Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-10-01 / 5. szám
az alábbi kapacitások kerültek üzembe helyezésre: DRV. MRV. Víztermelés m3/nap 9000 2000 Ellátott települések száma 64 A községek vezetékes vízellátásában döntő szerep jutott a vízgazdálkodási társulatoknak. Eddig 71 Vízmű Társulatot alakítottak, melyből 11 befejezte működését, 60 még jelenleg is folytatja beruházói tevékenységét. A társulati tevékenység eredményeként 138 000 fő részére ma már a jó minőségű ivóvizet vezetéken szolgáltatják. Külön is érdemes foglalkozni a két megyeszékhely, Miskolc és Eger vízellátási gondjaival. Miskolc város vízellátása a Tapolcai hideg és langyos karsztforrásokra alapul. Foglalásukra 1910-ben, majd a kapacitásbővítésre az 1960-as években került sor. A város dinamikus fejlődését a vízellátási gondok már 1965-től akadályozták. E gondokat az 1968—69. évi, majd az 1972— 74. évi rendkívül száraz periódusokban kialakult minimális forráshozamok tették súlyossá. A második periódusban pl. két éven át, a vízhiány és a vízkorlátozás majdnem folyamatos volt. A már-már kritikussá váló hiány enyhítésére épült meg a BKV. és a Miskolci Vízmű közötti kooperációs vezeték, illetve kezdték megépíteni a 30 000 m3/nap kapacitású Keleti csúcsvízművet, melynek első lépcsője 15 000 m3/nap víztermeléssel a közeljövőben lép üzembe. Időközben az Alsózsolcai telep bekapcsolásával 12 000 m3/nap mennyiséggel növelték a termelést. Az Egri vízmű bővítésére a karsztforrások foglalásán túl, talaj- és rétegvizekre telepített kutakat építettek. A vízhiány fokozódásával igénybe vették a különböző célokból létesült mélyfúrású kutakat is. Az ismertetett fejlesztési munkák eredményeként a lakosság vízellátási fejlesztése az alábbiak szerint növekedett: Az ellátott lakosság az összlakossághoz képest ami 126 település, vezetékes vízellátását jelenti. A települések csatornaellátottsága sajnos nem tudta követni a vízellátási ütemet. Itt csak a közepes városoknál — (Ózd, Kazincbarcika, Leninváros, Mezőkövesd, Gyöngyös) elért előrehaladást lehet megnyugtatónak tekinteni. Biztató még a helyzet Egerben, ahol a város rendkívüli áldozatokkal biztosította a korszerű szennyvíztisztító telep építéséhez szükséges pénzügyi fedezetet. Az elkövetkező időszak vízellátási fejlesztésében az Igazgatóság az eddigi ütemet mennyiségben és arányban is szeretné tartani. Céljuk, hogy 1985-ig további 130 000—180 000 fő vízellátását társulati úton biztosítsák. A regionális vízellátó rendszerek fejlesztése során, 1980-ig a BKV-nél a Borsodsziráki kaapacitást további 4000 m3/nappal, Szalonnai kapacitást 2000 m3/nappal, és a Lázbérci kapacitást 6000 m3/nappal kívánják növelni. 1985-ben pedig megszeretnék építeni az V. ütem jelentősebb létesítményeit. 1980- ig meg akarják építeni Mezőnagymihály, Mezőkeresztes és Szentistván községek vízellátó hálózatát, majd 1985-ig a D-i, vagy K-i oldali betáplálást biztosító csúcsvízműveket. A Csórréti tározó és víztermelő telep üzembe állítására 1980-ig kerül sor, míg azt követően 1985-ig a napi kb. 10 000 m 3-es kapacitású Gyöngyössolymosi tározó és víztermelő telep építése válik szükségessé. Ebben az időszakban már számítani kell a Hatvan környé- Rakacai tározó (légifelvétel) 1950. kb.10% 1960. kb.20% 1965. kb.35% 1970. kb.42% 1975. kb.51%. Lázbérci tározó 165