Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Kétszáz éve készült el Huszár Mátyás vízrajzi értekezése a Körös-vidékről

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 203 Szintező műszert tervezett állványzattal és mikrométeres csavarral. Kezdeményezésére vezették be a tízes számrendszert a szintezőléceken s általá­ban a geodéziai gyakorlatban. Európai tanulmányútja során megismerkedett - többek között - a vízsebesség­mérés legkorszerűbb eszközével, a Woltman-szárnnyal is. Valószínű, hogy az ő javaslatára szerezte be a Hajózási Igazgatóság - a felvételre vonatkozó utasítás­ban elrendelt sorozatos vízhozammérések céljaira - az első Woltman-szárnyakat. Huszár egy pesti műszerésszel elkészíttette a Woltman szárny általa javított pél­dányát. 1821. december 31-én kelt évi beszámolója szerint, a Körösökön 39 szel­vényben irányzott elő vízhozammérést. 1825-ben az általa tökéletesített Woltman­­szárnnyal vízsebességet mért Pozsonynál. Huszár puritán tudós egyéniség volt, akit csak a munka, illetőleg a kitűzött cél mie­lőbbi elérése érdekelt. Beosztott mérnökeitől ugyanazt követelte, amit saját magától­­ éppen emiatt támadtak ellenlábasai saját neveltjei, beosztott ifjú mérnökei között. A haladó refor­ok harcosa volt, pártolója a hazai irodalomnak és a nyelvújításnak. A Helytartótanács rendelkezése ellenére, Huszár - hazafias lelkesedésében - 1927. március 20-án a Duna-mnappáció jelentőségéről és a munka állásáról szóló terjedelmes jelentését nem a kötelező latin vagy német nyelven, hanem magyarul terjesztette fel, így abból a címzetteknek kivonatokat kellett készíttetni, hogy megértsék. Politikai okok miatt és a szolgálati szabályzat megszegésén felbőszült osztrák veze­tők (Rauchmüller von Ehrenstein építési főigazgató és helyettese, Ekler József) többé már nem tekintették nélkülözhetetlennek Huszárt. A hivatali bürokrácia minden eszkö­zét és módszerét felhasználva, gondosan kidolgozott hajszát indítottak ellene. 1929-ben - hat évi munkája után - a Duna-mappáció munkálatainak befejezése előtt leváltották és igazgató mérnökként visszahelyezték Nagyváradra, helyre 1829. április 14-én tanítvá­nya és 11 éven át munkatársa, a kiváló szakemberé vált Vásárhelyi Pál került. Huszár Mátyás nagyváradi munkakörében újra a Körösök szabályozásával foglal­kozhatott, de ez alig kárpótolta az elszenvedett sérelmekért. Munkájához segítséget nem kapott és 1830 őszén a Körösökkel kapcsolatos munkakörét is kivették a kezéből. A leg­nagyobb magyar geodéta és vízimérnökök egyike testben és lélekben összeomlott. A méltánytalanságok megtörték, kiütközött rajta a korábbi megfeszített munka hatása. Egyre többet betegeskedett, szívbaja elhatalmasodott. Anyagilag háttérbe szorítva, mel­lőzve élte utolsó éveit. Élete utolsó négy évében már jártányi ereje sem volt; betegen feküdt nagyváradi lakásán, felesége ápolta. 65 évesen, 1843. április 10-én halt meg. 2. Vízrajzi értekezés a Körös-vidékről Huszár Mátyás műve első részében először a Körös befogadóját, a Tiszát tár­gyalja. Lényeges hidrológiai megállapítást fogalmaz meg: „...a Tisza lefolyá­­si viszonyait egyrészt az őt befogadó Duna, másrészt a betorkolló, sebesebb

Next