Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez

168 Szlávik Lajos: Adalékok az 194­7-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez „1. Fő okok: 1. Az időjárási viszonyok kedvezőtlen egymásutánja. 2. Az időjárás-változások gyors és szélsőséges volta. II. Mellékkörü­­lm­ények: 1. A háború alatt, valamint az azt megelőző évtizedekben történt nagymértékű erdőkitermelések csökkentették a Tisza felső vízgyűjtőjében a növényzet csa­padékvíz-visszatartó hatását. 2. A Tiszabecs feletti Tisza-szakaszon épített újabb árvédelmi töltések a tározás­ból jelentékeny területeket zártak el. 3. Az egymástól független és autonóm ármentesítő társulatok között árvíz idejére nem volt megszervezve a szoros együttműködés. 4. Abban az időben nem volt meg a Magyar-Szovjet Vízügyi Egyezmény 28, ezért a Tisza felső szakaszáról hiányosan és késve érkeztek az időjárás, a vízállás és a csapadék adatok, ezért nem volt lehetőség az árvíz fogadására és a kellő módon való felkészülésre. 5. Az árvízvédekezés során a nyúlgátakhoz szükséges föld kitermelését a töltésen átömlött és a töltés lábánál elterülő víz nagymértékben akadályozta, a védeke­zés gyorsaságát csökkentette. 6. A térszín kedvezőtlen volta [a beregi szakadásnál - a szerk.], amely abból ál­lott, hogy a töltésszakadás felett egy két és fél km hosszú egyenes folyószakasz után egy viszonylag kissugarú kanyarulat következett, melyet az árvízvédelmi töltés is szorosan követett. Az egyenes folyószakaszon akadálytalanul lefutó ár­hullám így egy töltésöblözetbe futott bele, aminek következtében duzzasztás ált elő. 7. A töltésszakadás helye alatt van a kisari Tisza-híd. Itt az ártéri szelvény rend­kívül szűk. Ezt a szűk szelvényt abban az időben a hídhoz vezető bejáró út még 160 m-re csökkentette. Ez a körülmény is duzzasztást eredményezett. 8. A töltésszakadás a híd fölötti kanyarulatban történt, éppen azon a helyen, ahol a 6. és a 7. pontokban vázolt terhelő körülmények mellett a töltés egy régi holt­medret keresztezett. 9. A háború alatt és után pénzügyi okokból a töltések karbantartása nem volt ki­elégítő. Az árvízvédelmi anyagok és eszközök hiányosak voltak. 10. Nem volt kielégítő a védekezésnél alkalmazott karhatalmi erő. A közerőként kirendelt dolgozók, amikor látták, hogy a víz a töltésen átfolyik, eleinte egye­sével, majd később pánikszerűen elmenekültek. ” 28 1950. június 9-én Ungváron kötötték meg, a magyar-szovjet határon és a Tisza vidékén az árvízkárok megakadályozására, valamint a vízfolyási viszonyok szabályo­zására irányuló intézkedésekről szóló magyar-szovjet vízügyi egyezményt.

Next