Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 3. szám
TŐLE IDÉZÜNK A hon vizei korlátlan dühükben mindig öntsék el az ország legtermékenyebb vidékeit?... ’s az önök posványok méreglehelő önkényök kint és halált szüljenek? Severin bércei ’s Duna kószirtjei mindig gátolják a’ világ egyéb lakosaival közlekedésünket? * (1831) A vízszabályozásoknál egyik végletből a másikba esnek Azelőtt egyetlen ember malma meggátolhatta az általános haladást... most pedig gyakran a malmot, mely gazdájának egyetlen vagyona kártalanítás nélkül lerombolják. Így járnak el az átvágásoknál ezért a sok ellenzékieskedés. * (1830 A’ folyók... sem lerendezni, sem egybekötni magokat nem fogják Ahhoz kéz és sok kéz kell, de legnagyobb összhangzásban valódi tudomány által vezérelve. * (1834) ... nem hihető, hogy egy Deus ex machina fogja vizeinket regulázni, utainkat macadamizálni ’ stb. ekép mondom, senki a’ tágas világon rajtunk segíteni nem fog ha értelmi súlyunk ’s férfiúi tenyereink nem ... * (1831) Figyelmeztessük hevesebb férfi honfiainkat, hogy a nagyobbszerű haladás és a nemzeti bukás közt... még egy harmadik vágás is van, melyen lépten lépve, mákszemet mákszemre hordva, cseppet csepphez adva, a bölcs végkép tovább ér, s nagyobb termések szerzője, mint az elbizakodott „bár törik, bár szakad” áll, vagy a kétségbeesett gyenge, ki mindjárt bukni s másikat magával buktatni kíván, ha felszínes combinationnak nem felel meg az eredmény, és mar a magam vett súlyt nem bírják. * (1846) Június vége felé... hajóm ülök, s a Fekete-tengerig úszok a Dunán. Tán kapcsolásba hozom honunkat a tengerekkel! Merész gondolat, de elbírom. * (1830) Láttunk több ember vontatta hajót. Egy emberre 200 mázsát számítanak. Naponta 15 bécsi garast kapnak n(ota) b(ene) ha hajóznak, mert ha vesztegelnek pl. a szél miatt, akkor semmit. És ezt a munkát szívesen végzik. Ilyen országban hogy versenyképes a gőzhajó? * (1830) A törököket mindenki, illetve majdnem mindenki igazságtalanul ítéli meg. A világ legrongyosabb, legzülöttebb legpiszkosabb fickói is rengeteg kivetni valót találnak a törökökön - kinevetik szokásaikat öltözködésüket... Ilyen lehetett a magyar életmód azokban az időkben, amelyeket Kisfaludy Sándor megsirt. * (1830) ...vízszabályozásban alig van magyar táblabíró, ki magát competensnek ne hinné ... * (1846) Dolgozom szorgalmasan és önérzettel. - Ha levágják szárnyaimat - a lábaimon járok. - Ha levágják lábaimat - a kezemen megyek. Ha azokat is kitépik, hason fogok csúszni. * (1832) Törökkel, románnal többet bajlódván, mint dunai színiekkel, itt ülök, minden vágyaim mellett veszteglő rab. ...Itt maradásom bizonytalan és meglehet, az őszt és tél nagy részét itt, s ha a sors kedvez, tán a Vaskapu közepette tollendem, melybe már mélyen vágtam a hazai baltát; ki tudom-e onnan megint húzni, s irigyeim (!) - szeetném tudni miért? - nem fognak végkép a baltával együtt elsüllyeszteni, tudja Isten. * (1834) Hogy lehetett volna... - új hatáskörömben - bármilly előbbi gondolatom, mint a Tiszavölgy, mellyben legtöbb és legeredetibb magyar lakik, s mely naprul napra inkább közelít végpusztuláshoz... A magyar...miként szaporodjék, ha nagyobb és eredetibb része sátorát épen olly lapályokban üté fel, mellyek naprul napra, a helyett, hogy kies kertekké varázsoltatnának, mire annyian ajánlkoznak, mindinkább a’ korlátlan vizek martalékaivá válnak, s mellyekben süppedékes és egészségtelen létük miatt, valamint a népesedés, úgy minden egyéb munka is valódi sisyphusi kárhozat. * (1846) Ne várjunk rövid idő alatt nagy előmeneteleket, s csak Istenért ne higyjünk azoknak, kik rövid idő és csekély fáradság után óriásiakat ígérnek. * (1846) Sok előmenetelt tett ugyan, s kivált újabb időkben a technika és eszerint a vízmérnökiség is,... de azért vannak nehézségek, mellyek legyőzésére, jóllehet felfogásukra a természetes ész is elégséges, a csupa hydraulika korántsem elegendő még. S illyések sorában a Tisza völgyének rendezése legelső helyütt áll. Mert hogy annyi bajnak, mellyek kivált a lefolyt években érték víz dolgában a Tiszán túli kerület nagy és ekkép Magyarország tetemes részét, csupa vízmérnöki ügyesség vehesse gyökeres elejei, a nélkül, hogy ... legnagyobb támaszát találja a parti lakosok lelkes vállvetésében, sőt még szellemi kifejtésében is, e körül csak az ringathatja magát édes ámításokban, ki ...csudákban hisz.. (1846) Siklós Csaba miniszter elhelyezi az emlékkoszorút Für Lajos honvédelmi miniszter idézi Széchenyit A nagycenki kastély „Hajó” Fotó: Vizy Zsigmond 200 évvel ezelőtt - 1791. szeptember 21-én - született gróf Széchenyi István, az ország versengve ünnepli őt. Kiváltképp azok az intézmények, melyek szakterületén kiemelkedőt alkotott. Természetes tehát, hogy a Magyar Vízügyi Múzeum, a Közlekedési Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum örömmel vett részt a bicentenárium alkalmával felújított nagycenki Széchenyi Emlékmúzeum kiállításának megrendezésében. A kiállítás emeleti részén, ahol Széchenyi nagy alkotásait mutatják be az említett múzeumok, az első kiállítás alkalmával öt közül három teremben Széchenyinek a gőzhajózás, Al-Duna szabályozás és a Tisza-szabályozás terén kifejtett munkásságával ismerkedhettek meg a látogatók. Azt a tényt, hogy a vízgazdálkodás három termet is kapott, nem csak a téma gazdagsága és súlya indokolta. A háttérben egyéb nyomós indokok is meghúzódtak. Megértésükhöz vissza kell lépnünk az időben húsz évet. A múzeum alapításának gondolata 1969-70-ben született meg, amikor a Győr-Sopron Megyei Tanács fogyatékos gyermekek otthonát tervezte létrehozni benne. Ekkor még romos állapotban volt az épület. A Közlekedési Múzeum főigazgatója dr. Mészáros Vince szorgalmazta, hogy a kastélyt Széchenyi emlékét ápoló múzeum számára alakítsák ki. Az ügy támogatására megnyerte a Hazafias Népfrontot is. A közlekedési tárca időközbeni visszalépése után Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke karolta fel az Emlékmúzeum ügyét és a VIZDOK keretében működő Magyar Vízügyi Múzeumra bízta a kiállítás megszervezését és a vízgazdálkodási rész megrendezését. Húsz év múltán az idén újra rendeztük a kiállítást. Tartalmilag feladatunk nem változott, viszont a korábbihoz képest kissé összébb kellett húznunk magunkat, mert ezúttal már csak két termet kaptunk. Ezt a területbeli csökkenést Széchenyi szerepének hangsúlyozottabb bemutatásával igyekeztünk ellensúlyozni. Kiállításunk tartalmilag e tekintetben hozott újat. Felhasználva az utóbbi húsz év kutatásainak eredményeit, megkísérelte Széchenyi igazi helyét és szerepét a gőzhajózás, az Al-Duna-szabályozás és a Tisza-szabályozás területén kijelölni. A kiállításban szereplő Széchenyi do- Ш [UNK]&Я: Ш [UNK] [UNK]