Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 2. szám

130 Gacsályi József: A Tisza-Túr tározó 3.2. Az ukrán hegyvidéki árvízi tározók hatásának hidrológiai modellezése Az ukrán hegyvidéki száraztározók célja, hogy az alattuk lévő folyószakasz menti települések árvízi biztonságát fokozzák, ugyanakkor, ha szerényebb mér­tékben is, de csökkenthetik a Tisza fő ágán is az árhullámok magasságát. A hegyvidéki árvízszint-csökkentési stratégia lényege, hogy az árvízi csúcsok mérséklését már közvetlenül a vízhálózatba történő belépésekor meg kell kez­deni. Ennek eszközéül a program nagyszámú, kizárólag árvízcsökkentési ren­deltetésű, átfolyásos tározó építését tűzte ki célul. A tározók helyének kiválasztása a hidrológiai, morfológiai, geológiai és szeizmikus viszonyok is­meretében történt. Továbbá figyelembe vették még azt is, hogy csak olyan he­lyen épüljenek a gátak, ahol nem túl nagy gátmagasság mellett is kialakítható a vízfolyáson levonuló árhullámok tömegéhez képest jelentős tározótér. A stratégiai terv a Tisza vízgyűjtő ukrajnai részén összesen 42 új árvízcsök­kentő tározó építését irányozza elő, kereken 300 millió m3 össztérfogattal. A fentiekből értelemszerűen adódik, hogy a szabályozásnak egyetlen lénye­ges paramétere van, a fenékleeresztők nyílásainak a mérete. Az is világos, hogy ezek meghatározásához alapvetően ismernünk kell a bejövő 1%, és a kimenő 10% valószínűségű árhullámokat, továbbá a tározóterek geometriáját, vagyis a kapacitásgörbéit. Ezeknek az adatoknak az ismeretében aztán elvileg már meg­­tervezhetőek a tározók. Megállapítottuk, hogy a koncepcionális szinten megtervezett, összesen 42 hegyvidéki ukrán száraztározó „magyar barát” üzemeltetése esetén, az 1998. fkm 6. ábra. Az ukrán tározók hatása az 2001. évi szimulált árhullámra

Next