Szlávik Lajos (szerk.): Vízügyi Közlemények, Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. Emlékkötet (Budapest, 2020)
3. Az 1970.évi Tisza-völgyi szakaszán és a Tisza-Szamos-Kraszna közben - 3.1. Árvízvédekezési munkák a FETIVIZIG védvonalain
56 Szlávik Lajos: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz A FETIVIZIG tiszai töltéseinek öt védelmi szakaszán, összesen 136 km hosszon 40 buzgár, 16 helyen koncentrált csurgás jelentkezett; 44 helyen összesen 18,6 km hosszon tapasztaltak szivárgást-átázást. Vásárosnamény és Zsurk között feladatot adott a 4 100 ha védelmét ellátó 37 km hosszú nyári gát is (Jancsó 1971). A Lónyay-csatorna jobb parti, nagyhalász-vencsellőbuji védelmi szakaszán a legveszélyesebb helyzet Tiszabercelnél alakult ki. Május 19- 20-án először a töltés lábánál erőteljes szivárgás indult meg, majd a töltés lába és a rézsű 1-1,5 m magasságig felpuhult, a talaj sok helyen felpúposodott és vízfeltörések is jelentkeztek. A FETIVIZIG Tisza jobb parti védvonalain május 16-án 4 helyen kezdődött meg a lokalizációs tervben előirányzott védvonalak építése, összesen 12,6 km hosszon. A Tisza apadása és más veszélyesebb szakaszok gépigénye miatt a vonalak építését kb. 40 %-os készültségi foknál abbahagyták oly módon, hogy építésük szükség esetén bármikor folytatható lett volna. Összesen 145 millió m3 földet építettek be az elkészült szakaszokba (Kálmán-Tápay 1971). Annak ellenére, hogy a Szamoson 38 éve, 1932 óta számottevő nagyvíz nem volt, a töltések a rövidebb ideig tartó vízátbukásnak jól ellenálltak. A töltések anyaga agyagos öntéstalaj, rajta jó minőségű gyeptakaró. Szivárgás, csurgás, buzgár képződés, hullámverés az első árhullám alkalmával nem volt. Az árvíz után az észlelések és a helyszíni nyomok alapján megállapították a töltésmeghágások helyeit. Ezek összes hossza a szamosközi térség védvonalain 31,5 km volt. 17. ábra: A nevezetes árhullámok időtartama a Felső-Tisza egyes szelvényeiben (Jancsó 1971) m Hm Tiszabecs Hom