Virradat, 1943 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1943-03-22 / 12. szám

Budapest 1943. március 22. giRUMfeld- A mi tavaszunk írta: Vajna Gábor 1919 március 21. esti szürkületében a József körút egyik házában beszélgettünk méltányan nemzetünk tragikus sorsáról, mikor az utcáról morajlásszerűleg hallott fel a csőcselék zsibongása: Éljen a proletár diktatúra! Éljen Kun Béla! Megdöbbenve, némán néztünk egymásra. Gondolkoztunk, mi lesz most? Lámpagyújtás után egy konflison döcögtünk a József körútról a kommunisták által megkínzott és kivégzett Domokos Gáspárral a Vadászkürt felé. A Szervita-tér közepén belénk rohant Búza Barna földmívelésügyi miniszter gépkocsija, összefutottak az emberek, orvos is került elő, bekötözték sebesült barátomat és váratlanul egy nagy teherautón ordítozó matrózok, angyalföldi és ligeti hajóhintázok tűntek fel, akik lefoglalták a tanácsköztársaság nevében a földmívelésügyi miniszter gépkocsiját és azt tanácsolták neki, hogy menjen villamoson haza. Ezek voltak a proletárdiktatúra pillanatnyi, első benyomásai. Az első ténykedéseket az augusztusig lefolyt események igazolták. A demokrácia szellemében feloldódott „polgár“ örömujjongva feszített Budapest utcáin és kávéházaiban, mert megjött az „ő“ tavasza. Amilyen a tavaszi vetés, olyan az aratás. A proletárdiktatúra első vérengzését sok-sok ártatlan magyar testvérünk megkínoztatása és kivégzése követte. A Vértanuk terv rém égnek meredő egyszerű kőoszlopba 592 áldozat neve hirdeti a demokrácia és Kun Béláék négy hónapos rémuralmát. A polgári társadalom szervezetlensége, az örök magyar jóhiszemű hiszékenység lehetővé tették a csatorna népének könnyű győzelmét. Az úgynevezett intelligens középosztály szinte ölhetett kezekkel várta a bekövetkezendő véget, vagy' sorsunknak idegen hatalmak által való jobbrafordítását. Elfelejtette, hogy nemzetünk erejére és hitére " lehet csak támaszkodnia, mert ide•_ -- - -—^''íjd&ácht.yileg-mm jönef és fid jön, annak ára van. 22 esztendő szenvedésének kellett eltelelne, hogy a német nemzetiszocialista fegyvveres nép csapatai 1941 június 22-én hajnalban megindulhattak az Európát lángba borítani akaró szovjet-zsidó bolsevizmus felszámolására. Büszkék lehetünk arra, hogy ebben a nagy leszámolásban mi is részt vehetünk és megtorolhatjuk a 22 év előtt kiontott ártatlan magyar vért, nemzetünk gazdasági és anyagi teljes tönkretételét, mely végső fokon Trianonhoz vezetett. Az új Európa újjászületésében a kiontott drága magyar vérből új életnek kell feltámadnia. Nemzetünk tudatában van annak, hogy új életet véráldozat nélkül teremteni nem lehet, ha azt akarjuk, hogy ez az élet egy új ezer esztendőnek alapjait vesse meg. Ezért szívesen és magyar büszkeséggel hozta és hozza meg a magyar honvéd, a magyar anya, apa, gyermek és dolgozó egyaránt a legszentebb áldozatot, amit nemzetünk jövője és boldogsága megkíván. Új időket élünk! Ma már hiába beszélnek, vagy suttognak Moszkva és London ittragadt ügynökei a demokrácia áldásairól! Ha erről hallunk, szemeink elé tárul a kalocsai főutca akácfáival és az azokon felakasztott gatyás magyar parasztokkal. És szemeink elé tárul sok-sok hasonló kép, mely figyelmeztet bennünket arra, hogy Kun Béláéknak és ivadékaiknak mégegyszer hatalomra jutniok nem szobai. Odakinnt a harctéren tombol a nagy feszámolás harca. Ez a harc életre-h'-lélra mew! Ebben a harcban csakis és kizárólag a ne''"‘eti°z''c'ni~musban megtisztult itt Európa lehet a győztes, mert bűdön,ben lá.n^bn borítja egé 'z Eurón^t a vörös bol^evizmus. 10,,3 tav-’nza in^ul el mai nanrrl - A^i’^en a takarni veté®, olyan 1 s~ az arn*ás! Suttoghatnak, kia’ál- hotunk „ők“, amit akarnak, a józan incrvar túrmU-in-ri ma már ví** ..net-?-“! Tzkiból a zöld tavaszból nem Eh-tt mé°'e°'vezet piros mra-nat csinálni, mert ez a mi tavaszunkI , íj.. . 1 Mmikov Benesék övösnúiiongva] iidvösöiiék az orosz forradalmai iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiniiimiiiuiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiuiiiuuiiiiiim Az előző világháború otosz hadvezetőségének véleménye a „cseh dandárról“ Ahol a cseh dandár harcolt, az ellenség rendszerint áttörte az arcvonalat Az egykori Csehszlovákia és a szovjet rendszer közötti politikai, katonai és társadalmi összefüggéseket már számtalan ízben megvilágítottuk. Hogy a Csehszlovákiát ért vádak Közép-Európa bolsevizálását illetőleg nem voltak alaptalanok, azt ezúttal az egykori idényállam elnökének, Benesnek saját szavaival bizonyíthatjuk. A Kerenszki-forradalom, ami kísértetiesen hasonlít, ha nem is méreteiben, de jelentőségében a hírhedt őszirózsás Károlyi-forradalomhoz, már eleve megteremtette Lenin győzelmének lehetőségét. Ez azonban nem gátolta Massaryk Tamást és Benes Eduárdot abban, hogy az akkor „jövendő” Csehszlovákia politikai és diplomáciai álmait ne kapcsolják össze Oroszország sorsával. Benes a Nemzetek forradalma I. kötetének 62. fejezetében az alábbiakban ad kifejezést érzelmeinek: „A forradalomba vetett első örömteljes reményeinknek, lapjainkban a „Ceskoslovenska Samostatnost”-ban és a Nation Tchéqueben, valamint Prágában és a szövetséges országokban élő kolóniáinknak küldött üzeneteinkben adtunk kifejezést. Miljukov lett az orosz külügyminiszter- Ez még növelte reményeinket, hiszen személyes kapcsolatai voltak Masarykhoz és egész akciónkhoz. Arra számítottunk tehát, hogy a forradalmi Oroszország most fogja csak igazán és őszintén felkarolni ügyünket. Az orosz ideiglenes kormány első intézkedései valóban feljogosítottak minket erre a reménykedésre.” De Masaryyk sem húzódozott, minden áltagos aggodalma ellenére a forradalom győzelmének üdvözlésétől. Miljukovhoz intézett táviratában kifejezte ama reményét, hogy az orosz forradalom győzelemre vezeti hadseregét, elősegíti a lengyelek, a jugoszlávok és csehszlovákok egyesülését, önálló kiépülését s Oroszországot és általában a szlávokat szóhoz juttatja a világpolitikában. Miljukov azonnal felismerte ennek a táviratnak előnyeit és azt válaszolta, hogy teljesen osztja Masaryk felfogását azokról a kilátásokról, amelyeket a szabad Oroszország a civilizált nemzetek nagy családjának nyújt Közép- és Délkelet-Európa végleges átalakítására. Nem meglepő ez a távirat. Hiszen a mostani világháborúban is pontosan és kísértetiesen rajzolódnak ki a körvonalai annak az orosz politikának, amely Nagy Pétertől fogva független az államformától. A Dardanellákra éppen úgy igényt tart a mai orosz politika is, mint ahogy hagyományos alapon Közép-Európa és Délkelet- Európa uralmára. AZ IDEGENLÉGIÓ Paolo Zappa új könyve A magyar közönség jól ismeri Paolo Zappa nevét a kitűnő olasz író „Kémek háborúja” című könyve egyike volt a múlt év kimagasló sikereinek. Új munkája talán még a „Kémek háborújáénál is izgalmasabb, lebilincselőbb. Az idegenlégióról rengeteg mende-monda és a köztudatban, riportokban és könyvekben sok fantasztikus történetet olvashatunk róla, olyan hű és meglepő képet azonban senki nem adott még erről a különös alakulatról, mint Paolo Zappa ebben a remik beszámolóban. S minden sora hiteles. Csaposlegénynek állt be a légió egyik kantinjába, s egy mozgó hadoszloppal több mint kétszázötven kilométer mélyen nyomult be a sivatagba, kikognitóját sikerült mindvégig megőriznie Nem útleírást ad, hanem emberi sorsokat ábrázol, elbeszélése ezért válik minden regénynél izgalmasabbá. Feltétlenül tárgyilagos, hőseinek életében éppenúgy észreveszi az örök emberit, mint az időszerűt, ezért hat ábrázolást az irodalmi élmény erejével. Nemcsak az idegenlégió szervezetét, furcsa világát ismerjük meg, hanem a légionáriusok lelkét is; az ő hősei nemcsak vakmerőek, hanem emberek is: szívük is van. Zappa mindezt tárgyilagosan, nagy emberismerettel és művészettel mutatja be. A válalkozás, ahogyan az író anyagát összegyűjtötte, s a mű, hogyan anyagát megírta: elragadó, bravúros. Fordította dr. Pongrácz Alajos. ... ._ A délszláv államok egyesítésének vágya Mint mondottuk, ez is az évszázados orosz politika törekvése. Már a Balkán-háborúban megmutatkoztak ezek a törekvések, de legjobban akkor döbbentették meg Európa közvéleményét, amikor nyilvánvalóvá vált Miljukov alábbi nyilatkozata: „A csehszlovák állam megalapításával gátat vetünk a szláv országok ellen irányuló német hódító törekvéseknek. Német-Ausztriát és Magyarországot néprajzi határaik közé kell szorítani. Az olaszokat Olaszországgal, a románokat Romániával, az ukrán területeket a mi Ukrajnánkkal kell egyesíteni. A történelemadta természetes megoldás valamennyi délszláv ország egyesítését is megköveteli.” Az orosz hadvezetőség bizalmatlan a „cseh dandár”-ral szemben Az orosz hadifogságba esett, helyesebben nagyobbrészt átszökött cseh katonákból — szláv testvériségi alapon — az oroszok először egy cseh emigrációs szervezetet, a „druzsinát” alakították ki, majd Masarykék egyre jobban követelték, hogy ebből a szervezetből alakítsák meg az önálló cseh dandárt. A cseh dandárral azonban felette sok baj volt. Hiába tárgyalt Masaryk számtalanszor Kornilovval és Bruszilovval, kiderült, hogy ezek a cseh hadseregnek nem tulajdonítottak különösebb értéket. Ezt a tényt maga Masaryk állapította meg felette keserűen. Végül is azonban a cseh dandár keretformában, majd feltöltve is megalakult. Köszönet azonban nem volt bennünk. Az orosz tábornokok igyekeztek a cseh csapatokat inkább arcvonal mögötti szolgálatra felhasználni, mert szinte „legendává” vált az, hogy ahol a cseh dandár harcolt, ott az ellenség feltétlenül áttörte az arcvonalat. De beszéljen erről a kérdésről a legfőbb koronatanú, Masaryk emlékirata: „Meg kell említenem — írta Masaryk, — hogy honfitársaink viszálykodása, kölcsönös árulkodásaik és panaszkodásaik mennyire lehangolták az orosz katonai köröket. Voltak a hadseregnek tagjai, akiknek nem tetszett e katonásdi játék. De az hangolta legjobban ellenünk az orosz polgári és katonai hatóságokat, hogy saját embereink is húzódoztak egy nagyobb hadsereg felállításától. Mindenesetre tény, hogy az oroszoknak a túl könnyelműen és lelkendezve befogadott szláv testvérek meglehetősen sok gondot okoztak. Masaryk elkeseredve állapította meg, hogy „mi a cári Oroszországnak csak másodrendű testvérei voltunk. Csak másodrendű szlávoknak számítottunk.” Érdekes, hogy a történelem valóban mennyire ismétli önmagát. Simovicsék belgrádi puccskormánya ugyanilyen vágyálmokkal tekintett Moszkva felé, mint egykor Benes és Masaryk és íme, mi lett az eredmény. A bomba sújtotta belgrádi házak tövében ugyanúgy elmélkedhetnek az irrationális politikai álmodozók az idők jelein és a realitás felismerésén, mint ahogy sorstársaik a Hradzsinban, avagy a rombadőlt Varsóban. Zámbory Antal Március 26-án kezdődik a Turul Szövetség nagy érdeklődéssel várt országos követtábora Közel 150 követ jelentette be részvételét Nemcsak az egyetemeken és a főiskolákon, hanem az ország többi városaiban is, ahol a Turul Szövetség társadalmi szervezetei működnek, hónapok óta nagy érdeklődés előzi meg a Turul Szövetség országos követtáborát, amelynek különös jelentősége, hogy nemcsak új vezérséget választanak, hanem döntenek a Turul Szövetség átszervezéséről is. A napokban ért véget az az ifjúsági megbeszélés, amelyen a Szövetség tanár elnökének, Fülei- Szánthó Endre dr. egyetemi tanárnak vezetésével a Turul Szövetség egyetemi és főiskolai szervezeteinek fiatal vezetői arra a megállapodásra jutottak, hogy a Turul Szövetség bajtársi egyesületeire nemzeti szempontból szükség van, de az ifjúsági tagozat a társadalmi résztől szétválasztandó. Külön-külön követléboron határoz a társadalmi és az ifjúsági Turul Szövetség Hír szerint hasonlóképpen határoz a Turul Szövetség hétfőn este összeülő Nagy Tanácsa is és így minden biztosíték megvan arra, hogy ez a szervezeti szétválasztás a fiatalabb és idősebb bajtársak legteljesebb egyetértésével, a mai háborús idők komolyságának megfelelő bajtársias szellemben megy majd végbe. A közös követtábor csupán a szétválasztás kérdésében határoz. A második napon a Turul Szövetség ifjúsági és társadalmi egyesületeinek vezetői már külön-külön követtáboron tanácskoznak, ezen határozzák meg saját alapszabálytervezetüket és egymástól függetlenül választják meg vezérségüket. Március 26-án a lillafüredi Palota-szállóban kezdődik és vasárnap ér véget ez a XXII. országos követtábor, amelyre a budapesti jogászok, közgazdászok, gyógyszerészek, képzőművészek, mellett a pécsi, szegedi, debreceni egyetemek ifjúsága, továbbá Budapest, Debrecen, Pécs, Szabadka, Békéscsaba, Kaposvár, Győr, Veszprém, Szentes, Szolnok, Kecskemét, Miskolc, Hódmezővásárhely és a többi városok társadalmi szervezeteinek Turul-vezetői is megjelennek. Ki lesz a Társadalmi Turul fővezére? Az ifjúsági Turul vezetője a jövőben csakis 26 éven aluli egyetemi vagy főiskolai hallgató lehet. Ifjúsági körökben máris több nevet emlegetnek. A társadalmi Turul fővezérének a személyében értesülésünk szerint már megtörtént a megyezés. Mindenesetre a követtáboron fogják az egyesületek vezetői alapszabályszerű módon megválasztani az új fővezért, akivel szemben több követelményt támasztanak, hogy alkalmas legyen az újjáalakítandó társadalmi bajtársi egyesületek vezetésére. Olaszország és az európai diplomácia a XVIII. százdban címmel Rodolfo Mosca a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem nyilvános rendes tanára hétfőn március 22-én és március 26-án, pénteken délután 6 órai kezdettel az Olasz Kultúrintézetben (IV., Eskü út 5.) előadást tart.