Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-02-01 / 1. szám

pedig a helyi érdekeken, szem­pontokon felülemelkedő egysé­ges terv alapján. Vásárhelyi Pál terve alapján, mely az egész Tiszavölgy érdekeinek megfelelt s lehetőséget adott a közös munkára, a Tiszavölgy egységes rendezésére. Az első tiszai agitációs és szervező körút eredményeként kerülhetett sor a Tiszavölgyi Társulat megszervezésére, s a körút, valamint a tárgyalások, viták tapasztalatai alapján írta meg Széchenyi a Tisza szabá­lyozásáról szóló röpiratát, víz­ügyi programjának első össze­foglalását: „Eszmetöredékek különösen a Tiszavölgy rende­zését illetőleg” címmel. A röpirat közreadását Szé­chenyi 1846 januárjára, a Ti­szavölgyi Társulat alakuló ülé­se előtti napokra időzítette, hogy ezen keresztül megfele­lően tájékoztathassa a közvéle­ményt és a küldötteket a tár­sulat megszervezésének indo­kairól, a társulat feladatairól, és, hogy megfelelően előkészít­hesse működésének irányelveit. Az 1846. jan. 20-ára egybe­hívott alakuló ülésen az érde­keltek — az addig megalakult 15 tiszai társulat küldöttei — kimondták az egyesülést, a Ti­szavölgyi Társulat megalakulá­sát, megválasztották Központi Választmányát, valamint mű­szaki vezetőjét — Vásárhelyi Pál személyében. (A választ­mány elnöke gr. Károlyi György lett, jegyzője pedig Kovács Lajos a szatmári ellen­zék egyik népszerű vezetője, aki később a titkári teendőket is átvette s a Társulat munká­jának egyik legjelentősebb tá­masza lett.) A Társulat célját és feladatait a „Szerződvény” elnevezésű alapító okiratban foglalták össze s ugyanakkor kidolgozták az együttműködés elveit és formáit meghatározó alapszabályt is. Az alapszabály az e tekintetben hiányos ko­rábbi vízjogi intézkedések to­vábbfejlesztését is jelentette s magánjogi alapon biztosította a társulat működését. A „Szerződvény” és az alap­szabály legfontosabb — a tár­sulat későbbi eredményes mű­ködését biztosító — alapelvei a következők voltak: 1. A Tiszavölgy ármentesíté­sének és lecsapolásának költsé­geit mindenki a ráeső haszon arányában viseli. (3—4. §.) 2. A Tiszavölgyi Társulat ön­­kormányzati szervezet. (5. §.) 3. A Tiszavölgy rendezésé­nek feladatába nemcsak a Ti­sza, hanem az összes mellék­folyók völgyének rendezése beleértendő. Szó szerint idézve: . . . „A Tiszavölgy szabályozá­sának fogalmába nemcsak Tiszának, hanem a vele közve­­­tett, vagy közvetlen kapcsolat­ban lévő folyók és általuk oko­zott mocsárak és kiöntések ren­dezését, korlátozását illetőleg lecsapolását, nemkülönben az egész tiszavölgyi vízszerkezet­nek bárminémű hasznosítását is befoglaljuk ...” (Szerződ­vény, 7. §.) IRODALOM: Szerződvény [a Tiszavölgyi Tár­sulat megalakulásáról.] Pest, ny. n. 1846. 1 lev. A Tiszavölgy könyve. Kiad. Tiszavölgyi Társulat. (Pest, Bermel a ny. 1847.) 2,16 p. [32] lev. — В mell. A Tiszavölgyi Társulat alapsza­bályai. Széchenyi István: Eszmetöredékek különösen a Tiszavölgy rendezését illetőleg. Pest, 1846. 73. p. P. Károlyi Zsigmond A Szovjet Tudományos Akadémia belvízi bioló­giai intézetének munkatár­sai olyan elektromos fenék­háló készítését vették prog­ramba, amely csak a telje­­­sen kifejlett halat fogja ki, fiatal, fejletlen példá­nyokat pedig elriasztja. Éveken át tanulmányozták a halak magatartását vál­takozó áramú elektromos térségben. Ennek nyomán hozták létre az elektromos kiválasztás különleges el­járását, amelynek alkalma­zása révén mintegy más­­félszeresére növekedett nagy, fejlett példányokból­­ álló halzsákmány. Az apró halak aránya ugyanekkor a korábbinak egy tizedére esett vissza. A kép az eljárás feltalá­lóját, Vlagyimir Sentyako­­vot mutatja. WWWWWASWWWNWSWW A mezőgazdasági terme­lők sok évezredes elképze­lése szerint a növényter­melés csak vízszintes szán­tóföldön, kertben vagy me­legágyban volt megold­l ést függőleges, mozgatható épületbe telepítették. A nö­vényeket forgatható, to­ronyszerű melegházban ne­velik, amelynek berende­zése függőleges irányban is Az ilyen toronyépületben nem a kertész megy a nö­vényhez, hanem a növényt közelítik az ülőhelyzetben dolgozó kertészhez. E to­rony alakú melegházban igen jelentős hozamnöve­ható, eltolható­ kedést értek el csemeték. A bemutatott két ábra szerint a melegházi termő­ földieper és paradicsom termelésében. Torony alakú melegház: az önműködő süllyesztő sémája 32

Next