Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
1. Túl sok hordalék, melyet a felső szakaszon kavics, majd pedig iszap képez. 2. A folyó esése, amit a végtelenül kígyózó kanyarulatok még fokoznak. A lerakott hordalék a mellékfolyók vizének lefutását is akadályozza. 3. A partokat képező talaj lazasága, melynek következtében az örökké beomlik, a meder folyton változik, különösen árvizekkel, egyes szakaszok vízemésztési képessége is egyenlőtlen. 5. A meglévő töltések hiányosak és túl közel vannak a parthoz. 6. A folyót közel a parthoz követő töltés és a sűrűn benőtt ártér. 7. A Tiszába, mint anyamederbe, a mellékfolyók rendezetlenségüknél fogva hosszan elnyúló árhullámokat szállítanak, és ezek sokszor bevárják egymást. 8. A Duna rendetlenségei a Tiszára is visszahatnak, annak lefolyását némileg gátolják. Lám ötlete sugallhatta Galambos Sámuel mérnök tervét, aki a Tiszavölgy megmentését a Szamosnak Szatmár, Debrecen és Madaras irányában való elterelésétől, majd annak ismét a Tiszába vezetésétől remélte. Gróf Széchenyi István (1791 -1860) Gróf Széchenyi István a magyar reformkor egyik legkiválóbb politikusa, a 19. század első felében megindult reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége volt. Bécsben született 1791. szeptember 21-én. Része volt a dunai gőzhajózás életre hívásában és a Kereskedelmi Bank alapításában. Létrehozta Pest-Buda első két nagyipari üzemét, az Óbudai Hajógyárat a téli kikötővel (1836) és a pesti József Hengermalom Társaságot (1838) - ezek voltak Magyarországon a modern értelemben vett első ipari részvénytársaságok. Példájával és ösztönzésével elősegítette a bortermelés és a selyemhernyó tenyésztés fejlesztését. Irányította az Al Duna szabályozását (1835-37), nevéhez fűződik a Lánchíd létrehozása. Az 1840-es években megindította a Tisza szabályozását, jelentős része volt a balatoni gőzhajózás megindulásában. A Batthyány kormányban közlekedési és közmunkaügyi miniszter volt. 18. kép: Egy eLearning tananyag osztott képernyője (a tananyag szövegének, a hivatkozott fényképnek és egy fogalomtári elemnek az egyidejű megjelenítése) 4. A folyó medrének mélysége és szélessége szeszélyesen változó, amiből következik, hogy az A gondok megoldására a legkülönbözőbb elképzelések születtek. Voltak, akik csak az átvágásoktól, mások csak töltésezéstől várták a gondok megoldását. Vásárhelyi és Paleocapa terve a két eszközt ötvözte. Sajátos színfoltot képez a sorban Lóm Jakab merész elképzelése, aki a "divide et Vinces" elv alapján alkotta meg a Tisza szabályozásáról javaslatát. A probléma gyökerét abban látta, hogy a Tisza medre nem elég nagy a Tokajig beléje ömlő folyók nagy vizének befogadásához, ezért elsősorban a Szamost és a Krasznát, az előbbit Szatmár fölött új mederbe terelve a Krasznával, az Érrel együtt a Berettyón és a Sárréten át a Körössel egyesítette volna, s így - a szükségnek megfelelően - töltések között az Alsó- Tiszába vezette volna. "Egyszersmind pedig mivel a Tiszát, Újlak és Csap közötti "idomtalan" folyosóban megtartom nem látta jónak, a folyót Verőce fölött kiágazással az Er. Berettyó "átmetszésébe vezetni" * javasolta, ily módon a Szamos és a Tisza vizének egy részét elvezetvén a Tisza eredeti medre számításai szerint annyira tehermentesült volna, hogy Csap táján 9-10 láb vizszétsüllyedést jósolt" Az elképzelés ellenében több érvet sorakoztattak fel a kortársak. A legnyilvánvalóbb gyöngéjét abban látták, hogy a Kórös-vidék Tisza nélkül is mocsárba fulladt. Mi lett volna akkor, ha még a Tisza vizének egy részét is rávezetik? A Tisza völgy átfogó rendezésének gondolatat Széchenyi István : "Eszmetöredek..." éből ismerte meg az ország, jóllehet azt jóval korábban, már a Kórosok felmérése idején talán éppen Huszár Mátyástól kiindulva megfogalmazták. Ismerünk egy levelet az Építési Igazgatóság vezetőjétől, Rouchmuller von Ehrensteintől, melyben ő 1830-ban arról írt, hogy az egész Tisza-völgyet kell rendezni, mivel a helyi és részleges szabályozások nem hozhatnak sikert. Felvázolta - amit Széchenyi prófétai lendülettel ugyancsak megtett -, hogy a szabályozásokkal hatalmas termőterületeket nyerhetünk, és előnyösen átformálhatjuk az Alföld képét. Gróf Széchenyi István (1791-1860) : 1860. április 8-án hunyt el Doblingben. V í z ü g y i K ö z l e m é n y e k , C V . é v f o l y a m , 2 0 2 3 . é v i 2 . f ü z e t 1 0 3