Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 2. szám

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet 21 fővédvonalak. A töltés koronája üzemi út, és egyre népszerűbb „panoráma” kerék­párút. A tározó töltések alatt átszivárgó vizek megcsapolására és összegyűjtésére, a környező talajvízszint szabályozására szivárgó rendszerek szolgálnak. Az össze­gyűjtött szivárgó vizet 10 szivattyútelep emeli vissza a tározóba. A sekély „szélte­rületek”, vagyis a tó medencéi és a Tisza főmedre között 10 db belső vízfolyás (öblítő csatornák) és vízkormányzó műtárgyak biztosítják a kapcsolatot. Ez teszi élővé az övzátonyok által elzárt szélső víztereket, olyannyira, hogy a tározó mesterséges csa­tornáiban is megtelepedett a kérész, azaz a „tiszavirág” (Palingenia longicauda). A tározó víztípusai közül a főmeder őrizte meg legjobban eredeti arculatát. A Tisza továbbra is őrzi a változatos medrű, szeszélyes vízjárású folyó jellegét, de több méterrel magasabb vízszinttel és jelentősen lelassult lefolyással. Ennek hatására több szakaszon is kialakultak a természetes tiszai vízjárásra nem jel­lemző növényi társulások. A tározóteret és a folyót az övzátonyokból kialakult erdősült szigetek, máshol nádasok választják el egymástól, de vannak helyek, ahol a víztükör egybefüggő. A mederviszonyok mutatják, hol folyik a Tisza, és hol kezdődik a sekély táro­zótér. A tározótér medre a régi terepviszonyoknak megfelelően patakmedrekkel, holtágakkal, kubikgödrökkel tarkított, egyenetlen vízmélységű terület. Vize alap­vetően sekély, gyorsan felmelegedő, többségében a folyóra jellemző tulajdon­ságokat mutat, de az áramlási holtterekben állóvíz jelleg alakult ki. A Nagykunsági-főcsatorna a Tisza-tóból az Alföld középső területére szál­lítja a Tisza vizét. Hat szakaszra osztva épült meg, az első 18 kilométeres szakasz a főműtárgy átadásával praktikusan egy időben, 1973-ban kezdte meg működé­sét, a beeresztő műtárgynál 54,3 m 3/s engedélyezett vízkivétellel. Teljes hossza 1978-ban készült el. A vízkormányzó nagyműtárgyak szintén ezekben az évek­ben létesültek. A főcsatornának köszönhetően kialakított Nagykunsági öntöző­­rendszer hatásterülete eredetileg 217 000 ha volt, jelenleg 211 481 ha, ami a Tisza bal partja, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó által közrezárt terü­letet szinte teljes egészét magában foglalja. A Jászsági-főcsatorna 21,3 km hosszú, engedélyezett vízszállítása 8 mW s. A beeresztő zsilip a Kiskörei-tározó jobb parti töltésének 134+940 km szelvé­nyében található, maximális kapacitása 48 m 3/s. A főcsatorna rendeltetése az ökológiai vízleadás, mezőgazdasági vízszolgáltatás, tározás, belvíz befogadás. Alkalmas mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosítására árvíz idején, valamint a Hanyi-belvízcsatorna mentesítésére gravitációs vagy szivattyús bevezetéssel. Térségi hatása akkor teljesedhet ki, ha megtörténik a tervezett elvezetése a Zagy­váig és így létrejön a Jászság vízpótlása. Az elmúlt években végrehajtott re­konstrukciója 650 ezer m3 víz többlet tározását teszi lehetővé emelt szinten.

Next