Világosság, 1952. január-március (8. évfolyam, 1-77. szám)

1952-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ARA 60 FILLÉR HÉTFŐ, 1952 JANUÁR 1. NÁLUNK A TUDOMÁNY MINDEN A NÉP ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA "— mondotta Majevszkij Sztálin-díjas szovjet professzor a mikrobiológiai kongresszm megnyitó ülésén Vasárnap délelőtt a Magyar Tudo­mányos Akadémia nagytermében ün­nepélyes keretek között kezdődött meg a Magyar Mikrobiológiai Társaság 1. kongresszusa. A megnyitó ünnepsé­gen megjelen­t Ratttó Anna elvtárs egészségügyi miniszter, Keresztes Mi­hály elvtárs, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese, Tasnádi Sán­dor elvtárs, a begyűjtési mini­szter első helyettese, Tihanyi Alajos elvtárs, bánya- és energiaügyi miniszterhelyet­tes, Doteschall Frigyes elvtárs, egész­ségügyi miniszterhelyettes, Rusznyák István elvtárs Kossuth-díjas, a­­Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a magyar tudományos élet számos kiválósága. Részt vettek az ünnepségen a Magyar Mikrobiológiai Társaság I. kongresszusára hazánkba érkezett szovjet tudósküldöttség tag­ja, M. M. Majevszkij, Sztálin-díjas professzor és F. Talizin, az orvostu­dományok doktora, valamint a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi­­Demo­kratikus Köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársaság tu­dósküldöttségének tagjai. Megjelent a megnyitó ünnepségen több baráti ál­lam budapesti külképviseletének kép­viselője is. A kongresszusi Havas András elv­társ, Kossuth-díjas akadémikus, a Ma­gyar Mikrobiológiai Társaság elnök® nyitotta meg, majd Ratkó Anna elv­társ, egészségügyi miniszter mondott beszédet. . Beszédében hangsúlyozta, hogy a mikrobiológiának fontos szerepe van a fertő­ző­ betegségek elleni küzdelem­ben s nélkülözhetetlen fegyver a szo­cialista közegészségügy megvalósítá­sában. A párt és a kormány az ötéves terv egészségügyi be­ruházásain keresztül jelentékeny összegeket fordít a mikrobiológiá­val foglalkozó intézmények felsze­relésére és korszerűsítésére. Valamennyi orvosi egyetemen önálló mikrobiológiai tanszéket létesítettek, ami biztosítani fogja a tudományos utánpótlást. — Fontos feladat a fejlődő köz­­egészségügyünknek — mondotta Rat­kó Anna elvtárs — a védőoltások egyre szélesebb körű bevezetése, tisz­tább, töményebb oltóanyagok készíté­se és­ egyszeri oltással több betegség elleni védelem biztosítása. A mikro­biológusokra vár az a feladat, hogy az oltóanyagok egyesítésének kutatásával felderítsék azokat a lehetőségeket, amelyek módot adnak az eddigieknél hatásosabb és minél több betegség el­len védelmet nyújtó oltóanyagok ké­szítésére. (■Folytatás a 4. oldalon,) a mikrobiológiai kongresszuson Rusznyák István az Akadémia kiadványait mutatja Majevszkij és Tulszin szovjet, valamint Han Hjon Gi koreai küldöttnek. 4­s­uhut* tu 50 cs#*r fit ríni m ffféu h n rét «ms l**tntift­ultit­­­u YiHuntisavrulu tifllnlutnul « 4mua*lu­ niit‘Zfjultim kurultthten A Villanyszerelő Vállalat Ft.­sze­rel­ésvezetőségének munkahelyén a dolgozók egy hónap alatt csaknem 50.000 forint értékű megtakarítást ér­tek el a Gazrfa-mozgalom keretében. Most újabb eredmények elérésére tö­rekednek. Ónodi István szerelő­brigádja például 100 méter hosszú­ságban alkalmazod öncsődarabokat egy olyan munkán, ahol sok apró hajlításra volt szükség. Rézvezeték­­hulladékból 1­200 métert használtak fel. Szabó H. János szerelő a falon­­kívüli acélpáncél-csővezetés helyett a falban óncsővezetést alkalmazott, így 12.000 forintot takarított meg. Húsz százalékkal magasabb az idén a gépiparunk fejlesztését szolgáló beruházás, mint tavaly Ötéves tervünk harmadik évében a megnövekedett tervfeladatok ellátására gépiparunkat a tavalyi összeget 20 százalékkal meghaladó beruházással fejlesztjük tovább. Az 1952. évi gép­ipari beruházások szerszámgépgyártá­sunk nagyobb termelékenységét, a mi­nőség javulását­ segítik majd elő. Egész sor legkorszerűbb fogazó hori­zont-fúró és m­arószerszám-élező gé­peket kapnak gépgyáraink. Szerszámgépgyártásunkban 1952- ben automatizálják az alkatrészek edzését, nagyfrekvenciájú edző­berendezéseket helyeznek üzembe. A Fémáru- és Szerszámgépgyár több­millió forintos beruházással létesített nagyfrekvenciás központi edzőműhe­­lyét már február elején üzembe he­lyezik. Új edzőműhelyt kap a Buda­pesti Szerszámgépgyár is. A munkafolyamatok további gépesí­tése mellett ez évben újabb szociális beruházásokat: öltözőket, mosdókat, korszerű, tágas irodahelyiségeket is kapnak gépiparunk dolgozói. A Láng Gépgyár például 1952-re előirányzott több mint 8 millió forintos beruházási keretét öltözők, mosdók, irodahelyiségek építésére fordítja, tovább bővíti kazánszerelő- és turbina­­szerelő csarnokát és a terv magasabb követelményeit kielégítő új gépeket szerez be. Ötéves tervünk harmadik évének gépipari beruházásai különös gond­dal fejlesztik a mezőgazdaság gépesí­tését szolgáló gyárakat. Az EMAG gépgyár 16 millió fo­rintot fordít 1952-ben szerelőcsar­nok- és irodaépítkezésre, valamint a gyártás termelékenységét növelő korszerű szerszámgépekre. Több iskola, több diák, több nevelő A Statisztikai Tájékoztató legköze­­lbbi száma közoktatásunk fejlődését ikröző adatokat és összehasonlításo­­at is közöl. Kimutatja, hogy közép­­koráink száma az 1950—51-es tanév évi 405-höz viszonyítva az idei tanév felére 421-re emelkedett. A nevelők­­száma ugyancsak megszaporodott: úz tavaly 6174 volt, az idén már 587. Az ipari tanulók száma meghaladja a 41 ezret. Külö­nösen szembetűnően emelkedett az egyetemi és főiskolai hallgatók szá­ma: az 1949—50-es tanév második félévéhez viszonyítva az idei tanév elejére 71,5 százalékkal nőtt. Legna­gyobb az emelkedés a műszaki felső­­oktatásban. Az egyetemi és főiskolai hallgatók tanéve-teji összlétszáma 40.661, ebből a műszakiak száma 15.028. (MTI). Gyárunk forgácsolóüzemében Vági László, Branczig István és Brendt Károly művezetők csatlakoztak Deák elvtárs felhívásához. Nagy szükség volt erre a forgácsolóban, mert egyes üzemrészekben gyakori volt a későn járás és az igazolatlan távolmaradás sem volt ritka. A három művezető üzemrészében hetenként átlagban hú­szan késtek vagy hiányoztak igazolat­lanul. Sok munkaóra-kiesést okozott a rendszertelen munkaszervezés és gyakran előfordult az is, hogy a dol­gozóknak kellett szerszámért futkos­­niuk. A három művezető első feladatnak a későnjárás és az igazolatlan hiány­zás megszüntetését tűzte ki. Rözgyű­léseken ismertették, hogy a késések­ből milyen komoly munkaóra-kiesések származnak, milyen értékekkel károso­dik népgazdaságunk. Beindították a tízperces mozgalmat. Erre csökkenni kezdett a későn jövők száma, sokan voltak azonban olyanok, akik időben ugyan beértek, de utcai ruhában bé­lyegeztek és az öltözőben elbeszélget­tek. A művezető elvtársak nem elé­gedtek meg látszateredményekkel, megállapodtak abban, hogy naponta ellenőrzik a dolgozók munkába érkezé­­sét és azonkívül, a pártszervezet se­gítségével, fokozzák a felvilágosító munkát, így sikerült elérni, hogy ma m­ár mindenki munkaruhában bélye­gez. Jelenleg egyetlen dolgozó sincs üzemrészükben, aki igazolatlanul tá­volmarad vagy elkésik. . Megvalósították azt a vállalásukat is, hogy a dolgozókat naponta tájékoz­tatják az elvégzendő munkáról. A dol­gozók pontosan megkapják a szüksé­ges rajzot, műveleti utasítást és szer­számot is a munkához A művezető elvtársak ellenőrzik a szerszámfo­­gyasztást és ennek eredményeképen egy hét alatt 680 forint megtakarítást értek el. Most tovább folytatják a munka megjavítását. Néhány nap múlva — a gyártástervezés előkészítő munkája után — bevezetik a homogén gépcso­portok alkalmazását. Ennek az a lé­nyege, hogy egyes dolgozókhoz visz­­szatérően mindig ugyanaz a már jól megismert munka kerül. Ez fokozza gyakorlottságukat, elősegíti a selejt csökkentését, a minőség emelését, ezen keresztül növeli keresetüket Az 1952-es tervévben ránk háruló nagy feladatokat csak akkor tudjuk valóban eredményesen megoldani, ha gyárunk minden művezetője bekap­csolódik a Deák-mozgalomba. Segít­­sék elő ezt népnevelőink azzal is, hogy ismertetik a Deák-mozgalomban eddig elért eredményeinket a műveze­tőkkel. Jancsók Ferenc, Fémáru- és Szerszámgépgyár, A Deák-mozgalom nyomában Hogyan javítja meg három művezető a munkát a Fémáru- és Szerszámgépgyárban A munkáslevelezők kerületi konferenciái lelkes hangulatban folytak le vasárnap. A kerületi konferenciákról lapunk más helyén számolunk be. Képünkön, a Vili.IX. kerület összevont konfe­renciáján a levelezők Visontai elvtársnőnek, a Vili. kerületi pártbizottság titkárának beszámolóját hallgatták. Kihirdették a békekirakatverseny eredményeit ,,A szocialista kereskedelem fejlő­dése a kirakatok tükrében” című ki­állítással kapcsolatos kirakatverseny eredményét vasárnap hirdették ki. Az első díjat megosztották az ATEX Rákóczi­ út 64. szám alatti fiókjának a kommunizmus építke­zéseit ábrázoló kirakata (tervező: Bárdi Rudolf) és a Sport- és Já­tékbolt Lenin-körút 122. szám alatti üzletének az imperialisták elleni harcot ábrázoló kirakata (tervező: Bokor Andor) között. Az előbbi az Országos Béketanács serlegét, az utóbbi a Városi Tanács díját nyerte. 2.­­ megosztva Ruházati Bolt kispesti 22. számú fiókja (ter­vező: Fekete József), az ATEX Lenin-körút 64. szám alatti bolt­jának kirakata (tervező: Gellért Ignác), valamint a Verseny Ál­lami Áruház Zalka Máté-téri kira­kata (tervező: Zahár Endre), 3. Ruházati Bolt Lenin-körút 70. (ter­vező: Zahár Alfréd), KERAVILL, Lenin-körút 19. (tervező: Mayer Róbert), Magyar Divatcsarnok, Rákóczi-út 72. (tervező: Hal­­schrecker Sándor), Röltex, Lenin­­körút 62 (tervező: Lázár Béla), Sport- és Játékbolt, Lenin-körút 9—11. (tervező: Kátai Kóbor Ist­ván). Ezenkívül még számos oklevél, jutalmat osztottak ki. Vasárnapi síelők a hegyekben Vasárnap, a gyönyörű napsütéses időben vidáman síeltek, szórakoztak a budapesti dolgozók a környező hegyekben. A fővárosban ez volt az első nap, amikor olyan vastag volt a hóréteg, hogy a téli sportok kedvelői felcsatol­hatták a síléceket,,, szánk­ázhattak. Nemcsak a felnőttek, hanem az ifjabb nem­­zedék is — egy-két kisebb eséstől eltekintve — vidáman töltötte a hét végét. Január 10-től ideiglenesen a Hajjcsy /,silvis/M­ útig közlekedik a földalatti Ötéves tervünk hat­almas alkotása, az épülő új földalatti vasút építési munkáinak előrehaladása szükségessé tette, hogy a Deák­ téri munkahelyet ki­bővítsék. Ennek­ következtében a je­lenlegi földalatti vasút vonalának egy részét igénybe kellett venni, ezért ja­nuár 10-től a Bajcsy-Zsilinszky­ úttól a Vörösmarty­ térig terjedő szakaszt le­­zárják. Az első és utolsó kocsik indu­lási ideje és a kocsik menetsűrűsége változatlan.

Next