Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - II. Félegyházi Pál: A Tisza folyó jellegzetes szakaszainak és az egész Tiszának átlagos szelvényadataiban a szabályozás kezdete óta 1922. végéig beállott változások és azok összehasonlítása

A TISZA FOLYÓ JELLEGZETES SZAKASZAINAK ÉS AZ EGÉSZ TISZÁNAK ÁTLAGOS SZELVÉNY-ADATAIBAN A SZABÁLYOZÁS KEZDETE ÓTA 1922. ÉVIG BEÁLLOTT VÁLTOZÁSOK ÉS AZOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Irta: FÉLEGYHÁZI PÁL. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium Vízrajzi Osztálya által kiadott ,,A Tisza hajdan és most" című munka összehasonlítja a Vásárhelyi-féle 1838/42. évi, valamint a Péch-féle 1890/91. évi felvételek alapján a Tisza akkori állapotát és megállapítja a jelzett időszak alatt a folyás irányában, vagyis a meder helyzetében, a meder fenekének mélységében és pontjainak magasságá­ban, vagyis a folyó hosszszelvényében, a meder­szelvény alakjában és területé­ben, vagyis a folyó keresztszelvényében, valamint a vízszin esésében, a kis, közép és nagy vizek magasságában, lefolyási idejében és tartamában bekövet­kezett változásokat. A Péch-féle felvétel után a Vízrajzi Osztály még két ízben vette fel a Tisza folyót és pedig: 1906—08. években, ez az ú. n. Fekete-féle, 1921—22. években, ez az ú. n. Viczián-féle felvétel. A Fekete-féle felvétel mind a XII. sza­kaszra, míg a Viczián-féle a cseh demarkácionális vonaltól a szerb demarká­cionális vonalig III.—IX. szakaszokra terjed. Ezeket a felvételeket feldolgozták ugyan, de az azokból levont következ­tetések és tanulmányok a még ma is fennálló körülmények folytán nem voltak kiadhatók s így nem is kerülhettek nyilvánosságra. Célszerűnek véljük jelen közlemény keretében az érdeklődők tájékozta­tása céljából a tanulmánynak azt a részét közzétenni, amely az egyes szaka­szoknak és az egész Tiszának átlagos szelvény-adataiban a szabályozás kezdete óta beállott változásait és azok összehasonlítását tárgyalja s amely egyben álta­lánosságban feltünteti a folyók szabályozás után bekövetkezett munkálkodását, illetve tendenciáját is. A Péch által megállapított szakaszok beosztásánál a jelentékenyebb mel­lékfolyók beömlései és azok a pontok vétettek alapul, amelyeknél az alattuk és felettük fekvő szakasz mederalakulás tekintetében, egymástól lényegesen különbözik. Az ekként megállapított jellegzetes szakaszok a következők: 1. A torkolattól T.-Becséig, vagyis a Tiszának legalsó szakasza, amely egé­szen a Duna visszahatása alatt áll. 2. T.-Becsétől Szegedig, vagyis a Maros beömléséig. 3. Szegedtől a Kőrösig, vagyis a Maros és Kőrös közé eső szakasz. 4. A Kőröstől Szolnokig, vagyis a Kőrös és Zagyva közé eső szakasz. 5. Szolnoktól T.-Derzsig, vagyis azon Szolnok feletti szakasz, melyen az átvágások felette lassan képződnek.

Next