Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
168 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez „1. Fő okok: 1. Az időjárási viszonyok kedvezőtlen egymásutánja. 2. Az időjárás-változások gyors és szélsőséges volta. II. Mellékkörülmények: 1. A háború alatt, valamint az azt megelőző évtizedekben történt nagymértékű erdőkitermelések csökkentették a Tisza felső vízgyűjtőjében a növényzet csapadékvíz-visszatartó hatását. 2. A Tiszabecs feletti Tisza-szakaszon épített újabb árvédelmi töltések a tározásból jelentékeny területeket zártak el. 3. Az egymástól független és autonóm ármentesítő társulatok között árvíz idejére nem volt megszervezve a szoros együttműködés. 4. Abban az időben nem volt meg a Magyar-Szovjet Vízügyi Egyezmény 28, ezért a Tisza felső szakaszáról hiányosan és késve érkeztek az időjárás, a vízállás és a csapadék adatok, ezért nem volt lehetőség az árvíz fogadására és a kellő módon való felkészülésre. 5. Az árvízvédekezés során a nyúlgátakhoz szükséges föld kitermelését a töltésen átömlött és a töltés lábánál elterülő víz nagymértékben akadályozta, a védekezés gyorsaságát csökkentette. 6. A térszín kedvezőtlen volta [a beregi szakadásnál - a szerk.], amely abból állott, hogy a töltésszakadás felett egy két és fél km hosszú egyenes folyószakasz után egy viszonylag kissugarú kanyarulat következett, melyet az árvízvédelmi töltés is szorosan követett. Az egyenes folyószakaszon akadálytalanul lefutó árhullám így egy töltésöblözetbe futott bele, aminek következtében duzzasztás ált elő. 7. A töltésszakadás helye alatt van a kisari Tisza-híd. Itt az ártéri szelvény rendkívül szűk. Ezt a szűk szelvényt abban az időben a hídhoz vezető bejáró út még 160 m-re csökkentette. Ez a körülmény is duzzasztást eredményezett. 8. A töltésszakadás a híd fölötti kanyarulatban történt, éppen azon a helyen, ahol a 6. és a 7. pontokban vázolt terhelő körülmények mellett a töltés egy régi holtmedret keresztezett. 9. A háború alatt és után pénzügyi okokból a töltések karbantartása nem volt kielégítő. Az árvízvédelmi anyagok és eszközök hiányosak voltak. 10. Nem volt kielégítő a védekezésnél alkalmazott karhatalmi erő. A közerőként kirendelt dolgozók, amikor látták, hogy a víz a töltésen átfolyik, eleinte egyesével, majd később pánikszerűen elmenekültek. ” 28 1950. június 9-én Ungváron kötötték meg, a magyar-szovjet határon és a Tisza vidékén az árvízkárok megakadályozására, valamint a vízfolyási viszonyok szabályozására irányuló intézkedésekről szóló magyar-szovjet vízügyi egyezményt.