Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Antal Emánuel: A Tisza szabályozásának éghajlatmódosító szerepe

Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam 1997. évi 1. füzet A TISZA SZABÁLYOZÁSÁNAK ÉGHAJLATMÓDOSÍTÓ SZEREPE DR. ANTAL EMÁNUEL Az éghajlati érzékenység vizsgálatának alapjául mindenkor a sokévtizedes mete­orológiai idősorok szolgálnak. A meteorológiai elemek közül hosszabb időre azonban csak hőmérsékleti és csapadék adatsorok állnak rendelkezésre, így a múlt századi Ti­sza-szabályozások következményeként feltételezett klímamódosulás kimutatásához is e két éghajlati elem vizsgálata jöhet számításba. Az ármentesítés éghajlati követ­kezményének bizonyítását két alapvető ok nehezíti. Nevezetesen, az ármentesített te­rületeken egyrészt nincs a szabályozás előtti időkből a múlt század elejéig visszanyúló klímaidősor, másrészt a meteorológiai idősorok általában sztochasztikus függvények­nek tekinthetők, tartalmazhatnak tehát véletlen változásokat, sőt bizonyos szabályos­ság (természetes periodikus ingadozás) is jellemezheti a kiválasztott idősorok struk­túráját. A hosszú idősorok vizsgálatakor matematikai statisztikai módszerekkel először a véletlen hatásoktól kell mentesíteni az adatsort annak érdekében, hogy a feltételezett szisztematikus változást igazolhassuk (Csorna és Szigyártó 1975; Dévényi és Gulyás 1988; Faragó et al. 1991). Az időbeli klímaváltozásnak ugyanis van egy alaptendenciája, amely egy hosszabb idősorban tartósan érvényesül. Az ilyen trendből lehet következtetni, hogy a klímaválto­zókban van-e határozott irányú eltérés, növekedés vagy csökkenés. Mind a csapadék, mind a hőmérséklet változásaiban kimutatható, hosszabb időszakra fellelhető trend klí­maváltozásnak vagy klímaingadozásnak tekinthető. Azt tudjuk, hogy a Tisza szabályozása tartós változásokat idézett elő az érintett térség vízháztartásában (Papp 1996), s ezen keresztül a táj mezőgazdasági és ökoló­giai rendszerében (Dóka 1996), következésképpen teljesen egyértelmű, hogy az érin­tett térség helyi-, vagy méginkább a mikroklíma rendszereiben is változás következ­hetett be az ármentesített területeken. A kérdés az, hogy mely klímaelemben milyen mértékű és mekkora területre kiterjedő változást eredményezett a térség ármentesíté­se? Továbbá ugyancsak megválaszolandó kérdés, hogy a rendelkezésre álló éghajlati adatbázis és a vizsgálati módszer alkalmas-e az éghajlatmódosulás számszerűsítésére az egyes elemek analizálása útján. A közvélemény, valamint a politikai, társadalmi és gazdasági szakemberek részé­ről is úgy merült fel a kérdés már évtizedekkel ezelőtt is, hogy az ármentesítés és a vélt vagy valódi éghajlatmódosulás a pozitív következményeken túlmenően milyen A kézirat érkezett: 1997.1. 9. Dr. Antal Emánuel oki. meteorológus, a műszaki (meteorológia) tudomány kandidátusa, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ, Budapest) ny. elnökhelyettese, a Gödöllői Agrártudomány Egyetem (GATE)­­. egyetemi tanára.

Next