Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
122 Priváczki-Juhászné Hajdú Zsuzsanna: Belvízmodellezés... A belvizek egyik sajátos fajtája a földárja jelenség, amely a belvízi helyzetet súlyosbítja a feltörő talajvíz által okozott többlet víztömeggel, és ezzel veszélyhelyzetet is előidézhet. A jelenség a Dél-Alföld sajátos talajtani adottságú területein is megfigyelhető, így legjellemzőbb előfordulási helye a Duna-Tisza-közi hátság és a Maros hordalékkúp (Pálfai 2004, Rakonczai 2017). A klímaváltozás közeljövőre előrejelzett szélsőséges vízjárási hatásainak eredményeként Magyarország területén a belvízi helyzetek kialakulásának gyakorisága várhatóan megnövekszik. Ezzel egyidejűleg az aszályos időszakok tartóssága, súlyossága, kártételei is növekvő tendenciát mutatnak, amely a belvíz és aszály elleni védekezés intézkedéseinek összehangolását teszi szükségessé (Somlyódy 2011, Kvassay Terv 2017). A jövőre nézve új lehetőségként a belvízi folyamatok vizsgálata kapcsán is megjelent a mesterséges intelligencia alkalmazása, amelyre hazánkban is ígéretes kutatások zajlanak (Fehérváry et al. 2021). 2. Az állam szerepe a belvízvédekezésben Az államok alapvető, át nem ruházható kötelezettsége, hogy az állampolgárok számára biztonságot nyújtsanak az életüket és vagyonukat egyedi, vagy tömeges méretekben veszélyeztető esetekben (Szilas, Jakab 2016). Ezért a vízkárok elleni védelem, így a belvizek elleni védekezés országos irányítása és végrehajtása is állami alapfeladat, amellett, hogy egy-egy terület csapadékvíz-mentesítésének kötelezettsége az öngondoskodás keretében az érintett terület tulajdonosát terheli. A vízügyi stratégia célkitűzésként fogalmazza meg a vízkárokkal kapcsolatban, hogy „kellő biztonságban kell legyünk a víz fenyegető káraitól”, azonban megállapítja, hogy az „abszolút biztonság” szintje nem elérhető, és racionális célként nem is megközelíthető (Kvassay Terv 2017). A belvízbiztonság megteremtésének szerkezeti és nem szerkezeti elemeit különböztetjük meg. A biztonság szintjének meghatározása az állam teherviselő képességétől és gazdasági potenciáljától függ (Nagy 2004, Muhoray 2016). Az ország adott biztonsági szintjének eléréséhez nem szerkezeti elemként intézkedések megtétele és megfelelő jogi szabályozók megalkotása szükséges. Ez a meghatározott szint, mint célkitűzés, a társadalom és gazdaság több szegmensét is érinti, sok tényezőre közvetlen és közvetett hatással van, így többek között a belvízrendszer méretezésének műszaki előírásaira (a méretezés alapjául szolgáló csapadékintenzitás, klímaszorzó alkalmazása, a vízrendszer előírt teljesítőképességének meghatározása stb.). De ide sorolhatjuk a településrendezési szabályozás kapcsán a területek beépíthetőségére vonatkozóan előírt korlátozást mélyfekvésű területek esetében, avagy a vízjogi engedélyezési eljárások során