Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez

174 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez mentesítésnek meglevő szervezetében rejlik és az orvoslásnak módja az ármen­tesítésnek és belvízszabályozásnak állami feladatként való ellátása. ” A TDT központi bizottsága az 1941. február 6-i közgyűlésén „... élénk nyugta­lanságot keltett az a hír, hogy a m. kir. kormány megfontolás tárgyává kívánja tenni az ármentesítő társulatok államosításának kérdését... A felszólalók ... kifejtették, hogy semmi szükség sincs az ármentesítés és belvíz szabályozás oly módon történő átalakítására, hogy az ármentesítő társulatok autonómiája megszüntettessék...” A miniszterelnöknek írott levél utalt arra, hogy „...az ármentesítés és belvíz sza­bályozás jelenlegi szervezetének ilyen nagyszabású átalakítása nem történhet meg a Tisza-Dunavölgyi Társulat központi bizottságának meghallgatása nélkül... ” Fel­hívták a figyelmet az 1884: t.c. 29.§ c) pontjára és az 1923:XL. t.c. 1 .§-ára, ame­lyek biztosítják a TDT központi bizottságának azt a jogot, hogy a „ ...társulatokra vonatkozó szerves intézkedéseknek megállapításánál és módosításánál véleménye a kormányhatóság által meghallgattassék.” A levél kifejti, hogy „...a fennálló bajok orvoslása nem szervezeti, hanem tisztán financiális kérdés. A bajok sokkal eredményesebben lesznek orvosolhatók a jelenlegi szervezet keretében, mint az ármentesítésnek és belvíz szabályozásnak államosításával, természetesen az államnak az eddiginél jelentékenyen nagyobb állami támogatásával.” A levélben konkrét javaslatokat tesznek a szükségesnek ítélt állami pénzügyi intézkedésekre. A levelet a következő gondolatokkal zárták: „Az ármentesítő társulatok vetettek véget munkálataikkal Magyarországon a mocsárvilágnak és ezzel utat nyitottak a kultúra fejlődésének. Munkájuknak óriási jelentőségéről és hasznáról nemcsak a hazai, de a külföldi szakkörök is mindenkor a legnagyobb elismeréssel, sőt bámulattal nyilatkoztak. Ezt a munkát második honfoglalásnak szokták nevezni. Ebben az évben van a 150-ik évfordulója a Tisza-szabályozás nagynevű kez­deményezője, gróf Széchenyi István születésének. Gróf Széchenyi István az autonó­mia és szövetkezés keretében látta az ármentesítés kérdését helyesen megoldhatónak. ... Gróf Széchenyi István nyomdokain haladjunk! Ne bolygassuk meg az általa ala­pított, jól bevált évszázados intézményt, hanem fejlesszük azt olyan irányban, hogy hivatását a nemzet életében az eddiginél is jobban betölthesse.” (TDT levél 1941). E levél utóéletéről nem találtunk levéltári forrásokat. Az azonban tény, hogy a tár­sulatok államosítása ekkor lekerült a napirendről. Az államosításnak valószínűleg a legnagyobb akadályát az képezte, hogy a társulatok nagy összegű kölcsönökkel tar­toztak az államnak, s egy államosítással ezek visszafizetéséről a kincstárnak egyszer s mindenkorra le kellett volna mondania. Az is szerepet játszhatott, ha az állam dek­larálja, hogy - letérvén az addig széleskörűen alkalmazott vízjogi törvényi alapról - a jövőben a vízkárok elleni védekezés állami feladat, akkor minden adófizető polgára joggal elvárhatja, hogy védve legyen az árvízkiöntések és belvízkárok ellen, akár a Tisza mentén lakik, akár valamilyen kis patak partján van a földje. Az államosítás

Next