Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
184 Horváth István: Lónyay Menyhért társulati tevékenysége... Lónyay Széchenyi terveinek lelkes támogatójává vált, és komoly szerepet játszott abban, hogy birtokostársait meggyőzze a szabályozás szükségességéről. De nem csak szűkebb hazája érdekeit tartotta szem előtt, Széchenyi szellemiségét magáévá téve felismerte, hogy az egész Tisza-völgy rendezése az Alföld, sőt az egész ország gazdasági-társadalmi felemelkedését hozhatja el. Nem véletlen, hogy amikor Széchenyi elhatározta az egész szabályozást koordináló Tiszavölgyi Társulat létrehozását, ebben már Lónyay is szerepet kapott. A folyó mentén egyremásra alakítottak ugyanis ármentesítő és folyószabályozó, ill. lecsapoló társulatokat, ezek tevékenységének összehangolása, érdekeik országos képviselete már a Tiszavölgyi Társulatra hárult. A társulat első pesti nagygyűlésén (1846. január 20- 26.) felállított központi bizottság tagjai között feltűnik Lónyay Menyhért neve is, mint választmányi tag, így részt vehetett a szabályozás országos irányításában, de mint érdekelt birtokos, szűkebb hazájában sem maradt tétlen. Ösztönözte a Felsőszabolcsi Tisza-szabályozási Társulat létrehozását, amely ugyanezen esztendőben meg is tartotta alakuló közgyűlését Nagykállón, elnökül a szintén helyi (fényeslitkei) birtokos Erőss Lajost választva. A társulat azonnal hozzá is látott a tiszai védművek megépítéséhez, azonban a munkálatok elsősorban a szűkös anyagi források miatt csak nagyon lassan haladtak előre. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején le is álltak a töltések építésével. A szabadságharc bukását követően az önkényuralmi kormány is hamar belátta, hogy az Alföld folyóinak szabályozására és az országrésznyi terület ármentesítésére gazdasági szempontból igen nagy szükség van. És bár az önkényuralom a szabályozás folytatása mellett tört lándzsát, egyúttal véget vetett a Tiszavölgyi Társulat működésének. A reformkor legkiválóbb alakjai - köztük Lónyay - által létrehozott társulatot, annak haladó, egyúttal nemzeti szellemű irányítása miatt természetesen nem kívánták fenntartani, addigi feladatait a bécsi kormány saját felügyelete alá vonta. A központosító intézkedések a helyi társulatok - köztük a Felső-szabolcsi - önállóságának felszámolását is jelentette, még a saját költségükön elvégzendő vízi munkák végrehajtásához is a központi kormányzat engedélye kellett. Ezekben a nehéz években vette át Lónyay Menyhért a Felső-szabolcsi Tiszaszabályozási Társulat irányítását. Erőss Lajos, a társulat első elnöke betegsége miatt lemondott posztjáról, majd a Kisvárdán, 1854. április 10-én tartott közgyűlésen közfelkiáltással Lónyayt választották utódjául (Almássy- Virágh 1896), aki nagy lendülettel látott neki az új feladatnak. A töltésezési munkálatok ugyanis meglehetősen lassan haladtak az 1850-es évek elején is, látható volt, hogy a társulat csak 5 A Tisza szabályozása hivatalosan 1846. augusztus 27-én vette kezdetét az Alsószabolcsi Társulat területén lévő Tiszadobon, az első kapavágást maga Széchenyi István tette meg.