Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-06-01 / 3. szám
ÚJABB ADATOK VÁSÁRHELYI PÁL „Általános Tisza-szabályozási terveiről (11. közlemény) Az 1970. évi nagy Tisza-völgyi árvíz — a Tisza-szabályozás és az ármentesítési munkálatok nagy próbája — valamint az elmúlt év Vásárhelyi-évfordulója ráirányította a figyelmet a Tisza-szabályozás kérdéseire és történetére. A kutatás nem volt eredménytelen, s több, eddig kevéssé ismert mozzanatot helyezett új megvilágításba. E kérdéseket az 1970-ben megjelent, új Vásárhelyimonográfiában először ismertetett „Általános Tiszaszabályozási terv” részletesebb bemutatása köré csoportosítjuk. A tervleírás eredeti, s a szöveg kialakulását is tükröző, 92 kéziratos lapra terjedő fogalmazványa, mint ismeretes, a II. világháború áldozatául esett. A tulajdonképpeni terv — vagyis a tervrajzok, számítások, táblázatok — gazdag anyagának teljes példánya is valószínűleg ugyanakkor semmisült meg. (Ezt korábban sajnos senki sem gyűjtötte össze, nem kísérelte meg azonosítani.) Bár a terv lapjaiból több másolat is készült , a főhatóságok, sőt (mint arra egy felterjesztés utal) maga a király, és nyilvánvalóan az egyes társulatok számára is — e példányok zömének nyoma veszett, s így a tervnek mindmáig csak egy részét sikerült megtalálni: a szétszóródott — majd kellő szakszerűség, s a belső tartalmi összefüggések feltárása nélkül, csupán formai és felületes ismérvek alapján rendezett és tárolt — anyag tényleges összefüggéseit kideríteni, az egyes lapokat azonosítani. Valószínűleg Széchenyi — közvéleményre támaszkodó — szervezésének köszönhető, hogy a tagtársulatok és vezetőik részére kőnyomatos sokszorosításban is elkészített 36 lapos tömör tervismertetés és annak legfontosabb táblázatos mellékletei fennmaradtak és előttünk is ismeretessé válhattak.3 A tényleges tervet jelentő térkép- és tervanyag az alábbi részekből állott (kiemelve közöljük az eddig fellelt és azonosított — részben kőnyomatos — lapokat): 1. Tisza mérési térképek 1 = 800 ° (1 : 57 600) rajzmértékben 27 szelvény 2. Tisza-szabályozási hossz-szelvények 8 darabban A- betű alatt 3. Vízemésztési hossz-szelvények 5 darabban B-betű alatt 4. Töltési hossz-szelvények T. Újlaktól Füredig 8 darabban C-betű alatt 5. Ezeknek közép-keresztszelvényei 4 darabban D-betű alatt 6. A Latorca-töltések hossz-szelvénye 1 darabban E- betű alatt 7. Ennek keresztszelvényei 1 darabban F-betű alatt 8. A bodrogi töltések hossz-szelvénye 1 darabban G- betű alatt 9. Ennek keresztszelvényei 1 darabban H-betű alatt 10. A Takta-közi töltés hossz- és keresztszelvényei 1 darabban 1-betű alatt 11. Vízártér-kiszámítás 15 darabban Kj—K15 betűk alatt 12. Az átvágások kiszámítása 1 darabban L-betű alatt H. é. ny. n. 6 p. soksz. 3/a 13. Építmények kiszámítása 1 darabban M-betű alatt. 14. A töltések kiszámítása 1 darabban N-betű alatt. 15. Kiszámítása az átvágások területének 1 darabban N-betű alatt 16. Különbségkimutatás a Tisza-folyó jelenlegi és tervezett szabályozási hossza között T. Újlaktól a Dunáig P-betű alatt 17. A réveknél a kötél felemelését kimutató szerkezet Q-betű alatt (18.) „Átnézeti térképe a Tiszának T. Újlaktól a Dunáig. Az átvágások a föld nemére való tekintettel hozattak javaslatba” R. (Rt—R2) betű alatt. (A tervleírás szerint ez utóbbin: „az átvágások kettős fekete vonalakkal és sorszámokkal, a töltések pedig barna új színnel vannak jelezve..(i. m. 35. p.) A terv összesítő lapját jelentő térkép színezett példányait ugyan nem sikerült megtalálni, de annak egyszínű „fázisnyomataiból” a térkép (legalábbis az átvágásokra vonatkozóan) rekonstruálható.4 A tervleírás kiindulópontját „Bevezetését” — mindkét ismert változatnál a Tiszavölgy hidrológiai leírása képezte, amely Vásárhelyi 1844 őszén (aug.nov.) tartott, s az egész Tisza-völgyre kiterjedő helyszíni szemléje alapján készült. A leírás, bár igen tömören, de felöleli mindazt, ami a Tisza hidrológiai jellemzői közül a szabályozás (és a hajózás) szempontjából lényeges, s ami a tudomány akkori szintjén egyáltalán megállapítható volt. (A leírás előzményeit és bővebb változatát a szemleút jegyzőkönyveiben, Vásárhelyi naplószerű jegyzeteiben és a főhatóságnak benyújtott jelentésében találhatjuk meg.) Nemcsak a vízrajzi viszonyokat — pl. a fokok szerepét, a Tisza menti hátak kialakulását, a Sajó visszaduzzasztó hatását, az árvizek lefolyását ismerteti, hanem a szabályozási munkálatok történetének, sőt a terület gazdaságtörténetének feltárásához is fontos adalékokkal szolgálhat. (A folyók partját kísérő gyümölcsösök leírásából pl. megtudhatjuk, hogy a terület ősi gyümölcsösei ártéri gyümölcsösök, s így talán érthetővé válik, hogy a rendkívül ellenálló és bőtermő szabolcsi almáskerteknek a homokra való áttelepítése miért bizonyult tévedésnek ...) Az előleges javaslat inkább csak tájékoztató jellegű, empirikus ismertetését a tervleírásban Vásárhelyi már a befejezés előtt álló Tisza-felmérés adataira alapozza, jóllehet az óriási anyagból csak szemelvényeket közölhet. (L. a terv 2—3. és 11. sz. mellékleteit.) A szabályozási feladatok ismertetése „Az átvágásokról” szóló fejezettel kezdődik (12—21. p.). A Tisza-völgy csekély esésű, kanyargós folyóinak átvágásokkal való 7 ne *u/М/ун ut jt Jfaem • Tlmx a tу/r/Afri/ n /himiif/ 1. ábra. „Tisza-szabályozási hossz-szelvény Tisza Újlaktól a Dunáig”. A Vásárhelyi-terv eddig ismeretlen 2. sz. A jelű mellékletének első lapja — az 1—23. sz. átvágások feltüntetésével. 114