Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 2. szám

126 Gacsályi József: A Tisza-Túr tározó a Szamos és a Túr folyók ármentesítési munkáival. A Tisza és a Szamos kisebb fo­lyószabályozási beavatkozásokkal, egyidejűleg új töltésekkel lett határolva. A Túr folyó Sonkád fölötti szakaszán jelentős mértékű folyószabályozási beavatkozások történtek, a Sonkád alatti szakaszon a régi folyómeder pedig már csak szabályozott ökológiai, illetve belvízelvezetési funkciót kapott. A Túr 63,5 km-es levágott tor­kolati szakasza (később Túr-belvíz főcsatorna, ma Öreg-Túr) és a tiszai töltés ke­resztezésénél megépült a Kövessy Győző zsilip (5. ábra) (Szlávik 2014). 5. ábra. A Túr vízrendszere a szabályozás után Ezzel a beavatkozással a korábbi egységes Tisza-Szamos közi belvízrendszer két különállóan üzemelő belvízrendszerré alakult: a 41. számú Tisza-Túrközi és a 42. sz. Tisza-Szamosközi belvízrendszerre. Ezt követően szakaszosan, a nagy belvizek által megmutatott szükségletek szerint kiépült a ma is üzemelő belvíz­elvezető csatornahálózat, mellyel a román területekről átfolyó belvizek bizton­ságos elvezetését is meg kellett oldani. A szabályozás során létrejött 41. számú belvízrendszert északon a Tisza, keleten a magyar-ukrán országhatár, délen és nyugaton a Túr határolja. A hazai vízgyűjtő terület a Palád-Csécsei csatorna, az Alsó-Öreg-Túr, a Batár és a Túr jobb parti részekre bontható. Külföldi vízgyűj­tő területe a Palád pataknak van, 15 km 2. A Tisza-Túrközi belvízrendszer 130 km2-e az alábbi vízgyűjtő területekre osztható fel: - Palád-Csécsei főcsatorna vízgyűjtő területe: 57 km2 - Batár közvetlen vízgyűjtő területe: 10 km2 - Alsó-Öreg-Túr vízgyűjtő területe: 28 km2 Szabályozás előtti Túr meder Sonkad-Kölcse térségi „ holtmeder Túr-erdői Holt-Túr és Malom-szegi Túr ( holtmeder Ricsei-erdei Holt-Túr Szabályozás utáni Túr meder Alsó-Öreg-Túr) Felső-Öreg-Túr)

Next