Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

1998. évi 1. füzet Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam KÖNYVISMERTETÉS DUNKA SÁNDOR-FEJÉR LÁSZLÓ-VÁGÁS ISTVÁN: A VERÍTÉKES HONFOGLALÁS (A Tisza-szabályozás története) A Közlekedési­, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadása, MA­NAGEPRESS Budapest, 1996. A Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyű­jtemény gondozásában Dr. Lotz Károly szakminiszter előszavával. A/4 form., 216 old., ebből 13 old. színes képmelléklet. A szöve­ges részt időrendi táblázat, életrajzi adattár, a szakki­fejezéseket magyarázó kislexikon, földrajzi névmutató, a tárggyal foglalkozó legfontosabb szak­könyvek címjegyzéke követi. A kor, amelyben a Tisza és mellékfolyóinak átfogó szabályozása megkezdődött, az alföldi magyarság gazdasági és szellemi felemelését tűzte ki céljául. Az a fél évszá­zad, amely alatt a Tisza-szabályozás legfontosabb feladatát, az árvízmentesítést és a lecsapolásokat elvégezték, megnyitotta az utat az érintett országrész gazdasági fejlő­dése számára. A szerzők célja az volt, hogy ezt a nemzeti történelmünk részévé vált, országos jelentőségű építő munkát a vízügyi szakemberek együttesén túl a nagyközön­ség, különösen pedig az általános- és középiskolák tanulóifjúsága számára is ismertté, érthetővé és elismertté tegyék. A magyarázó ábrákkal, képekkel és színes mellékletekkel gazdagon illusztrált könyv hét fő fejezetből áll. Ezek bemutatják: — a szabályozás előtörténetét, — az egységes szabályozás gondolatának születését, — az átfogó vízi munkák előkészületeit a hazai mérnökképzés 1782. évi kezdeteitől a Tiszavölgyi Társulat 1846. évi megalakulásáig, — a Tisza „regulázásáéra kidolgozott terveket, mindenek előtt Vásárhelyi Pál ál­talános tervét és Pietro Paleocapa szakvéleményét, — a Tisza-szabályozás végrehajtását, az építés közben felmerült problémákat, — a Tisza-szabályozás gazdasági eredményeit, annak árnyoldalait, az árvízmente­sítéseket követő feladatokat, a kisvízi szabályozások és az öntözések összefüggő kér­déseit,­­ a mai időszak szempontjai szerinti értékelést, amely a természetvédelem koráb­bi és későbbi időkben felmerült igényein át is megindokolja a nagy munka célját és értelmét. A tiszai mérnökök által végzett előzetes felmérés során - az 1830-as évek derekán — megdöbbentő kép tárult az egykori Vízügyi Főigazgatóság vezetői elé. Ekkor derült ki először, hogy a tiszai árvizek az érintett 18 vármegyében 854 települést veszélyeztet­hetnek. Évszázadokkal azelőtt az akkor élők nem az árvizeknek kitett helyeken akarták tanyáikat, falvaikat felépíteni, hanem a szárazulatokon. A Tisza és mellékfolyói víz-

Next