Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
3. füzet - Csikász Sándor: Folyószabályozás a Közép-Tiszán
1. ábra. Áttekintő helyszínrajz Рис. 1. Обзорная схема участка Тисы Fig. I. General layout Bild 1. Ubersichtslageplan 1. A folyószakasz jellemzése Az elmúlt, mintegy 130 éven át folytatott nagyvízi, valamint közép-, és kisvízi szabályozások eredményeképpen a folyó e közelítően 187 km hosszú szakasza (253,2-440,0 fkm-ek között) jól beágyazott medrű, helyenként jelenleg is vándorló ( 1. ábra). A meder mélysége a partokhoz viszonyítva átlagosan 1041 m, helyenként eléri a 17-19 m-t is. A partok „0" víz feletti átlagos magassága 5,8-6,4 m. A számított 1%-os valószínűségű vízhozam Szolnoknál 3350 m 3/s, a kisvizet a duzzasztók befolyásolják. A vízjárás szélsőértékeit tekintve, az eddig észlelt legnagyobb vízállások ingadozása 1920 óta megnőtt, míg a legkisebb vízállások enyhén süllyedő irányzata nem mutat változást (3. ábra). A folyószakasz jelenlegi állapotában - a csongrádi vízlépcső megépüléséig - két nagyobb jellegzetes részre osztható: a Kisköre-Tiszabábolna közötti szakasz, csatornázott folyóként kezelhető, ahol a kisvízi és középvízi vízjárás jelentősen eltér a természetestől (a kiskörei duzzasztás következtében a meder és a partok vízborítottsága közel állandó). - a Csongrád-Kisköre közötti szakaszon a kis- és középvizek levonulását a felső vízlépcsők üteme lényegesen befolyásolja, ami a kisebb árhullámok (Q- 1200 m3/s) levonulási idejének rövidülésében, az apadási és áradási sebességek növekedésében és a kiskörei erőmű keltette csúcshullámok hatásában mérhető, és a csongrádi vízlépcső