Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - V. Csermák Kálmán: A szegedi m. kir. folyammérnöki hivatal kezelése alatt álló Tisza- és Maros-folyószakaszokon végzett szabályozási rőzseművek építési módjának ismertetése

A SZEGEDI M. KIR. FOLYAMMÉRNÖKI HIVATAL KEZELÉSE ALATT ÁLLÓ TISZA- ÉS MAROS-FOLYÓSZAKASZOKON VÉGZETT SZABÁLYOZÁSI KÖZLEMŰVEK ÉPÍTÉSI MÓDJÁNAK ISMERTETÉSE.­ írta: CSERMÁK KÁLMÁN. Kisvízi szabályozást természetesen csak alacsony vízállásoknál lehet végrehajtani. Ezért a munkák kiviteléhez szükséges építési anyagok egy részének a helyszínére való szállítása után a kedvező vízállást kell felkészülve megvárni, amikor azután a kivitelt a legerélyesebben meg kell indítani és egy-egy szakaszt be is fejezni. Különösen szükségessé teszi ezt a Középtiszánál a gyorsan változó vízállás, mint a nagy vízgyűjtőjű mellékfolyók következménye. A szabályozási művek a célnak megfelelően igen különbözők lehetnek. Ezek közül csak az aránylag kevesebb költséggel végrehajtható rőzseművek építési módját ismertetjük, amik a nálunk tett tapasztalatok szerint célszerűnek bizonyultak. Rámutatunk egyben bizonyos változásokra is. Amilyen szelíd a Tisza „0" vagy még alacsonyabb vízállásnál, épen olyan veszélyes a félben levő rőzsemunkákra, midőn naponként néha 0'5—1'0 m-es áradással meglepetésszerűen —1— 500 m-ig, vagy még azon felülre is felszökik. Ha tehát pokróc-, vagy rőzsesátorsülyesztésről van szó, annak áradás esetén azonnal meg kell történnie, mert az áradás időtartama és magassága előre nem állapítható meg. Legcélszerűbbnek látszik a munkát apadó víznél arra készen állva megkezdeni, hogy áradás esetén a rőzseművet rögtön le is lehessen sülyeszteni. Alsó szél ellen nem lehet védekezni, a nagy hullámverés nemcsak a partot rongálja, hanem a munkatutajt is himbálja, nem lehet rajta megállni. Szerencsére az ilyen vihar legfeljebb egy-egy napig tart csupán, amit könnyű kivárni. A Középtiszán a tavaszi árvizek levonulta után még a zöld árral is számolnunk kell. Ezért a kiviteli munkák végrehajtására rendszerint az aratás utáni idő egészen november hó végéig, esetleg december hó közepéig a legkedvezőbb. Az 1921. évi alacsony vízállás egészen rendkívüli, arra számítani nem lehet. Ami már most a rőzseművek építését illeti, azokat a következő sorrendben ismertetjük : I. Rőzsesövények. II. Rőzsesátrak. HL Kővel terhelt rőzsepokróc. IV. Iszapoltató rőzsesarkantyu. ismertetéseket későbbi­ ­ Az itt bemutatott szerkezetek és azoknak készítési módja a cím szerint is a szegedi m. kir. folyammérnöki hivatalnál volt és van alkalmazásban. Miután pedig szándékunk a Tisza egész folyásában alkalmazott szerkezetek és azok építési módjának bemutatása, e cikket azzal bocsátjuk előre, hogy a többi folyammérnöki hivataloktól beszerzett hasonló számainkban mutatjuk be.

Next