Világszövetség, 1993 (2. évfolyam, 1-20. szám)

1993-06-08 / 12. szám

évfordulójára. Németh Amadé Erkel-életrajza nyomán írta és összeállította: Ruitner Sándor 21.55 Évforduló 22.00 Hírösszefoglaló Június 18., péntek 16.00 Hírek, műsorismertetés 16.05 Évforduló 16.10 Kapásjelző 16.20 MAJA, A MÉHECSKE (ism.) Városi zsiványok 16.45 SZÉPLEÁNYOK (ism.) Színes magyar dokumentum­film . Rendező: Dér András, Hartai László 18.15 Erkel Ferenc (25 perc) Élet és életmű a felidézett pillanatok tükrében­­. Dokumentum-műsor Erkel Ferenc halálának 100. évfordulójára. Németh Amadé Erkel-életrajza nyomán írta és összeállította: Ruitner Sándor 18 J0 Mesesarok —Mondák Vértes Rendező: Jankovics Marcell 18.45 Hírek 19.00 Közép-Európai Magazin (60 perc) Szerkesztő: Balogh Júlia 20.00 , a­k­kor gyermek volt a gyermek...” (93 perc) ISKOLAKERÜLŐK Színes magyar film író: Kardos István Operatőr: Szalai András Zene: Selmeczi György Rendező: Kardos Ferenc Szereplők: Eperjes Károly, Madaras Ákos, Udvaros Dorottya, Kissfalussy Bálint, Maria Gladowska, Csákányi Eszter, Székely B. Miklós, Nagy-Kálózi Eszter Egy vidéki kollégiumi iskolában vagyunk, az intézmény az anyagi, erkölcsi és szellemi működészavarok univerzuma. Ebben a darabjaira szétesett világban senki sem figyel a másikra. Kivétel talán Csőrös tanár úr, aki kudarcokkal teli élete ellenére kiapadhatatlan energiával próbálja segíteni a gyerekek sorsát. De Csőrös tanár úr csak egy álmodozó, aki hisz abban, hogy a fáradságos munkával a folyókból aranypor mosható... 205 Muzsikaszó Rendező: Csenterics Ágnes Közreműködik a Rajkó zenekar 22.00 Évforduló 22.05 Hírösszefoglaló Június 19., szombat 16.00 Hírek, műsorismertetés 16.05 Évforduló 16.10 KÁNON Vallás és kultúra Zarándokhelyek Szerkesztő: Ézsiás Anikó Rendező: Kútvölgyi Katalin 16.55 NILS HOLGERSSON csodálatos utazása a vadludakkal (ism.) Éjszaka a Bonneby folyónál 17.20 Nótaszó (10 perc) 1730 TRADÍCIÓ (40 perc) Néprajzi Múzeum Szerkesztő: Birinyi József 18.10 A labdarúgás története A kezdetektől napjainkig LX/8. 1830 Mesesarok 80 nap alatt a Föld körül WILLY FOGGAL XXVI/7. rész: A kalkuttai expressz Forgatókönyv: Claudio Brom Boyd Zene: Guido és Mauricio de Angelis Rendező: Luis Ballester 18.45 Hírek 19.00 TEGNAP, MA, HOLNAP (1964) Színes, olasz filmvígjáték Rendező: Vittorio de Sica A hatvanas évek egyik legnépszerűbb olasz filmvígjátékában két világsztár bravúros alakításának lehetünk szemtanúi. 21.00 POLIP VI/3. Színes olasz tévéfilmsorozat II. író: Ennio de Concini Operatőr: Nino Celeste Zene: Ennio Morricone Rendező: Florestano Vancini Szereplők: Michele Placido, Martin Balsam, Florida Balkan, Sergio Fantoni, Nocole Jamet Cattani Rómába utazik és felkeresi Cannitót és Ferrettit. Az utóbbinak elmondja, hogy Cannito és Terrasini a maffiának dolgozik, majd visszautazik Szicíliába és látszólag visszavonja terhelő vallomását. Cannito felajánlja Cattaninak, dolgozzanak együtt. Az amerikai—olasz Carrisi Itáliába érkezik, hogy zsíros üzleteket kössön. Ferretti figyelmezteti Cattanit, nem léphet ki az ügyből. 22.00 Évforduló 22.05 Hírösszefoglaló Június 20., vasárnap 16.00 Hírek, műsorismertetés 16.05 Évforduló 16.10 Valami szép (45 perc) Látogatóban a kecskeméti Forgács családnál Operatőr: Becsy Zoltán Szerkesztő-rendező: Rick Nóra 17.00 Szél hozott, szél visz el Halász Judit és a Fonográf együttes műsora Operatőr: Káplár Ferenc Rendező: Kardos Ferenc 1735 A FEKETE VILLÁM KALANDJAI 11. rész: Tűzijáték író: Brad Wright Rendező: Paolo Barzman Szereplők: Mickey Rooney, Richard Cox, Virginie Demains, Brigitte Dau, Ted Stidder, D. Neil Mark Az előző rész tartalmából. Fekete Villám egy olyan ló ellen versenyez, amelyik gazdája tud egy régi trükköt a verseny megnyerésére. Az ellenfél ló tulajdonosa megetet titokban egy darab csokoládét Fekete Villámmal. Annak ellenére, hogy Fekete Villám megnyeri a versenyt, a doppingvizsgálaton a csokoládéevés miatt ki akarják zárni a versenyből, de nem sikerül... 18.00 Magyar évszázadok A Lánchíd építéséről Rendező: Szakály István 18.20 Mesesarok 1835 Postabontás Operatőr Sólyom László Szerkesztő: Jármy Csaba 18.45 Hírek 19.00 DIPLOMA ELŐTT (1967) (105 perc) Színes amerkai film Charles Webb regényéből írta Calder Willingham és Buck Henry Operatőr: Robert Surtees Zene: Simon and Garfunkel Rendező: Mike Nichols Szereplők: Anne Bancroft, Dustin Hoffman, Katheine Ross, William Daniels, Elizabeth Wilson Már majdnem felnőttként a diploma előtt—az önmagát, helyét kereső fiatalember első szexuális kalandját éli át apja barátjának feleségével. Az első élmény öröme lassan unalomba fordul, s izgalmassá, őszinte szerelemmé az asszony lányával való kapcsolata válik. 20.45 Látogatóban András Károly politológusnál Szerkesztő: Balogh Júlia 21.15 Szlovák és magy­ar művészek hangversenye az esztergomi Duna-híd felépítéséért (40 perc) Részletek Haydn: Az évszá­k c. oratóriumából Közreműködik: Lívia Aghová, Josef Kundiák, Peter Mikulás, a Magyar Állami Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Fischer Ádám 2135 DUNASPORT (15 perc) H. B. Nemzetközi Windsurf kupa Összefoglaló a 4 nap eseményeiből Riporter: Schulek Csaba 22.10 Évforduló 22.15 Hírösszefoglaló A megadott időpontok tájékoztató jellegűek, amiért olvasóink megértését kérjük. Televízió A MAGYAR MŰHOLDAS ADÁS MŰSORA Csoda Manilában? Beszélgetés Kövesdi Natália természetgyógyásszal K­i a beteg? Ranschburg Ágnes pszicho­lógus egyszer erre azt válaszolta: Aki betegnek érzi magát. Nem divat ma­napság a betegség? — Nem! Most az egészség a divat. Ma az emberek gondolatai leginkább az egészség körül forognak. A nagy tudású Dale Carnegie egyik könyvében azt írja, hogy a mai embert két dolog érdekli igazán: az egészsége és a kommu­nikáció. Az egészség lényegében létkérdés. Ezért van az, hogy az emberek tódulnak azokhoz, akik gyógyítani tud­nak. • Az antik vagy a középkori társadalom — jóllehet sokkal kevesebb, mai értelemben vett, gyógyítási tech­nikája volt, sokkal egészségesebbnek tetszik a mainál. Mért lett ma annyira központi kérdés az egészség? — Mert ennyi beteg ember soha nem volt, mint ma­napság. A keleti gyógyászat két dolgot tart fontosnak: a táplálkozást és a lelki életet. Ha ezek hiányosak és hibá­sak, kialakul a betegség. Tehát ha valaki rosszul táplálko­zik, húsos-zsíros ételeket, finomított termékeket fogyaszt, s emellett aggódó típus, akkor nagy valószínűséggel emésztési problémái lesznek. Aki dühös, kolerikus alkat, annak epe-máj panaszai keletkeznek. Ilyen helytelenül, mint manapság, soha nem táplálkozott az emberiség. Sok olyan táplálékot veszünk magunkhoz, amelyek teljesen felborítják táplálkozásunk hosszú évszázadok alatt kiala­kult egyensúlyát. A hűtési technikák fejlődése a házi­asszonyoknak természetesen nagyon praktikus, de lehet, hogy részben azért vagyunk ilyen betegek, mert az évsza­koktól függetlenítettük táplálkozásunkat. Télen eszünk nyári gyümölcsöt, nyáron kalóriadús húskészítményt. A természet törvényeinek áthágása visszaüt, és betegségeket okoz. . • Ez talán annak a következménye, hogy az ember elvesztette korábbi szoros — részben tudatalatti — kapcsolatát a természettel. — Az ember kiszakította magát az egészből — ez a be­tegség egyik forrása. Az a cél, hogy megfordítsuk ezt a kedvezőtlen folyamatot, alkalmazkodjunk a természet tör­vényeihez, és akkor kevesebb lesz a betegség. • Ezek után kérdezem: meg lehet gyógyítani egy hu­szadik századi embert? A civilizációs betegségeivel küszködő embert meg tudja gyógyítani egy természet­­gyógyász?­­ Azt lehet meggyógyítani, aki meg akar gyógyulni. Ha valaki egyszer — valamiért — feladta az életét, a szer­vezete kitermelhet valamilyen halálos betegséget. Gyakran ide vezethetők vissza a rák, a szív- és az érrendszeri beteg­ségek. Ilyenkor nincs olyan orvos vagy természetgyógyász, aki meg tudja gyógyítani betegét. Ámde ha felismeri beteg­ségének valódi, tudat alatt működő okait, képes lesz arra, hogy meggyógyuljon. Napok alatt lehet egy kedvezőtlen folyamatot megállítani és gyökeres fordulatot elérni. Ezt a folyamatot a természetgyógyász módszerei és eszközei fel­gyorsíthatják, illetve felerősíthetik. De ehhez a betegnek akarnia kell meggyógyulni, és feltárni magában betegségé­nek a kiváltó okát. Ha rájön arra, hogy milyen helytelen táplálkozás, milyen rossz lelki állapot okozta a betegségét, és ezeket képes is megváltoztatni, akkor elindul a gyógyu­lás útján. • Nem gondolja, hogy ennek a katasztrofális egész­ségügyi helyzetnek az emberi tudat és gondolkodás ma­teriális irányba való leszűkülése az oka, melynek során elveszítettük a létnek azokat a dimenzióit, amelyeket ré­gebbi korok, kultúrák magukénak mondhattak? — Ez igaz, ámde megnyílnak más dimenziók. A Víz­öntő korszakában az embernek nem a csodát kell várnia. Nekem magamnak kell rájönnöm arra, hogy én vagyok sa­ját magam gyógyítója. Persze, ezt lehet tanulni, és ebben segítséget kérni, de szükségszerű, hogy az emberek a saját életükért maguk vállalják a felelősséget. DUNA Televízió Műholdas mellékletünket Márczi Imre szerkesztette • Sok ember, aki nem tudja, hogy merre kell lépnie, megtalál egy csodadoktort, elmegy hozzá, és tőle várja a csodát. Nem ez történik például Manilában is, a Fülöp­­szigeteken? — Vannak a világon különleges képességű emberek, többek között a gyógyítók is, akár Manilában, Afrikában vagy Kínában. Fejleszthető képesség ez, de nem tanulható. Akik erre fogékonyak és van valamilyen belső indíttatá­suk, bizonyos idő után képesek olyan „csodákra” , ame­lyek végül is nem csodák, hiszen ma már igen sok dolgot ismerünk. Létezik valami, ami „manilai módszer” néven vált ismertté és sokan gyógyítanak vele. Manilában többen vannak ilyen hiteles hit­gyógyítók. Amikor azonban a vi­lág minden tájáról megrohanták őket a gyógyulni vágyók, sokan üzletet látva benne, utánozni kezdték őket, és egy­szerűen csalással kezelnek embereket. Ez sokat árt az ügy­nek. Aki megfelelő képességekkel rendelkezik, az tud gyógyítani, aki nem, annak csaláshoz kell folyamodnia. Sok ember, sajnos, emiatt csalódott a manilai módszerben, pedig nem az a hibás, hanem a kuruzslók. A módszeren belül egyébként több eljárás van. A kezelés történhet vér­rel vagy vér nélkül. • Ez azt jelenti, hogy fizikailag is belenyúlnak a szervezetbe? • Fizikailag nem nyúlnak bele. • Egyik esetben sem? — Egyik esetben sem. A vért vagy egyéb anyagot, amely kikerül a szervezetből, meg lehet vizsgálni, de azo­nosíthatatlan. Aki képes ilyen beavatkozásra, az a páciens tudatában levő negatívumot materializálja — ha akarja, és nem materializálja, ha nem akarja. Ugyanaz a folyamat zaj­lik le mindkét esetben, de a páciens gyógyulása szempont­jából jobb, ha látja, hogy ténylegesen kivesznek valami rosszat a testéből. A videófelvételeken is lehet látni, hogy a gyógyító kivesz, kihúz valamit a páciens testéből, de a va­lóságban ez nem a szervezet szövetének darabja, hanem a tudat negatívumjainak a materializációja. • A hagyományos orvoslás hogyan viszonyul ezekhez a dolgokhoz? • Melyik a hagyományos? • Jogos a kérdése, hiszen az antik világképnek olyan egészségfogalma volt, amely nemcsak a testet, hanem az egész világot és annak az emberrel való egységét jelen­tette; azután jött a „sötét” középkor, és ma van egy mo­dernnek nevezett egészségfogalom, amelyről kiderül, hogy töredékes és szűken értelmezett. — A modern orvostudomány körülbelül kétszáz éves. • Pasteur és Röntgen... — voltaképp a mikroszkóp feltalálásával indul. Az em­beriség történetében kétszáz év nagyon kevés idő. A keleti, vagyis hagyományos gyógyászat ezzel szemben több mint ötezer éves. • Pusztán az idő nem elegendő mérték akkor, ha egy rohamos technikai fejlődés áll az utóbbi kétszáz év mö­gött... — Igen, de erről a technikai fejlődésről kiderül, hogy nemigen vitte előre az emberek életét. Könnyebbé tette ugyan, de a természettel való kapcsolatát elrontotta. Ren­geteg civilizációs ártalom, betegség van; gondoljunk az elektromos hálózatokra és erőterekre, amelyek az elektro­mos háztartási gépekből származnak. Ma már a masszíro­zást is többnyire elektromos gépekkel végzik. Nem termé­szetellenes, hogy a kéz szeretetenergiáját is elektromos energiával váltjuk fel? • Még mindig a csodánál maradva, amikor az embe­rek szembesülnek a gyógyulás tudati feltételeivel, tehát azzal, hogy új módon kell a léthez viszonyulniuk, végül is hányan képesek erre? Hány százalékos a tudati gyó­gyulás? — Erre nehéz válaszolni, mert kétféle tevékenységet folytatunk. Az egyik a gyógyító, amely elsősorban arra irányul, hogy azonnali segítséget nyújtson, fájdalmakat, tüneteket szüntessen meg. A másik a tanító, oktató munka, amellyel arra tanítjuk az embereket, hogy miként kell élni­ük annak érdekében, hogy ne legyenek betegek, illetve a kisebb betegségeket maguk is meg tudják gyógyítani. Na­gyon sokan veszik kezükbe az életüket önmaguk, egészsé­gük érdekében, és meg akarják változtatni életvitelüket. Azok vannak többen, akik tanulni akarnak; aki gyógyulni jár ide, azt meg kell tanítani megfelelő módon élni. M.I.

Next