Világosság, 1951. április-június (7. évfolyam, 77-151. szám)

1951-06-11 / 134. szám

4 A textiltechnológiai tanszék tudományos eredményei segítik ötéves tervünk sikeres végrehajtását A tudományos intézetek első­rangú feladata, hogy egyre jobban fejlődő iparunkat, ötéves tervünk végrehajtását segítsék, így a Buda­pesti Műszaki Egyetem textiltechno­lógiai tanszéke is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy kutatásaival segíti a drága külföldi nyersanyagoknak hul­­ladékanyagokkal való pótlását, vala­mint a külföldről behozott iparcikkek helyébe hazailag előállítható anyagok termelését. Az oktatási munkálatok mellett a kutatómunkát Zilahi Márton tanár vezeti. Természetesen folynak más irányú kísérletezések és elméleti kutatások is az intézetben, amelyeknek gyakorlati jelentősége csak később re­mélhető. Az eredmények közül ki kell emelni egy új szelési eljárás beveze­tését. Az ízelés a textiliparban a lánc­­fonalak szövésre való előkészítését célozza és a fonalak szilárdságát nö­veli. Erre eddig drága keményítőt használtak. A tanszéken egy kísérleti h­előgép és egy tretest vizsgáló mű­szer tervezésével oly­an új eljárást dolgoztunk ki, amelynél a keményítőt ötven százalékban a rizshántolás hul­ladékával pótolhatjuk. Több nagyüze­münk, így a Kispesti Textilgyár, a Magyar Pamutipar, a Goldberger Textilnyomó és Kikészítőgyár, a Ha­zai Pamut­szövő­gyár és más üzemek már nagyrészben bevezették az új eljárást és teljesen kielégítő eredm­é­n­yeket értek el. Az eljárás bevezetése körülbelül évi 4 millió forint megta­karítást jelent népgazdaságunknak; ez a megtakarítás az ötéves terv vé­gére még emelkedik. Jelentős továbbá, hogy a keményítő pótlásával több ezer tonna burgonya és tengeri felsza­badul és más célokra használhatjuk ió­. Ugyancsak nagyjelentőségű az elek­tromos szigetelőfonal előállítása te­rén elért eredmény is. A telefontech­nikának fontos anyaga a huzalok szi­getelő fonala. Erre a célra külföldön előállított, nemesvalutáért beszerez­hető­ különleges fonalat használ a magyar elektromosipar. A tanszéken folytatott kísérletek eredményeként si­került pamutfonálból olyan szi­getelőfonalat előállítani, amely mi­nőségben túlszárnyalja a kül­földi fonalat. Míg a külfö­di el­járások csak 200.000 megahm ellen­állást írnak­­ elő, addig a tanszéken előállított fonal ellenállása 600.000— 700.000 megahm. Az előállítási költ­ség is jóval kevesebb a külföldi szi­­getelőfonalak beszerzési áránál. En­nek az eljárásnak a bevezetésével évi 12.000 kilogramm külföldi fonal be­hozatalától mentesülünk, ami nép­gazdaságunknak körülbelül 700.000 forint megtakarítást jelent. Textiliparunkban a gyűrűsfonó­gépek termelékenységét erősen csök­kentik a szálszakadások. A fonalsza­kadások oka nagyrészben az, hogy a sodrat-terjedés a szálvezetőnél leféke­ződik és a szálvezető fölötti fonal­­darab így csak kismértékben sodrott, tehát kis szilárdságú és így könnyen szakad A fonógépre egy úgynevezett továbbító szerkezetet helyezve, — mely egy, a­ fonalat érintőlegesen sodró gumizsinórból áll, —­ a szálsza­kadások száma 25—40 százalékkal csökken. A Lőrinci Fonó két gépére felszerelt sodrat-továbbító már hóna­pok óta működik és az eredmények azt mutatják, hogy az új szerkezet a gépek termelékenységét 15 százalék­kal növeli. Nagyobb összegű megtakarítást je­lent majd kísérleti munkánk eredmé­nye a textilfestés­ terén is. A készáru előállítási költségeit a festési költ­ségek lényegesen emelik. Ezen a té­ren igen biztatóak eredményeink az ultrahang besugárzásával való fes­tésnél. Ez az új eljárás nemcsak nyersanyagmegtakarítást jelent, ha­nem lényegesen meggyorsítja a festés idejét is. A textiltechnológiai tanszéken folyó kutatások és eredmények igen nagy­­jelentőségű­ek iparunk szempontjából. Elősegítik a tanszék és az ipar kö­zötti kapcsolatot és az oktatószemély­zet szakmai továbbképzését, ugyan­akkor az oktatási színvonal emelését és a gyakorlattal való még jobb össze­kapcsolását. Kóczy László, tanársegéd. Koczy László tanársegéd magyarázza Huszák Ferencné, Vass György és Talán László hallgatóknak a szövetszakító gép működését. A. M. Messzerer nyilatkozata a „Hattyúk tava" budapesti bemutatójáról Az Operaház június 24-én mutatja be Csajkovszkij: „Hattyúk tava” című balettjét. A bemutatóval kapcsolatban Ászai Miha­jlovics Messzerer, a Moszkvai Nagy Színház magántáncosa és balettmestere, a Szovjetunió nép­művésze, aki a balettet rendezi és a táncokat betanította, a következő nyi­latkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A „Hattyúk tava”, amely 1877 február 20-án került először színre, a Moszkvai Nagy Színházban, Csajkov­szkij első balettje. Csajkovszkij, midőn 1875-ben megbízást kapott a Moszkvai Nagy Színház igazgatóságától, hogy szerezzen balettzenét a Begicsev dra­maturg és Geb­er balettmester által írt szöveghez, nagy örömmel látott mun­kához. „Már régen foglalkoznom kel­lett volna balettzenével” — írja ebben az időben barátjához, Rimszkij Kor­­szakovhoz intézett egyik levelében. „ A Hattyúk tava” témája, ame­lyet a XIX. század elejei romantikus irodalom is feldolgozott, ősrégi orosz népmondából ered. Ezt a témát, az­­elvarázsolt ifjú és lány történetét, aki­ket az igaz szerelem legyőzhetetlen ereje szabadít fel a gonosz varázs alól, Csajkovszkij zenéje — a tiszta, mindenen diadalmaskodó szerelem ér­zelmeinek magasztos ábrázolásával — a legnagyobb művészi magaslatokra emeli. Ez a zene, amely az életvidám derűtől a megrendítő tragikus pátoszig az érzelmek széles skáláját szólaltatja meg, híven, jellemzi­ a dráma fő alak­jait és küzdelmüket, a jó harcát a gonosszal. Ugyanakkor az epizódtán­cokban­ a zene nem elvont, hanem élethit, reális környezetet ábrázol. —A ..Hattyúk tavá’’-nak romantikus és mesebeli alakjait e zene oly embe­rivé formálja, hogy a hattyúvá vará­zsolt leány és az ifjú herceg drámája könnyekig meghatja a hallgatót. — Csajkovszkij e halhatatlan remek­művét megszerették és szívükbe zár­ták a Szovjetunió népei — folytatta. — A Szovjetunió valamennyi opera­háza állandóan műsorán tartja és a Moszkvai Nagy Színházban az elmúlt évben ünnepelték hatszázadik előadá­sát. Elmondotta ezután Messzerer, hogy a balettet első ízben 1937-ben rendezte a Moszkvai Nagy Színházban, ,4. Gorszkij­jal, a nagy balettmesterrel együtt. — Akkor is, akárcsak most, a balett bemutatója alkalmával, rende­zői munkámban az a törekvés veze­tett, hogy a balett teljes mértékben kifejezésre juttassa Csajkovszkij zené­jének gazdag mondanivalóját, hűen tükrözze vissza, világosan és min­denki számára érthetően ábrázolja — a balett formanyelvén — azokat az érzelmeket, amelyeket a zene kifejez — fejezte be nyilatkozatát A. M. Messzerer. Megjelent a STATISZTIKAI SZIKNZ legújabb száma. Ta­r­talma: M dov.ot* ötéves tervtörvény A GOELRO-terv statisztikája A munka termelékenysége az építő­iparban Eg­ez­­ügyünk helyzete 1950-ben A burssoá gazdaságstatisztika A béralapellenőrzés statisztikai vo­­nal.céljai A köttettek villannyal való ellátott­ai »a HOZZÁSZÓLÁ­S NEMZETKÖZ STATISZTIKA STATISZTIKAI HÍRADÓ IRODA­LO­M Kapható: ÍBUSZ-parronokban és a kiadóhiva­­talnál IV., Koss­uh Lajos utca 20. — Telefon: 102-830.) Világosság Csehszlovák operaénekesnő a koreai gyermekekért Vera Krilova, a prágai Nemzeti Színház operaénekesnője, — aki most Buda­pesten vendégszerepel — egyik budapesti fellépésének díját, 1000 forintot adott át a koreai gyermekeknek küldendő ruha- és gyógyszerszállítmányok javára. Az őt felkereső MNDSZ-asszonyoknak kijelentette: nagyon örül, hogy a szomszédos, baráti magyar népi demokráciában részt vehet a dolgozó ma­gyar niép hazafias akciójában, amely a csehszlovák és a magyar nép közös barátját, a hős Korea harcosainak gyermekeit segíti. Képünkön Vera Krilova átveszi Sárdi Antalné MNDSZ-asszonytól az ezer forintról szóló koreai bélyegeket. SZÍNHÁZAK és mozik műsora Operaház: Nincs előadás. — Nemzeti: Az élet hídja (Megyeri-Báti-bérlet., 7). — Városi: Nincs előadás. — Magyar: Az Országos Kultúrverseny budapesti kultúrhete (7). — Madách: Bodzaliget (7). — Belvárosi Színház: Nincs elő­adás.— Ifjúsági: Nincs előadás. Fővá­rosi Operett: Havasi kürt (Szirmai— Palágyi-bérlet, 7). — Úttörő: Nyári szünet. — Vidám: Klementina asszony szalonja (7). ~1 Bábszínház: Nyári szü­net. — Kamara Varieté: Nézzünk körül (7). — Fővárosi Varieté: 7 vidám nap (7). Fővárosi Nagycirkusz: Nők a po­rondon (4, 8). — Rádió: Jószándékú em­berek (Kossuth, 21.00), Pillangó-kisasz­­szony (Petőfi, 19.45). GYŐZHETETLEN BRIGÁD (szovjet film) : Vörös Csillag (Lenin-kft 45) f5, h7, 9. Uránia (Rákóczi-út 21) 4, n7, f9. Szabad­ság (Bartók Béla-út 64, 4, n7, f9. Dóssá (Róbert Károly-krt 61) f5, h7, 9. Munkás (Kápolna-u. 3/b) n6, f8, v. 3. Brigád (Plőrinc) f6 h8. v. f4. NAPPA­LOK ÉS ÉJSZAKÁK (Szimonov szov­jet író nagy sikert aratott könyvének film­­változata) : Fórum (Kossuth L.-u. 18) prof. 4, n7. f9. Duna (Fürst Sándor-u. 7) f5, h7, 9. Új Világ (Akeresztúr) h6, 8, v. f4. VERSENY A TENGEREN (vidám szovjet film) : Corvin (Kisfaludy-köz) prof. 4, n7, f9. Felszabadulás (Flórián-tér 3) 4, n7, f9. Tátra (Perzs.) h6, 8, v. f4. KŐSZÍV (színes német film Hauff meséje nyomán) : Szikra (Lenin-krt 120) f5, h7, 9. Május 1. (Mártírok útja 55) 4, n7, f9. Táncsics (Csepel) f6, h8, v. n4. Korzó (Újpest) n7. f9. szomb., vas. 4-kor is. IVAN SZUSZANYIN (Glinka operája bolgár filmen): Royal (Kispest) 6, n9, v. 4. A HÁROM KÍVÁNSÁG (szovjet mesejáték): Úttörő (Bajcsy-Zsilinszky­ út 38.) 4. n7, v. 10, 2. n5 *1. DIÓTÖRŐ: Kísérőfilm a Vörös Csillag és Uránia-moziban. ÉPÜL A BÉKEMŰ (magyar film) . Kísérő­film a Brigád-moziban (P.­lőrinc). FÁKLYA: 1. Magyar híradó. 2. A Szovjet­unió ma. 3. JULIAN MARSIEWSZKI. 4. Farsang Szlovákiában. 5. Történet a szén­ről. 6. Szovjet sport 7. Síbajnokság. — Fél 5-től 11-ig folyt. Új győzelmek felé (film a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusáról): Savoy (Üllői­ út 4) 4. n7. f9. Zuglói (An­gol­ utca 26) f5 f7. f9. Távol Moszkvától (Sztálin-díjjal kitüntetett, magyarul beszélő, színes szovjet film): Kossuth (Váci út 1 4) prol. f5, h7, 9. Ady (Somogyi Béla­ ú. 1) prol. f4, h6, 8. Ugocsa (Ugocsa-utca 10.) 4, n7, f 9. Csillag (Csillagh­gy) n7 ?9, v. 4. A Benthin-család (német film) : József At­tila Íőpalota) 6, n9, v. 4, n7, f9. Az új tanító (vidám német film) : Stúdió (Akácfa-u. 4) 4, n7, f9 Különös házasság (magyar film) : Pátria (Népszínház-u. 13) 4, n7, f9. Árpád (Ke­repesi­ út 146) h6. 8, v. n4. Csüt szünnap. Admiral (Mártírok útja 5.) 4, n7, f9. Szembesítés (izgalmas, fordulatos, magyarul beszélő szovjet film) : József Attila (Kál­vária­ tér 7) 4, n7, f9. Kossuth (Amihály) 16, h8, v. n4. Csüt. szünnap. Forum (Sas­halom) 6, n9, v­­4. Szerda szünnap. Két brigád (vidám lengyel film): Tinódi (Nagymező­ u. 8) 4, n7, f9. Legyőzhetetlen város (lengyel film): Elit (Szt István­ körút 16.) n5, f7, h9. Felhők titánja (szovjet film) : Bástya (Lenin­­körút 8.) 11. 1, 3, 5, 7, 9. Bethlen (Beth­len G.­tér 3) 4, n7, f9. Forum (Plőrinc) f6, h8, v. f4. Muzsika szárnyán (zenés szovjet filmvígjá­­ték) : Marx (Landler Jenő­ út 39) f4, h6, 8. Ez történt Szakenben (derű szovjet film): Glória (Thököly út 56) 4, n7, f9. A trubadúr (olasz film): Kultúr (Kinizsi­ u. 28.) (prof.) 4, 6, 8 (kertmozi). Olympia (Lenin-körút 26.) f5, h7, 9. Ördögszakadék (lengyel film): Partizán (Üllői­ út 101.) f5, h7, 9. Attila (Buda­fok) n7, f9, v. 4. Utolsó állomás (lengyel film) : Bodográf (József-krt 63) 4, n7, f9. HÍRADÓ (Lenin-krt 13): 1. Magyar híradó. 2. A Szovjetunió ma. 3. A növény és a fény. 4. Ladoga-tó, 5. Masenyka születés­napja. — Régge’ 9-től este 11-ig folyt. FÉNY (Újpest): 1. Magyar híradó. 2. A Szovjetunió ma. 3. ELSŐ SZÁRNYAK. 4. Plovdivi vásár 5. Voronyezsi vadaskert. — 5-től fél 10-ig, vas. fél 4-től fél 10-ig. HÉTFŐ, 1951. JÚNIUS 11. Az ország legjobb kultúrcsoportjai lépnek fel a ma este megkezdődő Budapesti Kultúrhéten Ma este nyílik meg a Magyar Szín­házban az 1950/51-es városi üzemi kultúrversenyt követő Budapesti Kul­túráét. A kultúrverseny a tömegek ügyévé tette a népi kultúrát. Szinte máról-holnapra a dolgozók ezreit mozgatta meg, egyrészt mint néző­ket, másrészt mint szereplőket. Olyan üzemekben, ahol néhány hónappal ez­előtt még gyengén, vagy egyáltalán nem ment a kultúrmunka, a verseny tartama alatt telkes, fegyelmezett csoportok alakultak. Megnőtt a közön­ség és a kultúrmunkások igényessége is, mind többet, jobbat, szebbet és művészit várnak és alkotnak maguk is. Ez szemmel l­átható volt már a verseny folyamán is. A körzeti dön­tőn átjutott csoportok művészi telje­sítménye a kerületi döntőig sokkal magasabbra emelkedett s végül már az összkerületi döntőn a hivatásos művészekből álló bírálóbizottságnak is nehéz feladat volt eldönteni, melyik együttes nyújtott értékesebb teljesít­ményt. Táncosok, énekesek, színjátszók Most egy héten keresztül e kiváló csoportokat, a verseny első helyezett­jeit láthatja Budapest dolgozó népe a legjobb vidéki városi kultúrcsopor­­tokkal együtt a Magyar Színház szín­padán. Napról napra 7 órakor fel­gördül a függöny és felcsendülnek többszázéves népdalaink, a szovjet és baráti népi demokráciák dalaival együtt. Fürgelábú táncosok ropják a táncot, mozgásukban a nép érzése, a múlt évszázados elnyomatása és nap­jaink boldog szabad életének vidám­sága tükröződik. Kodály „Mátrai képek” című műve csendül fel először hétfőn a Vasas Központi Népi Együttes kiváló tol­mácsolásában. Hasonló élményt jelent majd a Debreceni­ Járműjavító ének­kara, Novikov „Kovácsműhely” című dalával és az orosz népi tánc kedves, szelíd, majd viharzó forgásba átcsapó lendületével, amelyet az MTH Zulka Máté­ tánccsoportja ad elő. Kedden a Rákosi Mátyás Művek Központi Énekkara, majd színjátszói következnek. Az utóbbiak Mártai Éva ,­Hétköznapok hősei” című darabjából mutatnak be egy felvonást. A kultúr­­versenyen annyiszor megtapso­t „La­kodalmas tánc”-ot adja elő a MÁVAG tánccsoportja, amely ez este három­szor lép színpadra. Ezen a napon énekel a Győri Szövő, a Tervhivatal énekkara és a Szegedi MÁV férfi­kórusa. „Dal az erdőről" A tánckultúra, a népi tánc mind nagyobb arányokban bontakozik ki a városokban is. Az igazi népi művé­szethez nyúlunk vissza, mint szülő­anyához, mely erőt ad és utat mutat a szocialista népi tánckultúra kivirá­­goztatásához. Az egyik legnépszerűbb magyar népi táncot, a birjáni üveges­táncot mutatja be szerdán a XIX. ke­rületi DISZ tánccsoportja. Az est egyik legkiemelkedőbb együttese a Pécsi Porcelángyár énekkara, mely­­két alkalommal lép e napon a közön­ség elé magyar és szovjet dalokkal.­­Műsorukból nagy sikerre számíthat Sosztakovics „Dal az erdőről” című kantátája. „Gyilkosok” a címe az RM Fémmű színdarabjának, melyet az RM szín­játszói adnak elő. A csütörtöki nap kiemelkedő eseménye lesz a kiváló előadás. A nap igen magas színvonalú műsorán szerepel még többek között a Nagykanizsai Olajm­unkások és a Telefongyár énekkara, a Szegedi Ken­derfonó színjátszói, a MEMOSZ, a Lámpagyár és a Rákosi Mátyás Kultúrház táncosai. Magyar és szovjet dalok A Bánk bán „Hazám­, hazám" áriája szerepel a pénteken fellépő Győri Vagon énekkarának műsorán. Rész­leteket hallunk az Anyegin-ből, valamint Bartók , „Négy szlovák dal”-ot. A kecskeméti dolgozók Kodály „Köszöntö”-je után szovjet dalokat mu­tatnak be, míg a tánc területén az Ózdi Kohászati Művek és a Nyirlugosi Állami Gazdaság csoportja mutatja be művészetét. A Textilszakszervezet köz­ponti színjátszócsoportja nagy klasz­­szikusunk, Kisfaludy „Fösvény” című színművét játssza. A gazdag, változatos műsor, a szereplők lelkes és lelkiismeretes ké­szülődése, valamint a kultúrverseny eddigi során is elért hatalmas ered­mények mind azt mutatják, hogy a Budapesti Kultúrhét alatt gazdag él­ményekben lesz része Budapest dol­gozó népének a mind jobban felvi­rágzó tömegkultúra terén, örömmel és szeretettel köszön­tjük a kultúrhéten fellépő budapesti és vidéki csoportokat, akik eddigi eredményeikkel kiérdemel­ték, hogy mint hazánk legjobb együt­tesei s­zerepeljenek estéről estére ezen a héten. ___________ Orosz—magyar és magyar—orosz­ nyelvű orvos-szótár jelenik meg az Akadémiai Kiadó kiadásában A Tudományos Akadémia dolgozói­ból alakult munkaközösség ez év fo­lyamán fejezi be az orosz—magyar, ma­gyar—orosz orvosi, szótár szerkesztési munkáját. A szótár megjelenése ko­moly segítséget je­lnt majd szakem­bereink számára a szovjet orvostudo­mányi művek megismerésében. Film készül a 2000 tonnás mozgalomról Mancserov Frigyes, a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatójának ötletéből Ákos Miklós és Színetái György írták a „Teljes gőzzel” című új magyar játékfilm forgatókönyvét. A film felvételeit a Kossuth-díjas Hegyi Barnabás készíti. A rendező Máriássy Félix, aki már több üzemi munkástémájú filmet — mint a „Szabóné", „Kis Katalin házassága” — vitt vászonra. A film megmutatja, hogyan indult el Magyarországon a szovjet példákat tanulmányozó élenjáró vasutasaink kezdeményezésére a 2000 tonnás moz­galom. Látjuk majd a vásznon, mi­ként kellett harcolniok a legjobb vasutasoknak a begyepesedett bürokra­ták ellen és hogy miként leplezte le az Államvédelmi Hatóság és a vasút po­litikai osztálya a tömegek segítségé­vel a kártevő ellenségét. A vasutas dolgozók lelkesen támo­gatják a film készítőit. Az egyik leg­jobb sztahanovista mozdonyvezető ál­landó szaktanácsaival segíti a film íróit, rendezőjét és szereplőit. A film érdekessége, hogy igen sok fiatal sze­replője van, köztük olyanok is, akik most jutottak először filmszerephez. A főszerepet Sinkovits Imre negyed­éves főiskolai hallgató alakítja. A női főszereplő ugyancsak fiatal: Serényi Etelka. A többi főszereplők: Görbe Já­nos és Balázs Samu Kossuth-díjasok, Ráday Imre, Károlyi Béla, Ascher Oszkár, Szakáts Miklós, Gács János és Kiss Ilona.

Next