Világszövetség, 1993 (2. évfolyam, 1-20. szám)

1993-01-05 / 1. szám

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE KÉTHETI LAPJA MÁSODIK ÉVFOLYAM,1. SZÁM, 1993. JANUÁR 5. vagy a háborgó Tiszát. Nehéz volt eléjük varázsolni az óhaza formáit, színeit, ízeit, levegőjét, szellemét? — Valójában nem. Kiváló segítőkre találtam. Elsősorban a családokra, melyek azt akarták, hogy tudjon magyarul, ismerje meg az óhazáját a gye­rek. Az egyik kislány apja elmondta: ők mindig olyan társasjátékokat ját­szanak, amelyek a gyermek magyar szókincsét, irodalmi, történelmi isme­reteit bővíthetik. Aztán ott voltak maguk a magyar írók, költők, tájat, han­gulatot, hagyományt megidézni, gondolkodásmódot, tisztességérzetet csi­szolni ki is tudna jobban náluk? És az anyanyelv muzsikáját belopni a gyerekek szívébe sem tudja senki különbül Berzsenyinél, Vörösmartynál, Aranynál... * Hogyan tudták a magyar klasszikusokat olvasni, idézni? Voltak-e könyveik? — Ez volt a legnehezebb: mindent jegyzetekből kellett megtanulniuk a gyerekeknek, mert nem volt magyar könyvünk. Mindig külön gond volt a szemelvények felkutatása, hisz olyan verset, prózarészletet kellett talál­nom, amely leköti az érdeklődésüket, megragadja őket. Ilyen volt például az az anekdota, amelyet, ha jól emlékszem, Kosztolányi jegyzett le. Arról szól, hogy Széchenyi egy nap összehívja a magyar urakat és elmondja ne­kik: elege van az egészből, nem érdekli többé a magyar ügy. Mély meg­döbbenés fogadja szavait. Erre Széchenyi elneveti magát és így szól: — Érdemes újult erővel dolgozni ennyi nemes hazafival. A könyvek hiányát különösen akkor éreztük fájónak, amikor elhatároz­tuk, hogy megszervezzük a spanyol matúrát kiegészítő magyar érettségit. Nem volt kézikönyvünk, hát írtunk mi magunk, összegyűjtött jegyzeteim alapján. Két hét alatt, a gyerekek segítségével. Napi nyolc órát dolgoztak, sokszor úgy kellett ágyba parancsolnom őket. Könyvünket egyébként még ma is használják Argentínában, nem kis örömömre. Legföljebb az bosszant egy kicsit, hogy avatatlan kezek helyenként „belejavítottak”. Ráskay Lea például azt mondja egy helyütt Szent Margitról, hogy „a test nélküli apáca”, hát ezt túl éterinek találhatta valaki, mert kijavította „misz­­tik­us apácá”-ra. * 1948-ban úgy hagyta el Magyarországot, hogy szinte nem is volt más választása, hisz rendjüket a feloszlatás veszélye fenyegette. Ön­kéntes száműzetésének hosszú évei után hogyan élte meg a végleges imatérést? — Én úgy mentem el annak idején, hogy úgysem tart sokáig az egész. A messzi Argentínában lélekben állandóan haza készültem. Még az állampol­gárságot sem akartam felvenni. Végül jóakaróim figyelmeztettek: vegyem csek fel szépen, anélkül eszembe se jusson hazajönni, így hát kénytelen vo­tam megvárni, hogy megkapjam az argentin állampolgárságot, máris in­­du­lam haza. A kikötőben ott volt, integetett az egész magyar ifjúság... A várakozás öröme mellett, persze, volt bennem szorongás is, mert tud­tán, mire megyek haza. Meg is vö­t már a határon a fogadjisten: udvariatlan, mogorva vámosok, al­pári hangnem. Istenem, mondtam magamban, mit csináltak ebből a népből, hová lett a barátságos kö­szönése, érzéke a másikhoz való közeledéshez, a humora? Eleinte fogalmam sem volt arról, tudok-e segíteni, szolgálni, mihez tudok kezdeni. Szerencsére több idegen nyelvet beszélek, így francia, spa­nyol és angol magánórákat adtam, vagyis újra fiatalok közt lehettem. * Nem is próbált meg elhe­lyezkedni? — Egyszer megkérdezték az egyik iskolában, nem vállalnék-e nyelvórákat. Mondtam, hogy nem, hiszen, ha nyelvórát adnék is — nem pedig hittanórát —, a gyere­ket kérdéseire bizonyára úgy vála­szolnék, hogy az nem lenne a ma­guk szája íze szerint való. * A rendszerváltás után az Angolkisasszonyok Rendje visszakapta egykori egri épületé­nek egy részét, és rövid idő alatt sikerült újraindítani iskolájukat is. A közvélemény keveset tud erről a rendről... — Rendünket Ward Mária ala­pította 1611-ben. Akkoriban Ang­liában kegyetlenül üldözték a kato­likus egyházat. Ez rányomta bé­lyegét egész tevékenységünkre. Szent Ignác jezsuita szabályait vet­tük alapul, melyek mély lelkiséget, kemény fegyelmet feltételeznek és a hit védelmét, de nem a tudomány ellenében, sőt, azzal összhangban. Rendünk megkívánja az abszolút hűséget. A három fő követelmény — szegénység, tisztaság, engedel­messég — mellett külön fogada­lom szól az egyházhoz, illetve a pápához való hűségről. Az „Angolkisasszonyok” csupán népi elnevezése a rendnek. Amikor a 17. században az említett módon föllángolt a katolikus­­ellenesség, betiltották a rendeket, elvették a szerzetesek birtokait, kolosto­rait, sok papot megöltek, másokat száműztek. Ward Máriáék akkor York környékén éltek, s a fenyegetettségben, a tilalmak ellenére is minden nap szentmisét tartottak a lakásukon. Később átmenekültek Franciaországba, Flandriába, s ott alapította meg Ward Mária a rendünket. Francia földön ugyan szabadabban mozoghatott, de azt azért, hogy női szerzetes s hogy rendet alapított, nem merte elárulni. Az emberek csak annyit tudtak róla és a köréje csoportosuló lányokról, hogy angolok, hogy mások, mint a többi­ek, így hát angol kisasszonyokként emlegették őket. *És Magyarországon hány tagja van a rendnek? Van-e szerepe az utánpótlás-nevelésben az Önök új iskolájának? — A feloszlatás előtt mintegy négyszázötvenen voltunk. Amikor 1964- ben először hazajöttem egy időre, még körülbelül háromszázan-háromszázöt­­venen lehettünk. Most már csak száznegyven körül vagyunk, vagy talán en­nél is kevesebben. De hál’ istennek, akadnak már köztünk fiatalok is, tehát megvan a remény arra, hogy lesz, aki folytatja a munkát. Az iskolát egyéb­ként nem utánpótlás-nevelés céljából nyitottak. Számomra már Argentínában is világos volt: csak egy megtisztult, keresztény Magyarországban hihetünk, bízhatunk. Amíg ez az ország meg nem tisztul erkölcsileg, itt nem lesz ha­ladás. Ezért szerettünk volna egy kis Pannónia sacrát, egy piciny szent Ma­gyarországot létrehozni ebben az iskolában. Ez eléggé patetikusan hangzik így, de higgye el, nem akarunk szenteket nevelni a tanítványainkból. Olyan emberek legyenek, mint a többi, de fölkészültebbek, megújításra készek. Be­csületes, erejüket felhasználó, alkotni tudó embereket szeretnénk innen szár­nyukra bocsátani. S nemcsak katolikusokat, de más vallású hívőket is. Amíg Isten engedi továbbra is „szemzünk, oltunk”. Remenyik Zsig­­mond szavaival élve: Jönnek a gyerekek, az unokák, valamit mindenkibe beleoltunk”. Szedelődzködöm, ám mielőtt elköszönnék, Mária nővér kedvesen unszol: vinném magammal a két maradék pogácsát. Viszem hát, beszélgetésünk em­lékezetével, a hamuban sült útravalót. Szilágyi Károly * Hosszú volna összeszámolni, hány száz fiatal volt negyven éven át a Zrínyi Ifjúsági Kör tagja. A világon szerteszórva az ötévestől a hetvenéve­sig mindenkinek a tarsolyában található egy morzsányi öntudat, emberség, magyarságszeretet, egy kicsivel több, mint az átlagemberében, amit Máter Juhász tett a tarsolyába. Máter Juhász Mária messzelátó magyarságmentő munkája nélkül az ar­gentínai magyarság felmorzsolódott volna, beolvadt volna, elvesztette volna identitását. Az ő munkásságának köszönhető, hogy a harmad-, negyedgene­rációs fiatalok megbecsülik magyarságukat, és számos esetben hasznos szó­szólói a magyar nép és nemzet ér­dekeinek. Benedek Lászlóné Micsinay Mária, Buenos Aires, Argentína Érzékkel, céltudattal és szaktu­dással töltötte meg óráit. Eredmé­nye, hogy nem egy fiatalnak a lel­kében magyar öntudatot és szol­gálatvállalást keltett. Égő szemei és belső lelkesedése, egyenes, ha­tározott, igazságos magatartása mélyen hatott tanítványai lelkére. Benedek László, Buenos Aires, Argentína Máter Juhász, humanista neve­lése mellett, kifejlesztette bennem a magyar szellemi örökség iránti szeretetemet. Szüleimen kívül, mindazt, amit a magyar kultúrá­ról, hagyományokról tudok, az ő fáradhatatlan erőfeszítésének kö­szönhetem. Gorondy Imre, Wilmington, Delaware, USA Erényei: kemény, de igazságos; lelkesítő, de nem kényszerítő; val­lásos, de nem puritán; tekintélyes, de közvetlen és barátságos. Gorondi Péter Henrik, Buenos Aires, Argentína A három unokám letette a ma­gyar érettségit, elvégezték a cser­késztiszti tábort és élvezzük ízes magyarsággal írott leveleiket, bár­hová is kerülnek. (...) Ilyenkor meghatottan érzi az öreg magyar, hogy milyen szépen kelt ki az a sok virágmag, amelyet Máter Ju­hász plántált volt a kis argentínai magyar gyermekekbe. Póka Ervin, Novato, California, USA Egyesület a Hallássérült Gyermekekért Az 1992. január 31-én Szegeden megalakult Egyesületet a Csongrád Megyei Bíróság 1992. április 1-jén kelt PK. 60.316/1991/4. sz. végzésével a 626. sorszám alatt nyilvántartásba vette. Az Egyesület célja: elősegíteni a halláskárosodás mielőbbi felismerését és tevékenykedni, hogy a hallássérült gyermekek a ne­velésben minden lehetséges pedagógiai, technikai, anyagi segítséget megkapjanak. Az Egyesület tagjai, pártoló tagjai lehetnek: szülők, nagyszülők, minden cselekvőképes, büntetlen előéletű magyar és külföldi állampolgár, pedagógusok, orvosok és más szakemberek, egyházak, intézmények, vállalatok, gazdasági egysé­gek képviselői, akik szeretetből és önzetlenül tudnak segíteni azokon a gyermekeken, kiket a hallás és a beszéd természetes szépségétől a sors megfosztott. Levélcímünk: 6725 Szeged, Bécsi krt. 38. Bankszámla számunk: MNB 289-98039 667-000456 elsz. szia. (Szeged, Mérey u. OTP fiók) Minden leendő tagunkat, pártoló tagunkat és támogatónkat tiszte­lettel és szeretettel köszöntjük, céljaink megvalósítása reményé­ben. S köszönjük reménybeli anyagi, erkölcsi támogatásukat is, és azt is, ha csak egyetértenek velünk. Dr. Tóth Péter Dr. Nagy Péter elnök vezetőségi tag 1992. december 1-jei 9. számunkban Sütő András: Köszönd a jó szavakért című marosvásár­helyi beszédének egy mondata hiányosan jelent meg. A mondat teljes terjedelmében a következő: „Ha igyekezetemnek és álmatlan éjszakáim írott gyötrelmeinek csak oly zsenge nyoma, emléke marad bár, mint friss havon a fölszálló madáré, ez talán már mentség arra, hogy kis ideig én is itt voltam, itt éltem e földön, veletek, sorstársaimmal együtt egy térkép mögé kényszerült Nagyfejedelemségben, amelyet oly sokszor jártunk be közösen az emberi igazság, méltányosság, a félelem és megaláztatás nélküli élet vágyának, az emlékezés örök jogának álomfogatán.” Előző lapszámunkban A fény visszavárna című, Jankovics Marcell rajzfilmrendezővel készült interjút Frigyesy Ágnes készítette. HAZAI ÉS KÜLHONI TUDÓSÍTÁSOK A Magyarok Világszövetsége kétheti lapja Megjelenik a Tótfalusi Kis Miklós Sajtóalapítvány támogatásával. Az Alapítvány kuratóriumának tagjai: Csoóri Sándor elnök Dobos László, Pomogáts Béla Főszerkesztő: Hornyik Miklós Főszerkesztő-helyettes: Nácsa Klára Olvasószerkesztő: Nádor Tamás Művészeti vezető: Baráth Ferenc Tördelőszerkesztők: Csánki János, Mikola Péter * A szerkesztőség munkatársai: Beke György, Debreceni Mihály, Domonkos László, Endrődi Szabó Ernő, Frigyesy Ágnes, Győrffy László, Hódi Éva, Pusztai János, Szakállas Márta, Szilágyi Károly, Tóth László * Szerkesztőségi titkár: Hegedűs Vilmosné * Kiadja a Közművelődési Információs Vállalat, 1035 Budapest, Miklós tér 1. Felelős kiadó: a K.I.V. igazgatója Szerkesztőség: 1011 Budapest I. Corvin tér 8. Levélcím: 1251 Budapest, Postafiók 54. Telefon: 201-3766; 201-5256 Telefax: Magyarok Világszövetsége 1068 Budapest, Benczúr u. 15. (36-1)122-8465. Hirdetésfelvétel: 1035 Budapest, Miklós tér 1. Telefon: 180-3594.­­ Szikra Lapnyomda, Budapest (92-6375) Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 12164321 * Lapunk előfizethető Magyarországon a Magyar Postánál, külföldön a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál H-1389 Budapest P.O.B. 149, vagy a Magyar Hitelbanknál (H-1133 Budapest) vezetett 202-10995 számú számláján, vagy külföldi partnereinél: AUSZTRÁLIA: G. Menczer P.O. Box 219 Wantima South 3152 Vic BELGIUM: ,J3u Monde Entier” S.A., 162 Rue du Midi, B-1000 Bruxelles BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda., Rua 7 de Abril 252,01044-000 Sao Paulo DÁNIA: Munksgaard, 35 None Sogade, 1370 Coppenhagen FINNORSZÁG: Akateeminen Kirejakauppa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10. FRANCIAORSZÁG: Société Balaton, 75015 Paris 67 bid Pasteur HOLLANDIA: Faxon Europe B. V., Postbus 197,1000 AD Amsterdam IZRAEL: Hadash, P.O.B. 26116,652160 Tel-Aviv; Gondos Sándor, P.O.Box 44515,31333 Haifa, Lepac Ltd., 15 Rambam Str., Tel- Aviv; Hungarian Culture and Business Center, Allenby St. 38., P.O.B. 26439; Tel-Aviv, 652116 JAPÁN: Nauka Ltd., 2-30-19 Minami-Dtebukuro, Toshimaku, Tokyo 171. KANADA: Pannónia Books, P.O.B. 1017 Postal Station „B" 6, Toronto Ont. M5T2T8; Hungarian Ikka and Travel Service, 1208 Granville Street, Vancouver, B.C. V6=1M 4; Culture Hongioise, Mme Vera Bencze, 6958 Wilderton Ave. Montreal Que. H3S 2M5. NORVÉGIA: Narversen Info-Center, P.O.B. 6125 Etterstad, 0602 Oslo 6. NAGV-BRITANNIA: Hungarian Book Agency, Mrs. Klara Adams, 87 Sewardstone Road, London E2 9HN; Collet’s Holdings Ltd., Denington Estate, Wellingborough Northants, NN8 2QT. NÉMETORSZÁG: Kubon und Sagner, Postfach 34010,8000-München 34, H. und S. Katko, Musica Hungarica, Rümannsstrasse 4.8000-München 40; Zeitungsveitrieb Gebrüder Petermann GMBH und Co KG, Kurfürstenstr. 111, D 1000 Berlin 30; Translibris Zeitschriften und Buchvertrieb GMBH Moltkestr. 80. D-5000 Köln 1. SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16,4142 Münchenstein SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentralen, P.O.B. 638, S-10128 Stockholm, Wennergren Williams AB, Box 30004, S-104 25 Stockholm; BTJ B iblioteks tj an s t AB, Box 200, S-221 00 Lund SZERBIA: Forum, Vojvode Miáica 1,21000 Novi Sad USA: Center of Hungarian Literature, 4418.16 th Avenue, Brooklyn, N.Y. 11204; Ebsco, Industries Inc. P.O.Box 1943, Birmingham, Ala. 35201, Framo Publishing, 561 West Diveisey Parkway Room 19, Chicago 111.60614; Püski-Corvin, 251 E. 82. Street, New-York, N.r. 10028. VENEZUELA: Weiss y Asociados S.R.L. Ibarras a Veroes-Av. Urdaneta Edif. Tone Alfa 7 piso Caracas Külföldön az évi előfizetés 35 USA-dollár.

Next