Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

Épen úgy nem számítana a reális körülményekkel az a tervező, a­ki oly terjedelmű és költségű munkálatokkal lépne fel a Tisza-szabályozás terén, melyeket az állam pénzügyi viszonyai ez idő szerint még nem bírnak. Ez volt azon két határ, melyek között az országos vízépítészeti hiva­talnak okvetlenül mozognia kellett, mihez járul harmadiknak az a körülmény, hogy a Tisza-szabályozás eddigi hatásának és eredményének megítélé­sére szolgáló részletes adatok és felvételek nincsenek még abban a stá­diumban, hogy azokból a Tisza-szabályozás végleges befejezésére vonat­kozó összes és részletes teendőket már most meg lehetne állapítani. Azonban a munkálatoknak a mai módon való folytatása is sok anomá­liával járt, mert a költségek csak évről-évre adatvan rendelkezésre — azoknak czélszerű beosztása, valamely egységes munkaprogramm meg­állapítása igen nehézzé vált, eltekintve a csak az utóbbi években ren­delkezésre álló 500.000 frtnyi hitel csekélységétől. Ezek az okok s körülmények vezették reá az országos vízépítészeti hivatalt, hogy a Tisza-szabályozás folytatása és kiegészítéseként oly mun­kálatokat hozzon javaslatba, melyek míg egyrészt okvetetlenül szüksé­gesek, addig másrészt az elfogadott szabályozási rendszer keretén belül semmiféle jövőbeli munkálatoknak útjában nincsenek, sőt azoknak úgy­szólván előfeltételét képezik és végül, hogy a Tisza-szabályozásra a leg­közelebbi jövőben felhasználandó összeg egyszerre állapíttatván meg — lehetségessé válik a munkálatok czélszerű beosztása és minden fennaka­dástól ment végrehajtása. Egész előterjesztésünknek főeszméje két pontban kulminál , ugyanis először, hogy a Tisza középső és alsó szakaszán az árvizek lefo­lyása elősegítessék, másodszor, hogy a Tisza felső szakaszán és a mel­lék­folyókon oly munkálatok ne végeztessenek, melyek az árvizek szí­nét a jelenlegihez képest emelnék. Kétségen kívül a Tisza alsó és kö­zépső szakaszán az árvizek lefolyását az­által segíthetnék legjobban elő, hogy magát a folyót mint valami mesterséges csatornát kezelnék, ki­egyenlítve az esésbeli helyi változásokat, elenyésztetve a meder szélessé­gében és mélységében előforduló nagyobb eltéréseket ; azonban a gya­korlati vízépítő eme elméleti törekvésekben legtöbbször legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik egyrészt maguknak a folyóknak természeti törvé­nyeinél, mert folyóink nemcsak vizet, hanem nagy tömegű hordalékot is hajtanak medrükben, másrészt azon költségeknél fogva, melyekbe rend­szerint ily munkálatok, ily teljesen elméleti csatornázás, kerülnének, mely tehát a szabályozás által elérendő czéllal arányban nem állana. Miért is az országos vízépítészeti hivatal a Tisza-szabályozásnál kitűzött czélt egyelőre eléggé megközelíthetni véli, ha az átvágások anyamederré való kiképeztetésére, a legsürgősebb mederrendezésekre és végül a hullámtéri rendetlenségek eltávolítására a rendelkezésünkre álló eszközökhöz képest a szükséges lépések megtételnek. Az árvízszin további emelkedésének pedig az által véljük elejét venni, h­a a Tisza mellék­folyóinak szabá­lyozásánál szorosan ügyelünk arra, hogy azok a főfolyó munkálataival szoros kapcsolatban álljanak. Noha tehát az általunk javaslatba hozott munkálatok és intézkedések elég szűk határok között mozognak, mégis szükségét láttuk annak, hogy előterjesztésünkben ne csak ezen kérdésekre terjeszkedjünk ki, hanem lehetőleg hű képét nyújtsuk mindannak, a­mi a Tiszaszabályozás terén eddigelé történt, hogy az által­a t­ tanács ne csupán a felvetett kérdések, hanem az összes viszonyok behatása alatt alkothassa meg ítéletét.

Next