Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)
IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Az elmúlt másfél évszázad jelentősebb Tisza-völgyi árvizei és az árvízvédelem szakaszos fejlesztése
32 Dr. Szlávik Lajos A fontosabb tiszai vízmércéken 1876-2001 között észleltünk elő. Az 1855-től 2001-ig eltelt 146 év alatt 23 olyan árvizet tartunk számon, amelyek valamilyen szempontból jelentősnek, különlegesnek minősültek, amelyek a Tisza-völgyi árvízvédelem egyes fejlesztési szakaszainak határköveit jelentették. Öszszegyűjtöttük az ezekre vonatkozó legfontosabb adatokat (/. táblázat) és a részletesebb ismertetéseket tartalmazó szakirodalmi forrásokat. Egy-egy jelentős árvíz után rendre felvetődik: törvényszerű-e az árvizek szintjének emelkedése, a szélsőségek fokozódása, van-e a Tiszán és mellékfolyóin ilyen emelkedő irányzat? A tapasztalati adatok több szelvényben is az árvízszintek emelkedését mutatják. Az 1. ábrán - szemléltetésként - a tiszai vízmércéken 1876-2001 között észlelt legnagyobb jégmentes tetőző vízszintek (LNV) növekedésére mutatunk be néhány példát a tivadari, vásárosnaményi, szolnoki és szegedi szelvényekre. Az észlelt árvízszintek emelkedésének legalább három, egymást átfedő, egymásra halmozódó oka van: a vízgyűjtőn folytatott emberi tevékenység hatásának integrált megjelenése, az újabb - korábban még nem kialakult időjárási helyzetekből származó következmények, illetve - bizonyos mértékig - az éghajlatváltozás - egyébként sok részletében még vitatott - hatása (Szlávik 1999b). 1. Az 1855. évi árvíz minden tekintetben jelentős állomás volt a Tisza-völgyi árvizek és ármentesítések történetében: rendkívüli méretei a kormányzatot a szabályozás ügyében tettre kényszeríttették (Korbély 1937, Károlyi 1971). Ezt tekinthetjük a szabályozások előtti utolsó árvíznek, amelyet követően az árvízszintek a töltésezés, ill. hullámtér-csökkenés miatt nagy arányban emelkedtek. 2. Az 1879. évi szegedi árvíz végzetes gátszakadása 1879. március 5-én Petresnél következett be. A Szeged felett 25 km-re kitörő víztömeg víztárolóként töltötte fel Vízmérce Észlelt tetőző (NV) és legnagyobb tetőző vízszintek Vízmérce 1876 1879 1881 1888 1895 1919 1932 1933 Tiszabecs ------396 535 Tivadar 704 684 684 744 714 690 752 705 Vásárosnamény 817 785 866 900 840 850 848 758 Záhony ---751 686 728 726 598 Tokaj 784 755 780 872 815 854 856 695 Tiszafüred 686 634 622 742 733 765 750 626 Szolnok 753 763 764 818 827 882 894 662 Csongrád 757 805 820 834 867 929 924 593 Szeged 786 806 845 847 884 916 923 660