Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 3. szám

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam 2023. évi 3. füzet A FOLYÓGAZDÁLKODÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI ABONYI CSABA1­ 1. Bevezetés A Kárpát-medence domborzati adottságai és talajtani sajátosságai meghatározók Magyarország vízrajzának kialakulásában. A folyóvölgyekben nagyobb terep­esések ritkán fordulnak elő és a felszín közeli talajok többsége erózióra hajla­mos. Ugyanakkor a térségben meghatározó, változékony hidrometeorológiai körülmények hatásainak megfelelően folyóink a hétköznapi szemlélőnek lát­szatra szeszélyesen változtatták vízállásukat, bizonytalan időközönként, de rend­szeresen elöntéssel fenyegetve a hajdan volt nagy kiterjedésű árterületeket. Ezen adottságoknak megfelelően, az áradások nyomában, az aktuálisan jellemző és szezonálisan váltakozó felszínborítottság függvényében kialakuló változatos áramlási viszonyok következtében gyakran és akár jelentősebb mértékben is változtatták medrüket a nagyobb hazai folyók. A történelmi fejlődés során eljött az az időszak, amikor a társadalmi szük­ségletek támasztotta igények kielégítésére az ártéri gazdálkodás korlátjain túl kellett lépni. Ennek eszközei az ármentesítés és az annak érdekében elvégzett jelentős mértékű folyószabályozási munkák voltak. Az elvégzett munkálatok eredményeként a korábban rendszeresen elöntött, de már ármentesített területe­ken új lehetőségek nyíltak a mezőgazdasági termelés, az ipar növekedésére, a települések, az infrastruktúra fejlesztésére. A munkálatok eredményeinek össz­társadalmi hatását jól jellemezi, hogy a 19. században elvégzett Tisza-völgyi sza­bályozást a szakirodalomban második honfoglalásként is említik. 1 Abonyi Csaba okl. vízépítő mérnök, osztályvezető, Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igaz­gatóság (ADUVÍZIG), OVF, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium c. egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar (NKE-VTK)

Next