Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
sibb közgazdasági szempontból" különböző öntöző társulatok megalakulását, vagy a már létező társulatok törekvéseit elősegítse és a törvényben biztosított állami támogatásban részesítse. Az öntözőcsatornák vize csak az öntözés érdekeinek szem előtt tartásával és a társulat által kijelölt helyeken használható más célra. A társulatba való belépés önkéntes, nem kényszertársulás jellegű. A megalakuláskor legalább az évi költségvetés felének viselése biztosítandó. Mindegyik társulati tag igényt tarthat arra, hogy a csatorna birtokát legalább érintse. Vízhasználatért a társulat a közgyűlés által megállapított díjat szed. A befolyt járulékokból és egyéb jövedelmekből nem fedezhető költséget az állam viseli, feltéve, hogy az évi kiadások felét túl nem haladja. 12. A viziberuházásokról (1008. évi Х1ЛХ. t. c.). Az 1895. évi XLVIII. t. c. alapján végrehajtott folyamszabályozás keretében csak a legszükségesebb munkákat végezték el. A nagy költséggel és kitartással keresztülvitt szabályozás azonban fenntartásra és a modern igényeknek megfelelőleg fejlesztésre szorul. Az árvédelmi és hajózási igények kielégítése még nagy áldozatokat kíván. Olyan befektetést, ami helyes politika mellett lassan, de mindig visszatérül. A hajózás a nyersanyagok mozgósításánál sokszor mint egyedüli forgalmi eszköz jelentkezik, különösen amikor a kőszén, különböző ércek, vagy mezőgazdasági nyerstermények csak a legolcsóbb hajóúttal érhetik el felhasználási helyüket. Ezért viziutainkkal célszerű a folyókon oly pontokig felhatolni, hol a nyersanyagok termelési helyeikről közvetlenül a hajókba kerülnek. Hathatósan mozdítja elő a viziutak kiépítését az 1908. évi Х1ЛХ. 1. c. egy nagyobb beruházási programm megvalósításával. Felhatalmazza a földmívelésügyi minisztert, hogy a Dunán, Tiszán, Dráván, Száván, valamint ezek mellékfolyóin, a Morván Vágón, Sión, Temesen, Szamoson, Bégán, Murán és Kulpán a szükséges szabályozásokat a bemutatott tervek alapján végrehajthassa. A felhatalmazás kiterjed más folyók szabályozásaira is, melyek közgazdasági szempontból szükségesnek mutatkoznak. A fenntart munkákra a törvény összesen 192 millió koronát engedélyez évi 7.500.000 korona igénybevétele mellett. Nézzük most külön az egyes folyókat a beruházási programmal kapcsolatban. 1. A Dunán számos apró javítást javasol 56 millió korona keretén belül. 2. A Tiszával és szabályozásának eddigi eredményeivel külön szakaszban fogok foglalkozni. A Dráva Zákánytól Barcsig csak kisebb járművekkel volt hajózható. A közlekedés érdeke azonban megkövetelte, hogy a rendszeres hajóforgalom Zákányig terjedje ki, mert így a víziút belekapcsolódnék a MÁV fiumei vonalába. A barcs—drávatoroki szakaszon a hajózás kis víz idején nagy nehézségekkel küzdött. Mindkét szakaszon a szabályozás a partok összeszorításában állott. 4. .A Száva szabályozása érdekében az 1895. évi XLVIII. t. c. és az 1904. évi XIV. t. c. egy-egy millió koronát bocsátott rendelkezésre. A Száva szabályozása boszniai és szerbiai érdekeket is érintvén, méltányos lett volna, hogy a szabályozás költségeiben szintén részt vegyenek. A szabályozás előtti években a hajózási viszonyok jelentékenyen rosszabbodtak. A gyakori szigetképző-