Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - I. Rajczi Kálmán: Előszó

4 Rajczi Kálmán feltételeinek vizsgálatakor nem szerepeltek eddig kellő súllyal az átázott talaj, az 50 vagy 60%-ban telt meder, a vízfok-beosztás magasságának változása, a Felső-Duna vízgyűjtőre veszélyes meridionális ciklonok hatása, az elhúzódó tetőzések vagy a mellékfolyók árvizeinek kedvezőtlen összetalálkozása stb. kérdései. Elemzésük hiányát sürgősen számolja fel vízrajzi szolgálatunk. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a vízgyűjtőterületen osztozó szom­szédos államok vízrajzi és meteorológiai szolgálata szorosan együttműködjék és idejében szolgáltassa egymásnak az adatokat. Fontosságuk bizonyítására elegendő csak arra rámutatni, hogy abban az esetben, ha 1954 júliusában a Traun és Enns árhulláma nem közepes, hanem az Inn árhullámához hasonló, igen magas vízzel érte volna e a Dunát, az árvízveszély hazánkban sokkal súlyosabb lett volna. Az, hogy a múlt évi dunai árvíz átlagos ismétlődése a valószínűségszámítás alapján ítélve hosszabb időszakú, nem nyugtathat meg minket, mert tapasztalat szerint a feltételek bekövetkezése bármikor előfordulhat. Ha összefoglalásul áttekintjük az egyes szakaszokon még soha elő nem fordult magasságú és időtartamú nyári árvíz ellen az egész Duna mentén egyidejűleg végzett védekezés munkáját, meg kell állapítanunk, hogy — a hiányosságok, és elsősorban a védművek hiányosságai ellenére — eredményes volt, mert a szorosan vett dunai árterek hazánkban fekvő kereken 700 000 kat. hold, árvízszint alatti, mezőgazdaságilag művelt, illetve részben beépített területéből a szigetközi töltés­szakadások következtében 5%, kereken 35 000 kat. hold, került víz alá. Az árterek többi, jóval nagyobb részét sikerült a töltésekkel megvédeni. Az, hogy a szigetközi elöntéseken kívül nagyobb kár nem következett be, elsősorban annak tudható be, hogy a vízügyi dolgozók, a honvédség, a vasutasok, a mélyépítő munkások és az üzemek és falvak dolgozói, soha nem tapasztalt egységben fogtak össze a védelmi munkára. Ezeknek az erőknek a kormány minden anyagot, munkagépet és egyéb eszközt rendelkezésére bocsátott. A minisztériumok és tanácsok jól megszervezték az anyagellátást, étkeztetést, egészségvédelmet, a kiürített területek lakosságának elhelyezését. Nehéz volt a helyzet és a nehéz helyzetben csak a helytállás és a hősiesség segített. A harcban testvéri segítséget kaptunk a szovjet katonai alakulatoktól, nemcsak az aktív védekezésben, hanem a vízbetörések utáni élet- és vagyonmentésben. Ugyancsak segítségünkre sietett a csehszlovák kormány, anyagi és műszaki, valamint közegészségügyi támogatá­sával. Az árvíz következtében beállott károk azonban még így is nagyok voltak. A fel­merült kiadások főösszegei a következők : 1. az árvízvédekezés költségei 141400 000 Ft 2. az árvíz okozta károk helyreállítási költségei .. 383 500 000 Ft Összesen 524 900 000 Ft

Next