Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
3. füzet - 1. Árvizek és az 1970. évi árvíz a Tisza völgyében - 1.1. Károlyi Zsigmond: A tiszavölgyi árvizek története
A tiszavölgyi árvizek története 27 Az 1895. évi Tisza árvíz kialakulásában — az 1970. évihez hasonlóan — a Szamos, a Körösök és a Maros játszottak döntő szerepet. A szegedi tetőzés aMaros árhullámának hatására ismét 37 cm-rel haladta meg a korábbi maximumot. Ennek ellenére számottevő elöntés már csak Szeged alatt fordult elő (3. ábra). (Az 1913. év a Tisza bal oldali mellékfolyóinak árvize miatt vált emlékezetessé: a Szamos és a Maros árvize egyaránt meghaladta a korábbi tetőzési szinteket. Az 1913. évi árvíz hatására kezdődött meg — viszonylag igen későn — a Tisza — Szamos-köz ármentesítése.) A tiszai árvizek történetében különös figyelmet érdemel az 1919. és 1932. évi árvíz: nemcsak hasonló meteorológiai körülmények között, de csaknem azonos szinten vonultak le. (Mindkettőt a hóolvadással egyidőben megkezdődött tartós esőzések okozták.) 1919-ben a telt mederre érkező árhullámok tetőzése a Tiszafüred—Szolnok közti szakaszon, valamint a Hármas-Körösökön a védművek magasságát illetően napjainkig mértékadó volt. Az 1932. évi árvíz lényegében csak abban különbözött az 1919. évitől, hogy tetőzése Szeged környékén — a Maros-árhullám hatására — hamarabb és a korábbinál ismét magasabb szinten következett be. Ennek ellenére az árvíz — elsősorban a Tisza-meder fokozódó beágyazódásának eredményeként — teljes egészében a fővédvonalakon belül és kártétel nélkül vonult le. Az elmúlt két évszázad rendkívüli árvizeinek már e vázlatos áttekintése is néhány rendkívül szembeszökő összefüggésre hívja fel a figyelmet. 1. A Tisza szabályozásának és a Tiszavölgy ármentesítésének története elválaszthatatlan az árvizek történetétől. 2. A rendkívüli árvizek emelkedése nemcsak a rendszeres szabályozások idején, hanem már azelőtt is észlelhető volt, s ez a tendencia az ármentesítés „befejezése" — ti. a hullámtér állandósulása óta is tart. Ezt az árvízszint-emelkedést I. táblázat A nagyobb tiszai árvizek — és a tiszavölgyi ármentesítés fejlődése Ármentesített Ebből az árvíz Megvédett A megvédett terület Az árvízszint terület nagysága által elöntött területi Megvédett magassága Szegednél Év terület nagysága által elöntött területi terület a mentesített ártér az össz tiszai ártér2 magassága Szegednél hektárban %-ában (cm) 18553 264 000 107 750 156 450 59,3 13,0 687 1860 669 400 194 400 475 000 71,0 39,5 670 1867 731 500 94 800 626 700 86,9 52,2 722 1876 812 000 52 150 759 850 93,6 63,5 786 1879 812 000 31 000 781 000 96,2 65,9 806 1881 875 000 56 900 818 100 93,5 68,2 845 1888 1 050 000 120 000 930 000 88,3 77,5 847 1895 1 050 000 29 000 1 021 000 98,0 87,0 884 1919 1 050 000 1 050 000 100,0 87,5 916 1932 1 050 000 1 050 000 100,0 87,5 923 1970 1 080 0001 080 000 100,04 90,0 961 1 = A még nem mentesített területek vízborítása nélkül. 2 = A Tisza által közvetlenül veszélyeztetett árterület Magyarország területén (a mellékfolyók nélkül) kereken 1 200 000 hektárra becsülhető. 3 = Becsült adatok. 4 = A Felső-Tisza mellékfolyóinak árvízi elöntése nélkül