Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XII. A Tisza mellékfolyói és a talajjavitási munkálatok

XII. A Tisza mellékfolyói és a talajjavítási munkálatok. A mellékfolyók miként való szabályozása nagy befolyással van magára a Tiszára is. Az elért eredményeket fokozhatjuk vagy csökkenthetjük, sőt veszélyeztethetjük, a szerint, a­mint a mellékfolyókon helyes vagy helytelen irányú munkálatokat hajtunk végre. A Tisza mellékfolyói e tekintetben két csoportba sorolhatók, u. m. : olyanokra, melyeknél az árvizek gyorsabb levonulását elősegítenünk kell, hogy megelőzzük az anyafolyó legmagasabb árhullámát; viszont olyanokra, melyeknél ellenkezőleg oda kell hatnunk, hogy az árvizek lehúzódását mes­terségesen elő ne mozdítsuk. E két határ között fekszik ismét néhány mellékfolyó, melyeknél akár a siettetés, akár a hátráltatás jelentékenyebb befolyással magára a főfolyóra nincsen; ilyenek a Zagyva, a Sajó és a Hernád. A Tisza mellékfolyói közül a Begának a Temessel kapcsolatos rende­zéséhez igen nagy érdek fűződik, azon kiterjedt területek folytán, melyeket e vízrendszer állandóan károsít, s miután azonban ennek rendezésére külön előterjesztést szántunk, azért avval tovább e helyütt nem foglalkozunk. A Maros a Tiszának leghatalmasabb mellékfolyója. A külföldi szakértők ezen folyóra nézve nem ellenezték, hogy a­hol helyi körülmények a kanyarok átvágását tennék kívánatossá, az végrehaj­tassák, mivel azt mondják, hogy a Maros árvizei rendesen korábban futván le, mint a Tisza árvizei, a szegedi árvizszin magasságára nézve egyátalában nem lenne hátrányos ezen mellékfolyó árjainak lefolyását átvágások és töl­tésezések által még jobban siettetni. Ehhez az 1880. évi ministeri előterjesztés a következőket jegyzi meg: »Az árvizek lefolyása és kitörésének megszüntetése szempontjából nincs semmi észrevételem a külföldi szakértők véleményére, azonban nem mulaszt­hatom el, hogy itt röviden ne jelezzem, miszerint mindinkább érezhetővé válik annak a szüksége, hogy a Maros medrének rosszabb szakaszai a hajózás érdekében szabályoztassanak.«

Next