Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - I. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása

A TISZA KISVÍZI SZABÁLYOZÁSA írta: IVÁNYI BERTALAN D. C. 627.42 (282.243.742) + 627.15­ 1. Általános megállapítások. A „Tisza szabályozásán" a köztudatba átmenten azt a nagy, országos alkotást értjük, amelynek eredménye az Alföld ármentesítése lett, és amelynek kérdése a mult század negyvenes évei óta foglalkoztatta a magyar közéletet. Erről a nagy Tiszaszabályozás­ról már sokan írtak. Megkezdése óta egy évszázad zárult le. A végrehajtásnak több szakasza volt, ami természetes az ilyen korszakot alkotó munkánál, így nagyon sok ízben volt már ismertetés tárgya vagy vita­anyaga a végrehajtás mikéntje, a szabályozási munkák sor­rendje, egy-egy részlete, az elért eredmények értéke, terjedelme. A nagy művelet során bekövetkezett újabb és újabb árvízszínemelkedések, a velük gyakran együttjáró árvíz­katasztrófák okai és kérdései is sokat foglalkoztatták nemcsak a szakembereket és a közvetlenül érdekelt községeket, városokat, vidékeket, de mondhatni, az egész ország közönségét is. Nem célom, hogy ismertessem a Tiszaszabályozás irodalmát, csak éppen jelzem azokat az újabb keletű összefoglaló kiadványokat, amelyek a legkönnyebben hozzáférhetők, és amelyek­ben a legjellemzőbb adatok találhatók. Nagy összefoglaló ismertetés a földművelésügyi minisz­térium Vízrajzi Osztályának kiadványa „A Tisza hajdan és most", amely a szabályozás meg­kezdése óta az 1890/91. évekig terjedő munkálatok nyomán beállott mederbeli, vonalbeli és árvízszíni változásokat világítja meg rajzban és szövegben. A Tiszának az említett időpont után bekövetkezett mederváltozásait és az ármentesítő töltések vonalozásának és magasságá­nak módosulásait a Vízrajzi Intézet újabb kiadványa hozta a nyilvánosság tudomására: A Tisza helyszínrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei Tiszabecstől Szegedig. Ez a munka azonban már csak a trianoni magyar határon belül eső Tiszára terjeszkedhetett ki, tehát nem lehetett teljes. A munka az 1929—31. évi felmérési adatok alapján készült és 1935-ben jelent meg. Számos közlemény jelent meg a Tisza egyes kérdéseiről a Vízügyi Közlemények füzetei­ben. A vízimunkálatokra vonatkozó törvényjavaslatok megokolása is gazdag anyagot nyújt a Tiszaszabályozás mindenkori állapotáról, időszerű kérdéseiről, de találhatók bőségesen adatok az állami költségvetések indokolásaiban is. A szoros értelemben vett műszaki irodalom termékei közül kiemelhetem Bogdánfy Ödön kitűnő munkájában, „A természetes vízfolyások hidraulikája" II. kötetében található összefog­laló tárgyalását a Tisza kérdéseinek, továbbá Erdős Ferencnek, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1920. évfolyamában megjelent értekezését „A Tiszaszabályozás fejlesztéséről", végül pedig — mint legrészletesebb munkát — Korbély József „A Tisza szabályozása" című 1937-ben Debrecenben kiadott könyvét. Ismétlem, ezzel a néhány adattal nem kívántam felsorolni a Tiszaszabályozás irodalmát, inkább csak fel akartam vázolni a kérdés nagy terjedelmének az újabb vonalait. Az utolsóként említett munkának két rövid fejezete szól arról a munkakörről, amelyben 9.

Next