Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 4. szám
egy kis vízügyi történetem 350 éve.... 1646-ban Rákóczi György a Tiszának Tárkánytól Tokajig vezető egykori ágát belga és velencei mérnökkel szabályoztatta, a Bodrogköz egy része termővé vált és ezen a víziúton szállították a sót is. 300 éve... 1696-ban Buda visszafoglalása után a Rudas fürdőt, Lipót, Buda városának adományozta. A tanács bérbeadással hasznosította. Ekkor Bürgerbadnak (polgári fürdő) nevezték. 175 éve... 1821. április 2-án Beszédes József igazgató mérnök Sárvíz lecsapolási tervét a Sárvizi Társaság Közgyűlése elfogadta. Elv: mélyponton lecsapoló csatorna (Sárvíz), külvizek töltésekkel berekesztve ill. elvezetve (Sió-Kapos), malmoknak külön malomcsatorna Ősitől Cecéig (7 malom 35 vízikerékkel). *** 1821. május 14-én született Zsigmondy Vilmos (Pozsony) bányamérnök, az MTA levezető tagja. Főiskolát a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián 1842-ben végezte. Nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásaival tette ismerté. Az elsőt 1865-ben fúrta Harkányban. 1866-67-ben a margitszigeti, lipiki és alcsúti fúrásokat vezette. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását. Fúrásainak földtani és hidrológiai tanulságairól a Földtani és Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati lapokban számolt be. A magyarországi geotermikus kutatásoknak úttörője volt és a közéletben is szerepet vállalt. 1883-ban a Földtani Társulat alelnökévé választották. 1967-ben az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteletére emlékérmet alapított. (+ Budapest, 1888. dec. 21.) *** 1821. július 3-án A Maros rendkívüli árvize Makónál a szentlőrinci töltésszakaszon áttöri a gátat, előbb a szőlőket, majd a várost, is elönti. Csak a város belseje és nyugati része maradt vízmentes. 746 ház dőlt romba, két ember meghalt. *** 1821-ben Pécsett a főtéren (ma Széchenyi tér) a megnövekedett vízigény miatt egy nagyobb közkutat építettek egy olasz kőfaragóval. 150 éve... 1846-ban Lányi Sámuel irányításával 1833-ban megkezdett Tisza-felmérés befejeztével (erre a munkára támaszkodva) Vásárhelyi Pál készítette el a Tisza szabályozás terveit. *** 1846. január 26-án "A Tiszavölgy vízi rendezésére alakult egyesületek” Széchényi szervező munkája eredményeképpen Pesten megalakították a Tiszavölgyi Társulatot, és egyben aláírták az ármentesítő munkát közös elvégzésének szándéknyilatkozatát, a ”Szerződvény"-t. 1846. február 20-án halt meg Lechner József (Buda) mérnök. Tanulmányait 1815-ben a pesti Mérnöki Intézetben végezte, majd a Helytartótanácshoz tartozó Építési Igazgatóság munkatársa lett. 1822-től a Felső-Tisza szabályozásán dolgozott. 1826-ban az Építési Igazgatóság budai központjába került, majd építési főigazgató lett. Foglalkozott a pesti Duna-szakasz szabályozásának kérdésével (1842) s az 1838-as árvíz tanulságai alapján a jégtorlódás megakadályozása érdekében a soroksári Duna-ág elzárását sürgette. ( *Ómoldova, 1791) *** 1846. március 25-én Vásárhelyi Pál benyújtotta a Helytartó Tanácshoz a Tisza-szabályozás tervezetét. *** 1846 április 2-án Megjelent Széchenyi "Balatoni gőzhajózás” c. röpirata. Ezzel megkezdődött a balatoni gőzhajózás szervezése. *** 1846. április 8-án meghalt Vásárhelyi Pál. A Tiszavölgyi Társulat Központi Bizottságának pesti értekezletén, a Tiszaszabályozás tervének vitája közben "véletlenül szélütés csapása alatt leroskadva elhunyt". (*,Szepesolaszi, 1795- március 25.) *** 1846. április 30-án megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Tengerhajózó Társaság, mely a tengeri kereskedelem saját hajókra történő fejlesztését tűzte ki célul. Mivel a hajóépíttetés különböző (nem pénzügyi) okokból meghiúsult, a társaság felosztását 1848. február 24-én közgyűlésileg kimondta. *** 1846. július 18-án Széchenyi elindult a Tisza-szabályozás érdekében tett második tiszai szervező körútjára, melyre szakértőként Pietro Paleocapa olasz vízmérnököt is magával vitte. *** 1846. augusztus 4-én Megalakult a Tisza-völgyi Első Gőzhajózási Társaság, elnöke gróf Károlyi Lajos. *** 1846. augusztus 17-én Pietro Paleocapa velencei cs. kir. építési főigazgató Sárospatakon elkészítette "Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről” c. munkáját, melyhez az időközben felmerült kérdésekre választ adó két toldalékot csatolt. Az elsőt Polgáron írta aug. 26-i, a másikat Pesten szept. 18-i keltezéssel. Mindezt még egy "Toplya és Ondava folyóknáli munkákban követendő rendül” szóló "jegyzékkel” egészítette ki (Polgár, 1846. aug. 26.). Írása még ez évben nyomtatásban magyar nyelven is megjelent, Sasku Károly fordításában. A 132 oldalas kötetet "A Tisza átnézeti térképe eredetéül a Dunáig" melléklet gazdagítja. *** 1846. augusztus 27-én az egész TISZA-SZABÁLYOZÁS KEZDETÉT jelentő első ünnepélyes kapavágást az Alsószabolcsi Társulat területén Tiszadobon az urkomi magaslat mellett Széchenyi István tette meg. ******