Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 127 Szipa-csatorna torkolatánál három centifugális szivattyúból álló 6 m 3/s teljesít­ményű dízelmeghajtású szivattyútelep épült, a költségek 25%-át - a terület arány­ában - a kárpátaljai terület érdekeltjei viselték. A társulat területén 324,5 km hosszú csatornahálózat épült ki, a Tisza mellett a szálkás és az eszenyi boltozott zsilip, a Latorca parton pedig egy nyílt betorkolás épült. A csehszlovák állam nagy gondot fordított a vízgazdálkodási tevékenységre, szer­vezeti kiépítésére és a végrehajtásra, felhasználva a Monarchiában 1919-ig szerzett közös tapasztalatokat, mind a mérnöki, mind a közgazdasági területekre vonatkozóan. A Kultúrmérnöki Szolgálat mellett a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt a meliorációs munkákra külön Talajjavítási Kutató Intézetet is szerveztek és 1931 -ben már 93 kísérleti állomást rendeztek be, amelyből 43 kimondottan alagcsövezéssel fog­lalkozott, ebből 21 csak kísérleteket végzett. A vízfolyások vízminőség vizsgálatával 14 telepet bíztak meg, ezek vizsgálták a Latorca és az Ung vizét is (Kocsis 2002). A magyar-csehszlovák viszonylatban történő iratcserére vonatkozólag a két szomszéd állam között 1927. szeptember hó 1 -én létesült megállapodás, amelyet a 8000/1927. M. E. rendelettel (Budapesti Közlöny 1928. május 10.) tettek közzé, és amelynek általános része és III. függeléke tárgyalja a vízügyi iratok és tervek kölcsönös átadását. (Kun 1937). 4.3. Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat A Tisza felső szakaszának árvízi helyzetét már az első világháború megindulá­sának évében szerették volna javítani (Becker 1939). A Batár és a Túr kiöntése­inek hatására 1914. január 11-én 207 664 kh. (1195,03 km 2) területen megalakult a Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, beolvasztva ma­gába a régi Szamos-jobbparti árvédelmi érdekeltséget. Keleti határa az a Túr­­csatorna lett volna, amely a Túr és Batár felső vízgyűjtőjét árapasztóként vezette volna be a Tiszába. Az árapasztó építését 1914-15-ben meg is kezdték, mert egy hadifogolytábort telepítettek ide (Kocsis 2022). A társulat feladata lett volna a Tisza és Szamos között fekvő árterületet a folyók árvizei ellen megvédeni, az ártérre érkező külvizeket megfelelően elosztani és az árterületek saját belvizeinek rendezéséről gondoskodni. Tervbe vették a Tisza és Szamos mentén a védtöltések kiépítését, az összes külvizeknek a kiépítendő ún. tiszai Túr-csatorna útján az ártér keleti részén való felfogását és a Tiszába vezetését, és az árterületen belvízcsatornák építését. E munkálatok közül az I. világháború évei alatt csakis a tiszai Túr-csatorna legalsó 4,5 km hosszú torkolati szakasza épült meg, és az ehhez a csatornához szükséges területeket sajátították ki (Tellyesniczky 1928). A Tisza-Szamosközi Társulatot jelentősen érintette a határmódosítás. Hely­zetét jól jellemezte, hogy épp csak megalakult, a trianoni határ miatt azonnal három részre szakadt. Az első világháború utáni országhatár ezt a 207 664 kh

Next