Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Könyvismertetés - Kozák Miklós: Vízgazdálkodási nagyműtárgyak, mint a nemzetgazdaság fejlesztésének eszközei
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet 161 A 2. fejezet Kozák professzor szerepét mutatja be az egyetemi oktatás fejlesztésében. Az első munkája, még a Művelődésügyi Minisztériumban, az eltúlzott mérnöklétszámok beiskolázására tervezett új egyetemek létesítésének megakadályozásához kapcsolódott. Sikerült meggyőznie Vas Zoltánt, az Országos Tervhivatal vezetőjét, hogy a „vas és acél országa vagyunk” időszakban sem szükséges a kohó- és építészmérnökök képzési létszámának megemelése. A továbbiakban, már az egyetemen, az egyetemi oktatás reformjával, az oktatás hatékonyságának növelésével, a terhelések csökkentésével foglalkozott. Az ő munkásságának köszönhető, hogy számos nagynevű „külsős” szakértő bevonásával sikerült a szakmai képzés színvonalának emelése és a gyakorlati élettel való kapcsolat megteremtése. A könyv 3. fejezete Kozák professzornak a digitális vízgazdálkodás megalapozásával és elterjesztésével kapcsolatos munkásságát ismerteti. Valószínűleg Kozák professzor volt az első azok között, akik a számítástechnika vízgazdálkodási alkalmazásával kezdett foglalkozni. Az érdeklődése a nem-permanens áramlások felé fordult, amelyek rendkívül sok számítást igényeltek, így aztán nem csoda, hogy már a ’60-as évek közepén a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrenszer (BNV) csúcsüzemének vizsgálatait végezte. A tanszéken kialakított kis munkacsoportja pedig számos hidraulikai feladatot oldott meg. 1968-ban, a nem- permanens áramlások számításából készített disszertációjával szerezte meg a műszaki tudományok doktora címet. Eredményeit nem csak Magyarországon, hanem külföldön is elismerték, ahol számos előadást és tanfolyamot is tartott. A 3.3 fejezetben, az Egyesült Államokban tett tanulmányútja során megjelenet tanulmányait válogatta össze. Ezek közül az elsőben a ma oly gyakran használt, „osztott paraméterű modellek” alapjait rakta le. Az ez irányú munkásságát az MTA támogatásával megjelentetett szabadfelszínű nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógépen” című könyvében foglalta össze. Kozák professzor is tartotta magát a mondáshoz: „Más kárán tanul az okos". Mivel számos elhibázott műtárgy vizsgálatához hívták meg szakérteni, úgy érezte, hogy a megszerzett tudását, tapasztalatait tovább kell adnia. Ezért Sabathiel József és Hamvas Ferenc kollegáival 100 esettanulmányt gyűjtött össze és publikált egyetemi jegyzet formájában. Ezek közül 44 tanulmányt válogatott össze e kötet 4. fejezetébe. Az 5. fejezetben a kedves tanulmányaiból ad szemelvényeket. Ezek között megtalálhatjuk az árhullámok számításával kapcsolatos korai tanulmányait, egy bírósági szakértés részleteit, a taktabáji Tisza-kanyar átvágásának tervezését, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztését bírálóknak szóló válaszát stb. A fejezet legnagyobb részét a vízerőhasznosításnak és a vízfolyások szabályozásának, azok előnyeinek, hátrányainak, az azokat érő kritikák cáfolatának és jövőbeli szerepüknek szentelte.