Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
130 Gacsályi József: A Tisza-Túr tározó 3.2. Az ukrán hegyvidéki árvízi tározók hatásának hidrológiai modellezése Az ukrán hegyvidéki száraztározók célja, hogy az alattuk lévő folyószakasz menti települések árvízi biztonságát fokozzák, ugyanakkor, ha szerényebb mértékben is, de csökkenthetik a Tisza fő ágán is az árhullámok magasságát. A hegyvidéki árvízszint-csökkentési stratégia lényege, hogy az árvízi csúcsok mérséklését már közvetlenül a vízhálózatba történő belépésekor meg kell kezdeni. Ennek eszközéül a program nagyszámú, kizárólag árvízcsökkentési rendeltetésű, átfolyásos tározó építését tűzte ki célul. A tározók helyének kiválasztása a hidrológiai, morfológiai, geológiai és szeizmikus viszonyok ismeretében történt. Továbbá figyelembe vették még azt is, hogy csak olyan helyen épüljenek a gátak, ahol nem túl nagy gátmagasság mellett is kialakítható a vízfolyáson levonuló árhullámok tömegéhez képest jelentős tározótér. A stratégiai terv a Tisza vízgyűjtő ukrajnai részén összesen 42 új árvízcsökkentő tározó építését irányozza elő, kereken 300 millió m3 össztérfogattal. A fentiekből értelemszerűen adódik, hogy a szabályozásnak egyetlen lényeges paramétere van, a fenékleeresztők nyílásainak a mérete. Az is világos, hogy ezek meghatározásához alapvetően ismernünk kell a bejövő 1%, és a kimenő 10% valószínűségű árhullámokat, továbbá a tározóterek geometriáját, vagyis a kapacitásgörbéit. Ezeknek az adatoknak az ismeretében aztán elvileg már megtervezhetőek a tározók. Megállapítottuk, hogy a koncepcionális szinten megtervezett, összesen 42 hegyvidéki ukrán száraztározó „magyar barát” üzemeltetése esetén, az 1998. fkm 6. ábra. Az ukrán tározók hatása az 2001. évi szimulált árhullámra