Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

ISMERTETÉSEK A TISZA VÍZRAJZI FELMÉRÉSE SASS JENŐ: Hazánkban az utóbbi évtizedekben jelentősen meggyorsult a vízgazdálkodás fejlesztése. Különösen így van ez a Tisza esetében. 1973-ban befejeződött a Tisza II. vízlépcső építése, az elkövetkezendő években pedig várhatóan elkezdik a csongrádi vízlépcső kivitelezését is. Ugyanakkor biztosítani kell az elmúlt egy-két évtizedben létesült vízkivételi és egyéb műtárgyak működését, meg kell oldani az ezekre épülő üzemek vízszennyezése elleni védekezést is. A Tisza fokozatos csatornázásával a folyó élete, szabályozásának feladatai, az ezzel összefüggő tevékenység alapelvei jelentősen megváltoznak, hiszen a folyó ener­giája, mely természetes körülmények között képes formálni a medret, csatornázott állapotban szabályozási célok szempontjából elvész. Új értelmezést kap a szabályo­zási vízszín is. A jelenleg használatos és szakaszonként különböző szempontok fi­gyelembevételével megállapított vízszínek duzzasztott körülmények között érvé­nyüket vesztik. Helyükbe szükségszerűen egy kiválasztott — hajózás szempontjából mértékadó­­ tartósságú kisvíz felszíngörbéje lép. A vízlépcsők megépítésével a Tisza bekapcsolódik a nemzetközi víziúthálózatba. Bár a kisvízszabályozást maga a csa­tornázás is megoldja, maradnak olyan átmeneti időszakok és szakaszok, amikor és ahol a hajózást a kisvízszabályozás régi módszereivel kell biztosítani. Az 1970. évi nagy tiszai árvíz után az árvíz elleni védekezés fejlesztése új len­dületet kapott. Többoldalú nemzetközi egyezmények keretében foglalkoztak a folyó­völgy árvízvédelmével, vízkészlet-gazdálkodásával, a középvízi meder szabályozá­sával. Szükségessé vált, hogy a Tisza teljes magyarországi szakaszán — a közös és közös érdekű szakaszokat is figyelembe, véve — új általános szabályozási terv készül­jön, mely már figyelembe veszi a megváltozott igényeket, követelményeket és egységes elvek alapján hosszú időre meghatározza a szabályozás feladatait. A vízügyi szolgálatra háruló fenti tevékenységek ellátásának alapfeltétele egy olyan új felmérésen alapuló Vízrajzi Atlasz, mely különösen az utóbbi években egyre gyorsabban változó folyónak és környezetének mai állapotát tükrözi, mivel — a legutóbbi Tisza-felmérés (1957-67 között a VITUKI készítette), átlagosan kb. 20 éves adatokat tartalmaz, — a folyó alapponthálózatát még 1890 —91-ben telepítették, pontsűrűsége csak a jelentősebb változások nyilvántartására alkalmas; a VO kövek rögzítette szelvé­nyek egy része a meder két évtized alatt bekövetkezett jelentős változása miatt már nem használható, — egy új vízrajzi atlasz sajátos (vízügyi szempontok szerint szerkesztett) tar­talmát földmérési (topográfiai) térképek nem pótolhatják. 1. A vízrajzi felmérés előkészítése Az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezésére a VITUKI és az érdekelt vízügyi igazgatóságok 1974-ben hozzáláttak az új Tisza-mappáció előkészítéséhez. A felmérés előkészítését az alapponthálózattal kapcsolatos feladatok jelentették. A Tisza mintegy 590 km-es magyarországi szakaszán a múlt század végén telepített alapponthálózat sűrűsége és területi eloszlása a mai igényeknek már nem felelt meg. Sass Jenő oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Vízrajzi Inté­zetének tudományos munkatársa.

Next