ha a tanulás során minél mélyebben igye­keznek megismerni a világ leghaladot­tabb tudományát, a szovjet tudományt és annak eredményeit. Közölte Keresztes elvtárs, hogy ez­­időszerint állami gazdaságaink össz­területe 777.000 hold. Jelenleg 2166 tszcs működik az or­szágban 87.054 családdal, 129.827 taggal. 69 olyan termelőszövetkeze­tünk van, melyeknek területe meg­haladja az 1000 holdat, ezen belül 3 olyan, melyeknek területe 3000 holdnál nagyobb. Ma már 32 szo­cialista község van az országban. Beszéde után Tulkán Pál, az Akadé­mia hallgatója ígérte meg az összes hallgatók nevében a Pártnak és Rákosi elvtársnak, hogy minden erejükkel se­gítik a szocializmus építését. A mezőgazdasági technikumok tanévnyitója Október elsején 57 mezőgazdasági technikumban megkezdődött a tanév. A mezőgazdasági technikumokban, ame­lyek a szocialista mezőgazdaság külön­böző ágai számára nevelnek szakképzett gyakorlati középkádereket, az idei tanévben több mint 5200 tanuló, kö­zöttük körülbelül 2000 elsőosztályos tanul. A technikumokban, melyek idén kezdik meg működésüket, sokkal ma­gasabb színvonalú elméleti oktatás fo­lyik, mint az eddigi mezőgazdasági gimnáziumokban. Debrecenben Erdei­ Mihály elvtárs, az Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője, a Párt Központi Vezetőségének tagja nyitotta meg a növénytermesztési technikum tanévét. Beszédében hangsúlyozta, hogy a technikum megszervezésével követtük a szovjet példát. A techniku­mok mellett tangazdaságok is működ­nek, ahol gyakorlati munkával kap­csolják össze az elméleti tanulást. Be­fejezésül felhívta a tanulók figyelmét, hogy állandóan erősítsék kapcsolatai­kat a mezőgazdaság szocialista szek­torának dolgozóival.

Next