Volán Hírlap, 1980 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-10 / 1. szám
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MÓDOSÍTÁSÁRÓL A közösség érdekében Előre leszögezhetjük, hogy nem kell egészem új munkaügyi szabályokat tanulni. Nem alapjaiban változott a Munka Törvénykönyve. A tizenkét évvel ezelőtt megalkotott kódex megváltoztatására az elmúlt években csak néhány esetben — például vállalati törvény megalkotásakor, valamint az üzemi demoktá S<űa kiszélesítésével kapcsolatban — került sor. Most a népgazdaság előtt álló, a korábbinál nagyobb feladatok miatt azonban elkerülhetetlenné vált néhány fontos változtatás. A Törvénykönyv, a szocialista társadalmi-gazdasági viszonylatok és az Alkotmány elveit szem előtt tartva, szabályozza a társadalom munkájában való részvétel rendjét, a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket. E kérdésekben összhangot kell biztosítani a jogrendszer általános fejlődéséből adódó követelményekkel és a soron következő gazdaságpolitikai feladatokkal. Milyen fő célok megvalósulását szolgálja a Törvénykönyv módosítása? A legfontosabb, hogy • a termelési, szállítási és egyéb gazdasági feladatok megoldásának segítése érdekében hatékonyabbá kell tenni a munkaerő-gazdálkodást, elő kell segíteni a munkaerő tervszerű átcsoportosítását, a munkaidőalap jobb kihasználását, a munkafegyelem javítását, ezzel egyidejűleg a dolgozóik érdekvédelmét szolgáló szabályozást tovább kell fejleszteni, a gazdasági és társadalmi fejlődésünk által megteremtett lehetőségek keretei között. A lényeges cél a többszintű központi szabályozás egyszerűsítése, a munkaügyi rendelkezések áttekinthetőbbé tétele. A Volán dolgozókat természetesen elsősorban a közvetlen munkafeltételekkel kapcsolatos részletszabályok érdeklik. Mégis indokolt kiemelni az általános célokat, melyekhez még hozzá kell tenni azt is, hogy a Munka Törvénykönyv módosítása arra törekedett, hogy erősödjék a vállalatok belső szabályozása. A jogszabályok végrehajtásáról ilyen módon nem csak a kollektív szerződés és a munkavédelmi szabályzat, hanem most már a szervezeti és működési szabályzat is gondoskodik. ELTÉRŐ MUNKAKÖRBEN A Volán-vállalatok sajátos körülményei mellett, a személy- és áruszállítási igények idényszerűsége miatt, a munkaerő-gazdálkodás hatékonnyá tételét különösen az a módosítás mozdítja elő, hogy a dolgozót eltérő munkakörben, vagy más munkahelyen is foglalkoztatják. Erről indokolt bővebben szólnunk. Bővült és pontosabb lett az a lehetőség, hogy a vállalat a dolgozót — a munkaszerződésben foglaltak módosítása nélkül — ésszerűen, a termelési-szállítási érdekeknek megfelelően foglalkoztassa. A munkaerő rugalmasabb felhasználását szolgálja az az új intézkedés, hogy — külön megállapodás hiányában — naptári évenként általában három hónapig a munkaszerződésben meghatározottól eltérő munkakörben vagy munkahelyen is foglalkoztathatják a dolgozót, sőt a kollektív szerződés három hónapnál hosszabb időt is előírhat. Az áru- és személyszállítás idényszerűsége a munkaerőgazdálkodásban sokszor megoldhatatlan nehézségeket támaszt Az őszi csúcs, a tavaszi áruszállítási különjárati személyforgalom (iskolák tanulmányi kirándulásai) általában nemcsak a járműkapacitás hiánya miatt, hanem a gépjárművezetői létszám és munkaidőalap hiánya miatt is mindig gondot okozott. A gépjárművezetői érdekek is azt kívánják, hogy a leterhelés és a kereset egyenletesebb legyen az év egyes szakaszaiban, sőt hónaponként is. Véleményem szerint, ha a kollektív szerződések nem is élnek a három hónapnál hosszabb átirányítási lehetőséggel, akkor is megoldható gépjárművezetők sokkal gazdaságosabb és számukra is előnyösebb foglalkoztatása. (Például a személyforgalom számára erősebb időszaknak számító első negyedévben a — megfelelő jogosítvánnyal rendelkező — tehergépjárművezetők autóbuszon is foglalkoztathatók, ami nyilván a keresetek átmeneti javulásával jár együtt, nem is szólva a közvetett gazdasági előnyökről). A szabályozás a legtöbb kérdésben intézményesen biztosítja az érdekek megfelelő egyeztetését Így a most tárgyalt átirányításnál nem csak (például a háromhónapos) időtartam betartását írja elő, hanem elrendeli, hogy a dolgozót tájékoztatni kell az elrendelt munkavégzés valószínű tartamáról, illetve tiltja a más helységben végzendő munka elrendelését a dolgozó nő terhessége negyedik hónapjától a gyermek egyéves koráig. A dolgozó kirendelhető (ez már nemcsak írásban történhet) más munkáltatóhoz is, meghatározott feltételek mellett. Tehát megengedetté vált az a régi igény, hogy az egyik Volán vállalat a másik vállalattal ilyen vonatkozásban is együttműködjék. MÁSODIK MUNKAVISZONY Az új munkajogi szabályozás egyik legérdekesebb és nagy visszhangot kiváltó rendelkezése lehetővé teszi, hogy a dolgozók megállapodást köthessenek saját vállalatukkal második munkaviszony, illetve mellékfoglalkozás betöltésére. Nem leveszhető ez össze a túlmunkával, mert itt nem azonos munkáról, hanem eltérő tevékenységről van szó (például műszak után a szerelők gépkocsit vezetnek, vagy gépkocsivezetők szakmunkát végeznek nem saját gépkocsin, megfelelő képesítés és tudás birtokában). Lehet azonban a munkaszerződést is több munkakör ellátására kötni, a folyamatosabb munkavégzés, a várakozási idők csökkentése érdekében. A dolgozó ilyenkor azt az alapbért kapja, mely arra a tevékenységre jár, melyben a munkaidejének nagyobb részét tölti. A munkaidő jobb kihasználását szolgálja az az intézkedés, hogy ésszerű keretek között a Volán vállalat a szállítási feladatokkal jobban összhangba hozza a törvényes munkaidő elosztását, vagyis maga alakítja ki a helyileg legmegfelelőbb munkarendet. Így vállalati hatáskörbe kerül a rugalmas munkaidőbeosztás bevezetése. A gépjárművezetők munkaidőbosztása sok tényezőtől függ, ezért indokolt egy önálló cikkben erre külön visszatérni. Annyit azonban már most meg kell említeni, hogy a napi pihenő 11 órára emelése megoldhatatlan. Bizonyos járatfajtáknál gyakori, hogy a kiállási, várakozási idő olyan tetemes, hogy a vezetéssel töltött idő két-három órát sem éri el naptári huszonnégy órán belül, tehát váltásos szolgálatban a ma érvényben lévő kilencórás pihenőidő (a munkaidő befejezése és a másnapi munkakezdés között) is alig tartható. Várhatóan a kollektív szerződések — Mt. V. felhatalmazása alapján — a gépjárművezetőknél továbbra is a kilencórás előírást tartják fenn, tröszti ajánlás alapján, sértőkkel, a gondatlanul kárt okozókkal szemben. Fegyelmi büntetésként a jövőben nemcsak az időbérben, hanem a teljesítménybérben dolgozók bére is csökkenthető. Ez bizonyára hozzá fog járulni a gépjárművezetők fegyelmezettebb munkavégzéséhez. Súlyos vétség esetén lényegesen csökken büntetésvégrehajtás a fegyelmi felfüggesztésének lehetősége és a büntetést a munkahely megváltoztatása esetén is végre kell hajtani. Szigorúbban lépnek fel az ittas dolgozóval szemben is: az ő esetükben általában nem mérsékelhető az esetleges kártérítési kötelezettség. Szigorúbb szabályok gondoskodnak a társadalmi tulajdon fokozott védelméről is: gondatlanul okozott kár esetén az eddigi 15 százalékkal szemben a havi átlagkereset 50 százaléka, gondatlan bűncselekmény, illetve kirívóan súlyos gondatlansággal okozott károk eseti ám pedig az eddigi háromhavi helyett hathavi átlagkereset a kártérítés felső határa. Üzemanyag-túlfogyasztás miatt, vétkességre való tekintet nélkül, felelősség terheli a dolgozót, ha a felvett üzemanyag mennyisége a tényleges felhasználással együtt járművezetőként külön-külön megállapítható és a munkáltató bizonyítja, hogy a túlfogyasztásnak műszaki oka nincs. Ezt általában fogyasztásméréssel lehet bizonyítani. KORHATÁR Említésre méltó még két változás, az egyik az, hogy 14 évről 15 évre emelik a munkaviszony létesítésére előírt alsó korhatárt, a másik pedig az, hogy a munkaügyi döntőbizottság tagjait kijelölés helyett a jövőben a dolgozók választják. A módosított jogszabályok még kiegészülnek a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium végrehajtási utasításával, ami alkalmat ad arra, hogy a kérdésre ismét visszatérjünk. Dr. Sárjjrásy Gábor KÁRTÉRÍTÉS, FELELŐSSÉG Az új szabályok alapján a vállalatok szigorúbban járhatnak el a munkafegyelmet Büszkeségeink A NÉPHADSEREG KIVÁLÓ KATONÁJA kitüntetést kapta Micheller Gábor, az egység Élenjáró Katonája kitüntetést pedig Kovács Zoltán, Holczimmer János, Gál József, Szőke Árpád és Ország István kapta. Valamennyien a 18-as Volán oroszlányi üzemegységétől vonultak be. BULGÁRIAI MÓDSZEREK Megakadsályossák ■ es besszinlopást! A bolgár nemzetgyűlés nemrégiben, kapcsolódva az üzemanyag-takarékossági intézkedésekhez, módosította a büntető törvénykönyvet. A törvénymódosítás értelmében, ha a bűncselekmény folyékony üzemanyag lopása, a fő büntetésen kívül mellékbüntetésként jelentős összegű pénzbüntetést szabnak ki az elkövetőre, és elrendelhetik gépjárművének elkobzását is. A büntetés kiszabásánál számításba kell venni a folyékony üzemanyag rendeltetését és mennyiségét. Ha az államtól eltulajdonított folyékony üzemanyag értéke meghaladja a 10 levát fogyasztói áron, a lopásért (állami tulajdon eltulajdonításáért) a büntető törvénykönyvben korábban is megállapított szabadságvesztés büntetés mellett most 300 levától 2000 leváig terjedhető pénzbüntetést állapítanak meg mellékbüntetésként akkor is, ha a folyékony tüzelőanyag nem gépjármű-üzemanyag, hanem ipari, lakossági vagy egyéb célokra szolgál. Ha azonban az eltulajdonított folyékony tüzelőanyag gépjármű-üzemanyag, a bíróság pénzbüntetés helyett elrendelheti az elkövető személyi , tulajdonban levő gépjárműnek az elkobzását. Ha a tettes nem rendelkezik egyéni tulajdonú gépjárművel, 500- tól 4000 leváig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják, de ha volt a tulajdonában a gépjármű, s azt időközben eladta, a pénzbüntetés mértéke nem lehet alacsonyabb az értékesített gépjármű értékénél. Vegyünk egy példát: egy állami tehergépkocsi vezetője 50 liter benzint kivesz a tartályból, majd 0,5 leváért, vagyis a lakosság számára megállapítottnál alacsonyabb áron eladja egy személygépkocsi tulajdonosának. Ebben az esetben a bíróság az állami tehergépkocsi vezetőjét állami tulajdon eltulajdonításáért ítéli el, és a szabadságvesztés büntetés mellé 500-tól 4000 leváig terjedő pénzbüntetést szab ki. A személygépkocsi tulajdonosát pedig, aki jól tudta a vásárolt benzin eredetét, elítéli orgazdaságért és a büntető törvénykönyvben előirányzott büntetés mellett elrendelheti a személygépkocsi elkobzását is. 1 KEREKASZTAL SALGÓTARJÁNBAN Hogyan lehet csökkenteni a ZIL-ek fogyasztását? A Nógrád című napilap 1979. december 9-i számában egy újítás „kálváriáját”, két fiatalember nehéz esetét tárta fel. A 2-es Volán vezetését tette felelőssé, hogy e két dolgozó energiatakarékosságot célzó, a vállalat által elfogadott újítását 1976 óta nem vezette be teljeskörűen. MIRŐL IS VAN SZÓ? Két vállalati dolgozó László József üzemszervező és Tóth Sándor csoportvezető hosszas kutatás után rájött, hogy a ZIL tehergépkocsik fajlagos üzemanyag-fogyasztását csökkenteni lehet, ha a karburátor dúsítószelep-golyójának működtető tűjét eltávolítják. E szelepnek ugyanis az a rendeltetése, hogy a fúvókák mellett több üzemanyagot juttasson a motorba a maximális teljesítmény kihasználásáért. Vagyis üzemanyagot lehet megtakarítani, némi teljesítménycsökkenéssel. December 21-én a vállalatot ért bírálat tisztázására kerekasztal-konferenciára került sor. AZ ELŐZMÉNY: A kísérletet előbb csak nagy titokban, két gépkocsin, majd a salgótarjáni üzem 28 ZIL- jén végezték. Érdekes módon, a gépkocsivezetők tudta nélkül! AZ EREDMÉNY. Idézet a nyilatkozatokból. .. jelentős fogyasztáscsökkenést tapasztaltunk — így Mákos István, Kun Gyula, Simon József, Tábori Mihály —, ami a motor maximális teljesítményét ugyan csökkentette, de a fuvarfeladatok elvégzéséhez szükséges idő nem növekedett... a Kresz által megengedett maximális sebességet terhelt állapotban is el tudtuk érni... a kísérleti idő alatt a módosításból adódó, vagy arra utaló műszaki meghibásodás nem történt.” Mindezt 1976. július 7-én írták. A műszakiak, a véleményezők is dicsérőleg nyilatkoztak 1976. augusztus 4-én .. a maximális megengedett érték biztonságosan tartható... forgalom biztonságát nem veszélyeztette ... komoly megtakarítást jelent... lépcsőzetes bevezetését javasoljuk...” KÖZJÁTÉK 1976. első félévében Salgótarjánban egy ZIL átlag 43,6 liter benzint fogyasztott 100 kilométeren. A kísérlet ezzel szemben 38 litert eredményezett. A kimutatott megtakarítás 12,62 százalék. TOVÁBBLÉPTEK. A Volán Tröszthöz is felkerült az újítás. Noéh Gedeon egyszemélyi elbíráló válaszlevélben írt véleménye: „László József és Tóth Sándor által benyújtott javaslatot a Volán 2. Vállalat járműin történő alkalmazása ellen nem emelünk kifogást, azonban annak általános bevezetését jelenleg a tröszt nem kívánja elrendelni.” A KÖJUKI szakembere, Flämisch Ottó levélben elemezte a tarjáni kísérletet, azt is közölve, hogy az általuk végzett vizsgálat 18 százalékos üzemanyag-megtakarítást eredményez. MI A HELYZET MOST? Az újítást Salgótarjánban elfogadták, eszmei alapon tízezer, közreműködésért pedig nyolcezer forintot kapott László József és Tóth Sándor. A vállalati bevezetését azonban nem rendelték el. Salgótarjánban és Balassagyarmaton végeztek a billenős ZIL- eken kísérletet. Nem vezethették be, mert még egy-két biztonsági intézkedést meg kellett valósítani. No, meg nem voltak biztosak abban, hogy a megtakarítás egyáltalán a vállalatnál „jelentkezik”... A A másik gond az volt, hogy nem kalkulálható a megtakarítás, nem tudni mennyi köszönhető az újításnak, s mennyi az egyéb takarékossági intézkedésnek, járműellenőrzésnek, vezetéstechnikának. A 2-es Volán — a bíráló cikk ellenére is —, takarékosan gazdálkodott már korábban is. Az újítástól függetlenül. Az 1975 és 1978 között a benzines üzemű tefu kocsiknál a tervezett 3 százalékos fogyasztáscsökkenés helyett 7,1, a gázolajosoknál pedig 14 százalékos fajlagos megtakarítást értek el. Ami még ennél is világosabban példáz: lehet, hogy nem is az újításon, hanem az emberi tényezőkön múlik a takarékos üzemvitel. Ugyanis Nagybátonyban — ahol nem alkalmazták a kísérletet —•, 1976—1979 között évente 6—8 százalékkal is jobb eredményt értek el, anyag-megtakarításban, üzemmint Salgótarjánban vagy Balassagyarmaton, ahol a kísérleti megvalósítást „próbálgatják”. Ezt a megállapítást igazolják a vezetéstechnikai versenyeken elért vállalati eredmények is! Ezeken, például 1978-ban (változatlan porlasztóval!) 100 kilométeren minimálisan 21,94 liter, maximálisan 29,13 liter. 1979-ben minimálisan 20,64, maximálisan 31,28 liter benzinfogyasztást regisztráltak a ZIL gépkocsiknál. A SZAKMA KÍSÉRLETEI. Még a salgótarjáni újítás meg sem született, amikor a Volán Tröszt — már 1975- ben — megbízta a KÖTUKI-t, hogy közlekedésbiztonsági és energiamegtakarítási céllal sebességkorlátozó berendezést fejlesszen ki a ZIL-billenősökre. A megbízásra 1976-ban egy mechanikus szabályozású és egy elektronikus szabályozási berendezés készült el. A 17-es Volán pedig 1977-ben legyártotta a berendezéseket. Az üzemi kísérletek azonban nem hozták meg a kívánt eredményeket. Hasonlóan a 9-es Volánnál kísérleti céllal kidolgozott berendezések sem. A szakma ebbe nem nyugodott bele. 1978 végén a 3-as Volánnál folytatták a kísérletezést, a korábbi elképzelések továbbfejlesztését És megszületett egy negyedik berendezés. Ez vegyes, mechanikus és elektronikus működtetésű. Hogy milyen eredményt hozott, és mi lesz a sorsa? Erről szólunk a következő lapszámunkban. Balázs István TELJESÍTETTÜK... GYORSJELENTÉS 1979RŐL Az elmúlt évet összegző gyorsjelentés szerint a tehergépjárművek 189 millió 950 ezer tonna súlyt mozgattak meg, amely 1,5 százalékkal kevesebb a tervezettnél, de 3,1 százalékkal több mint 1978-ban. Az árutonnakilométer a tervezettnek megfelelően alakult és 6,4 százalékkal több volt a bázisnál. A Volánbuszok 1 milliárd 512 millió utast szállítottak az elmúlt évben, amely a tervezett szinten volt, és a bázisnál 5,6 százalékkal nagyobb. Az utaskilométer is a tervezettnek megfelelően alakult, a bázist pedig 5,8 százalékkal haladta meg. A taxik 18 millió utast szállítottak, amely a tervezettnél 3,1 százalékkal, a bázisnál pedig 7,6 százalékkal nagyobb. Az utaskilométer S,3 százalékkal elmaradt a tervezettől, de 1,5 százalékkal nagyobb volt mint 1978-ban. Ülésezett az igazgatótanács A Magyar Autóklub tanácstermében tartotta december 27-én ünnepi ülését a Volán Tröszt igazgatótanácsa, Tapolczai Kálmán vezérigazgató elnökletével. Első napirendként a Volán Tröszt 1980. évi tervjavaslatát, a terv végrehajtását intézkedéseket megalapozó főlek tárgyalták és vitatták meg Galántai József vezérigazgató-helyettes előadásában. Majd dr. Zahumenszky József vezérigazgató-helyettes elemzését követően a tröszti árufuvarozási keretszerződéseket értékelték. Ezt követően ünnepi aktus következett: Tapolczai Kálmán vezérigazgató búcsúztatta, illetve köszöntötte a 4-es Volán volt igazgatóját Balogh Tibort, munkaköréből történt felmentése és a Magyar Autóklub történt kinevezése főtitkárává alkalmával. Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a vezérigazgató bejelentette, hogy a miniszteri értekezlet változtatás nélkül jóváhagyta a Volán Tröszt 1980. évi tervét. Megköszönte a vállalatok 1979. évi jó munkáját, a vállalati kollektívák helytállását. Majd bemutatta a'9-es Volán új igazgatóját, Rigó Istvánt^ PÉCSI BRIGÁDOK Televízió a gyerekeknek A pécsi Volán teherforgalmi üzemegységének Volán—Camion szocialista brigádja tavaly decemberben felhívással fordult az üzemegység szocialista brigádjaihoz, hogy a nemzetközi gyermekév alkalmából közösen vásároljanak egy televíziót egy iskolának vagy egyéb gyermekintézménynek. Az üzemegység szocialista brigádjai csatlakoztak a felhíváshoz és a készülék megvásárlásához a Ságvári Endre, a KISZ ifjúsági, az Ady Endre, az Április 4., és a Széchenyi István szocialista brigád 300, a Steinmetz Miklós, a rakodógépkezelői, a Propán-bután, a Tefu—Volán, a Petőfi Sándor, a November 7., a konténeremelő és a Csonka János szocialista brigád 500 forinttal járult hozzá. A Videoton Super Star 20 típusú tv-t december bensőséges ünnepségen 22-én Kálmán Imre és Petkó Sándor adta át a Baranya megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézetnek. Az értékes ajándékot a gyerekek kedves műsorral, verssel, dalokkal köszönték meg. Karvaly Zoltán