Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
3. füzet - 1. Árvizek és az 1970. évi árvíz a Tisza völgyében - 1.2. Lászlóffy Woldemár-Szilágyi József: Az 1970. évi tiszavölgyi árviz hidrológiai jellemzése
1.2 AZ 1970. ÉVI TISZAVÖLGYI ÁRVÍZ HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE Dr. Lászlóffy Woldemár és Sziláryi József( I. Az árvíz okai a) Az árvizet megelőző időjárás Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz előidézésében már az 1969 november végével kezdődő időszak időjárási viszonyai is jelentékeny szerepet játszottak. Röviden így jellemezhetjük őket: a) A hosszú őszi szárazságot november végén és december elején csapadékban gazdag időszak követte, és csapadékos maradt az időjárás december további folyamán, majd januárban is. Januárban két jelentékeny meleghullám követte egymást — a 0-fokos izoterma napokon át 1000 m fölött járt, sőt a 2000 m-es magasságokat is elérte —, amelyek ismételt áradást váltottak ki (1. ábra). b) Februárban a tovább tartó enyhe csapadékos időjárás a hó első felében újabb kettős árhullámot indított el, amely ismét feltöltötte a folyómedreket. c) A hó második felében lehűlés következett, de a csapadékos időjárás tovább tartott: a vízgyűjtőben jelentékeny hótömegek halmozódtak fel. A hótakaró vastagsága a hó végén még Magyarország sík területein is 5—20 cm, a hegyekben 50—95 cm volt. d) A tavasz beköszöntését március első felében kisebb, a hó végén már tekintélyes hóolvadásos árhullám jelezte, és mivel az ismétlődő áradások miatt a medrek nem tudtak kiürülni, az árhullámok mind magasabb kezdeti szintről indultak. e) Áprilisban nem volt újabb számottevő áradás, de a változatlanul csapadékos időjárás, — csupán 5 napon nem esett —, gondoskodott róla, hogy a vízfolyások magas vízszintje állandósuljon. A májusban bekövetkezett rendkívüli esőzések ezek után szükségképpen katasztrófához vezettek. Az árvizet előkészítő majd kiváltó légköri jelenségek részletes elemzése tekintetében Bodolainé Jakus E. és Bodij K. tanulmányára utalunk, amelyre a fentiekben és a következőkben is támaszkodunk. Kiegészítésül csak annyit jegyzünk meg, hogy a kivételesen élénk regionális ciklontevékenység hatása az Alföld belvízviszonyaiban is tükröződik. Dr. Lászlóffy Woldemár, a műszaki tudományok doktora, a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda tudományos tanácsadója (Budapest) Szilágyi József a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Felszíni vizek főosztályának vezetője (Budapest)