Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
1. szám - I. Trummer Árpád: A magyar hajózás és mezőgazdaság kölcsönös vonatkozásai
TRUMMER ÁRPÁD gazdaság szükségletét szolgáló egyéb áruk is vízi úton jussanak el rendeltetési helyükre. Ezt a kedvező lehetőséget — a kérdés fontosságához képest — aránylag csekély beruházási tőkével lehet megvalósítani, mert csekély esésű síkföldi folyóink hajózhatóvá tétele általában nem nagyon költséges műszaki feladat. Ez a tény azért fontos, mert a mezőgazdaság — mint már említettük — a szállítási költségek olcsósága iránt sokkal érzékenyebb, mint az ipar vagy a kereskedelem. Ennek oka, hogy a mezőgazdasági termények legnagyobb része az értékéhez képest nagyterjedelmű. De ugyanez áll a mezőgazdaság szükségelte anyagok jórészére is, mert ezek sem bírják a költségesebb szállítást. Egy köbméter dunai betonkavics elszállítása a Tiszántúlra 40—50 forintba kerül, s ha ezt tudjuk, megértjük, hogy az Alföld népe miért nem épít jól és korszerűen, és miért ragaszkodik ma is a vertfalú és nádfedelű házakhoz, amelyeket azonban egyetlen árvíz is rombadönt. Nem szabad azt sem elfelednünk, hogy a mezőgazdasági termelésben igen sok olyan költség akad, amit nem lehet az árkalkulációban a fogyasztóra áthárítani. E tekintetben a gyáripar jobb helyzetben van, mert az eladási árba általában minden erre vonatkozó tényezőt bele tud foglalni, így a magasabb szállítási költségeket is. Bár a mezőgazdaságnak igen nagy érdeke a vízen való kiterjedt szállítás, a víziutak forgalmának a zömét nem feltétlenül a mezőgazdasági vonatkozású áruk adják. Vannak országok, amelyekben a víziforgalom legnagyobb része az ipar- és bányatermékekből ered és ezek mellett a mezőgazdaság szerepe alárendelt. Érdekes, hogy még az agrárjellegű Franciaország víziútjain sem a mezőgazdasági vonatkozású szállítások a jelentősebbek, hanem az ipariak. De tovább vizsgálva a kérdést, arra a meglepő megállapításra kell jutnunk, hogy a víziszállítások terén hazánkban sem mutatkozik az agrártermékek határozott fölénye. Az 1. számú kimutatás a Duna és a Tisza áruforgalmára vonatkozik. Ebből azt láthatjuk, hogy az 1930-39-re terjedő évtizedben a víziúton szállított árukból átlagosan csak 51-7 százalék volt mezőgazdasági eredetű vagy vonatkozású. Ezt az arányt a dunai forgalom okozza, mert a tiszai áruknak több, mint 90 százalékát a mezőgazdaság adta, ami a kevésbbé iparosult Tiszavidéken érthető is. 1. sz. KIMUTATÁS A Duna és Tisza magyar szakaszának áruforgalma, 1930—1939. Ez a megállapítás nemcsak arra a következtetésre vezet, hogy mezőgazdaságunknak milyen elsőrendű érdeke a Tiszántúl víziútjainak fejlesztése, hanem arra is utal, hogy megfelelő víziúthálózat esetén a mezőgazdasági vonatkozású szállítások erősen meg fognak szaporodni. Ez az erősebb forgalom viszont a hajózás fejlődésére fog kedvezően hatni, aminek folytán a hajózási vállalatoknak módjuk lesz rá, hogy a szállításokat gyorsító átrakó berendezéseiket szaporítsák, ez viszont a szállítási költségek mérsékelésével fog együtt járni. Év 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 Átlag 1930/39 Duna. Összes áruforgalom-Ia ebből mezőgazdasági I g Tisza.Összes áruforgalom I a ebből mezőgazdasági [0 Együttes áruforgalom . . |§ ebből mezőgazd. forg. Mezőgazd. az összes forg. %-ában 2890 3328 1855 2108 946 2174 1043 3002 1457 2730 1363 2728 1220 3767 2014 3127 1219 3758 1500 2961 1402 Duna. Összes áruforgalom I a ebből mezőgazdasági I g Tisza.Összes áruforgalom I a ebből mezőgazdasági [0 Együttes áruforgalom . . |§ ebből mezőgazd. forg. Mezőgazd. az összes forg. %-ában 72 249 237 105 95 323 309 290 217 200 193 357 330 318 309 369 343 294 272 258 256 Duna. Összes áruforgalom I a ebből mezőgazdasági I g Tisza.Összes áruforgalom! § ebből mezőgazdasági [0 Együttes áruforgalom . . |§ ebből mezőgazd. forg. Mezőgazd. az összes forg. %-ában 2962 3578 2092 58-4 2213 1040 47-5 2497 1352 54-1 3292 1074 51-2 2929 1556 53-1 3085 1550 50-0 4085 2322 55-4 3496 1562 44-6 4053 1772 43-8 3219 1658 51-7