Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
1. füzet - Antal Emánuel: A Tisza szabályozásának éghajlatmódosító szerepe
Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam 1997. évi 1. füzet A TISZA SZABÁLYOZÁSÁNAK ÉGHAJLATMÓDOSÍTÓ SZEREPE DR. ANTAL EMÁNUEL Az éghajlati érzékenység vizsgálatának alapjául mindenkor a sokévtizedes meteorológiai idősorok szolgálnak. A meteorológiai elemek közül hosszabb időre azonban csak hőmérsékleti és csapadék adatsorok állnak rendelkezésre, így a múlt századi Tisza-szabályozások következményeként feltételezett klímamódosulás kimutatásához is e két éghajlati elem vizsgálata jöhet számításba. Az ármentesítés éghajlati következményének bizonyítását két alapvető ok nehezíti. Nevezetesen, az ármentesített területeken egyrészt nincs a szabályozás előtti időkből a múlt század elejéig visszanyúló klímaidősor, másrészt a meteorológiai idősorok általában sztochasztikus függvényeknek tekinthetők, tartalmazhatnak tehát véletlen változásokat, sőt bizonyos szabályosság (természetes periodikus ingadozás) is jellemezheti a kiválasztott idősorok struktúráját. A hosszú idősorok vizsgálatakor matematikai statisztikai módszerekkel először a véletlen hatásoktól kell mentesíteni az adatsort annak érdekében, hogy a feltételezett szisztematikus változást igazolhassuk (Csorna és Szigyártó 1975; Dévényi és Gulyás 1988; Faragó et al. 1991). Az időbeli klímaváltozásnak ugyanis van egy alaptendenciája, amely egy hosszabb idősorban tartósan érvényesül. Az ilyen trendből lehet következtetni, hogy a klímaváltozókban van-e határozott irányú eltérés, növekedés vagy csökkenés. Mind a csapadék, mind a hőmérséklet változásaiban kimutatható, hosszabb időszakra fellelhető trend klímaváltozásnak vagy klímaingadozásnak tekinthető. Azt tudjuk, hogy a Tisza szabályozása tartós változásokat idézett elő az érintett térség vízháztartásában (Papp 1996), s ezen keresztül a táj mezőgazdasági és ökológiai rendszerében (Dóka 1996), következésképpen teljesen egyértelmű, hogy az érintett térség helyi-, vagy méginkább a mikroklíma rendszereiben is változás következhetett be az ármentesített területeken. A kérdés az, hogy mely klímaelemben milyen mértékű és mekkora területre kiterjedő változást eredményezett a térség ármentesítése? Továbbá ugyancsak megválaszolandó kérdés, hogy a rendelkezésre álló éghajlati adatbázis és a vizsgálati módszer alkalmas-e az éghajlatmódosulás számszerűsítésére az egyes elemek analizálása útján. A közvélemény, valamint a politikai, társadalmi és gazdasági szakemberek részéről is úgy merült fel a kérdés már évtizedekkel ezelőtt is, hogy az ármentesítés és a vélt vagy valódi éghajlatmódosulás a pozitív következményeken túlmenően milyen A kézirat érkezett: 1997.1. 9. Dr. Antal Emánuel oki. meteorológus, a műszaki (meteorológia) tudomány kandidátusa, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ, Budapest) ny. elnökhelyettese, a Gödöllői Agrártudomány Egyetem (GATE). egyetemi tanára.