Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Kétszáz éve készült el Huszár Mátyás vízrajzi értekezése a Körös-vidékről
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 201 A hazatért 32 éves Huszár Mátyás - három diploma birtokában - korosztályában Európában az egyik legképzettebb mérnöknek számított. A nagy tudású és széles látókörű mérnököt a bereg-szatmári Károlyi-uradalom szerződtette, ahol rengeteget áldoztak a pusztító árvizek szabályozása érdekében. Elkészítette az Ecsedi láp lecsapolásának tervét, irányította a kiviteli munkákat. 1812 tavaszán Szatmár vármegyéhez hívták, megyei mérnöki állásban három évet töltött ebben a tisztségben; úrbéri és erdőtérképeket, épület- és hídterveket egyaránt készített. 1815-ben az Udvari Kamara bővítette mérnöki állományát. Huszár 1815. május 7-én kérelmet küld Budára, egy kamarai mérnöki állás elnyerése céljából. Képzettsége alapján az állást megkapta és elfoglalhatta a kamarai mérnöki tisztséget az aradi kerülethez tartozó Lugoson, ahol beosztott mérnökként kezdett dolgozni. Itt végzett munkáját mindenki elismerte. Olyan híre kelt, hogy báró Vay Miklós, a Tisza-völgy vízszabályozásainak királyi biztosa, felismerve Huszár Mátyás rátermettségét. 1818 őszén Nagyvárad székhellyel kineveztette az ottani hivatal igazgatójává és megbízta a Körösök, a Hortobágy és a Berettyó szabályozási terveinek kidolgozásával. 1818 szeptemberétől Gyuláról irányítva megkezdték a Körösök szabályozását megelőző vízrajzi felvételeket. Huszár nemcsak irányította a munkákat, hanem mint a legnagyobb tudású munkatárs, mint beosztottjainak oktatója részt vett a terepen folyó munkákban is. Beosztott mérnökei között volt pl. Lányi Sámuel, Schmidt György, Vörös László, és a legkiválóbb, a fiatal, akkor 23 éves Vásárhelyi Pál (1819. május 1 -től). Huszár a nagy munkát - emberfeletti iramban hajszolva magát és munkatársait - öt év alatt, 1823. június 30-án fejezte be. Ennek néhány részletéről a 2. pontban szólunk. A Körösök felmérésének befejezése után - az itt szerzett tapasztalatait és rátermettségét elismerve - mint legalkalmasabb személyt, országos hajózási felügyelőnek nevezték ki és áthelyezték, csapatával együtt, a nevezetes Duna-mappáció háromszögelési munkálatainak lebonyolítására. (A magával vitt 12 mérnök között - természetesen - továbbra is ott találjuk Vásárhelyit is.) A munkát 1824 tavaszán kezdték meg. Több mint 160, 1:14 400 méretarányú térképlapon dolgozták fel a Duna környékét, Dévény és Orsova között. Huszár Mátyás az általa végzett, illetve irányított geodéziai munkák tapasztalatai alapján elkészítette a legelső átfogó - bizonyos elveiben ma is korszerűnek mondható országos szintezési utasítást. 1819-ben az akkor még meglévő szegedi Rondella falába Schmidt Györggyel elhelyezte a város első állandó vízmércéjét. Báró Vay Miklós (1756-1824) generális, bányamérnök, rendkívüli képzettségű hadmérnök volt. 1804-ben megbízták a Tisza-völgy vízszabályozásainak vezetésével királyi biztosként. Egészen haláláig, húsz éven keresztül, minden Tisza-völgyi felmérési és szabályozási, vagyis ármentesítési, folyószabályozási és csatornaépítési munka az ő irányítása alatt folyt. Működésével néhai Orczy Lőrinc méltó utóda és Széchenyi István előfutára lett.