Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
2. szám - Szakirodalom
most van folyamatban. A XII. fejezet ezzel foglalkozik s közben kitér az öblözet elzárása következtében várható vízszinemelkedés kérdésére is. A XIII. fejezet a jelen és a jövő teendőinek van szentelve. A szerző általában Sajó Elemérnek elgondolásait fogadja el és megállapítja, hogy nemcsak a Tisza szabályozása, hanem egyéb vízfolyásaink rendezése is csak lassan halad előre, mert az állami költségvetésben ily cálra nincs elég fedezet. Kifejti a hajózóutak fejlesztésének szükséges voltát, a tiszai kikötők és tárházak hiányát, s végül az öntözések kérdését taglalja. Az alföldi kiváló emberfajtával az öntözést megvalósíthatónak s egyúttal a munkanélküliség megszüntetésére alkalmasnak tartja. A kötetet befejező XIV. fejezet összefoglalást ad a Tisza szabályozásáról. Megállapítja előnyeit, de egyúttal rámutat azokra az okokra is, amelyek a szabályozás sikerét csökkentették. Végkövetkeztetése az, hogy a Duna medencéjében csak akkor állhat helyre a nyugalom, ,,ha a közlekedést a modern kor igényeinek megfelelően fejlesztik, a mezőgazdaság fejlődését előmozdítják, az ipar és a kereskedelem szabadságát biztosítják." Ebből a szűkreszabott ismertetésből is látható, hogy Korbély munkája milyen széles alapokon és minden részletre kiterjedőleg foglalkozik a Tisza szabályozásával. A mű valóban hézagpótló, szerzője nemcsak a Tisza szabályozásának, de saját magának is; maradódó emléket állított vele. i (aj Jrummer Árpád. Prof. M. Matakiewicz : Mesterséges medrek függélysebességi görbéje és új módszer trapézszelvényű csatornák vízszállításának kiszámítására. (Pionowa krzywa predkosci w lozyskach sztucznych i noby sposób obliczenia przeplywu w kanalach trapezowych.) Lwów, 1937. 66 oldal, 20 ábra. (Lengyel nyelven, német kivonattal.) A vízfolyások függélysebességi görbéje matematikai alakban is kifejezhető. Matakiewicz egyik korábbi munkájában természetes vízfolyásokra már meghatározta empirikus úton a görbe egyenletét vm' ve 1. m T^rahol v a függélyesben a fenék fölötti magasságban uralkodó sebesség, a függélyközépi ' sebesség, ρτ' pedig ennek és a függélyben mért felszíni sebességnek hányadosa ( m ), amelynek V° értékét a T vízmennyiség és a °/00-ben kifejezett J esés függvényében fejezi ki a szerző : m' = 0-78 -} M + 0-015 T 2. j A szerző most 1. alatti képletének érvényességét igazolja trapézszelvényekre. Eljárása a következő : Kiszámítja egy geometriai méreteivel, esésével és vízszállításával adott trapézszelvényre a középsebességet , vm-t. Ebből az általa régebben megállapított tapasztalati összefüggés Vm -. 1-005—0-857 m + 0-0252 R 3. alapján, amelyben is a hidraulikus sugár és a Matakiewicz-féle sebességi képletnek az esés kitevőjeként szereplő érdességi tényezője, meghatározza a legnagyobb felszíni sebességet (vo max). Szabályos szelvényről lévén szó, vo max a csatorna tengelyében uralkodik, míg tőle jobbra-balra, a víz széle felé valamilyen, a szerző által másodfokú parabolával kifejezett törvényszerűség szerint nulláig csökken a sebesség. Ezzel a feltétellel minden függélyesre megkapjuk a felszíni sebesség (v0) értékét, amiből az 1. kifejezés segítségével a keresztszelvény minden pontjában uralkodó sebesség kiszámítható. Ez megtörténvén, a szerző megszerkeszti a választott szelvényben egyenletesen elosztott 13 függélyes sebességi ábráját, majd a sebességnek a keresztszelvényben való elosztását mutató