Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - IV. Jankó Miklós:A máramarosi drótfonatos szabályozó művek

A máramarosi drótfonatos folyószabályozó művek. (22 képpel.) Irta: Jankó Miklós. Ismertetni fogom azokat a folyószabályozásra szolgáló drótfonatos műveket, melyek főleg Máramaros vármegyében 1909. augusztus 1. óta készültek, de kiter­jeszkedem a kassai kultúrmérnöki hivatalnak 1907-ig visszamenő munkálataira is, a­mikor először építettem ilyen szabályozó műveket. Általánosan ismert dolog, hogy a kővel töltött rőzsehengerekből, rőzsepokró­czokból, valamint rakott rőzseműből készült szabályozó művek nemcsak olcsók, hanem nagyon jók is, ha 1. vagy csak a kisvíz színe alatt alkalmazzuk őket, 2. vagy pedig oly körülmények közé helyezzük, hogy a rőzse kihajtása lehe­tővé válik. Az első feltételnek Máramaros vármegyében is könnyen eleget tehetünk, de annál nehezebben a másodiknak. A kihajtást tudvalevőleg oly módon biztosíthatjuk legjobban, h­a a rőzse­műveket kora tavaszszal, vagy pedig késő őszszel építjük meg. Máramarosban a normális időjárás az, hogy október közepén megindul az esőzés, s úgyszólván a tél beálltáig állandóan kisebb árvizeket hoz létre, a­melyek a megye nagy esésű folyóm­ folytonos akadályai a szabályozó művek építésének. A­mint pedig beáll a fagy, egyrészt maga a nagy hideg, másrészt pedig a befa­gyott zátonyoknál a rendkívül sokba kerülő kavicstermelés drága volta teszi lehe­tetlenné a munkálatok folytatását. A tavaszi hóolvadás Máramaros vármegyében rendesen esőzéssel kapcsolat­ban indul meg, mi abnormis nagy vizeket idéz elő; de ugyanekkor, — mivel a csapadék a havasokon hó alakjában szokott lehullni, — a havasi hóréteg is meg­vastagszik. Ez az oka, hogy nálunk még május hó közepén havat láthatunk a havasok tetején, s hogy éppen ezért a hóolvadás okozta magasabb vízállás ren­desen május közepéig tart el. Néha azonban megesik (többek közt ez évben Visk községben), hogy a Tiszán csak június hó elején kezdhettük meg az érdemleges munkát. A nagy vízállásnak kettős rossz oldala van : 1. Nem engedi meg, hogy a rőzse kihajtásának biztosítása érdekében a kora tavaszi időszakot kellőképen kihasználhassuk. 2. A kihajtott rőzsének azokat a szálait, a­melyek még nem emelkedtek az árvíz színe fölé, valamint a frissen elhelyezett tavaszi rőzsét is, mely még nem hajthatott ki, a mintegy 11­, hónapig szakadatlanul tartó árvíz a levegőtől telje­sen elzárja, hogy úgymondjam megfojtja, tönkre teszi, Így tehát, a rőzseművek legalkalmasabb építő idejét ki nem használhatva, nem marad egyéb hátra, mint hogy vagy nyáron építsünk kisvíz színe fölé emel­kedő rőzseműveket, vagy pedig más anyagot és rendszert keressünk műveink számára. Kisvíz színe fölé emelkedő rőzseműveket nyári kisvíz idején építeni nem

Next