Volán Hírlap, 1988 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-14 / 1. szám
Az éves munkát értékelték a kisvárosban. Tetszetősen sorakoztak a számok. Jó volt az árbevétel, nőtt a nyereség, sikerült a béreket is az elgondolnál nagyobb mértékben emelni. Csak a beszélgetés vége felé kezdett megfagyni a levegő. Kiderült ugyanis, hogy volt az év során egy hathetes betegállományt okozó baleset. Több nem, csak ez az egy. Az előterjesztő titkon abban reménykedett, hogy külön megdicsérik a helyzetért. Igenám, de az is kiderült, hogy az előző évben is volt egy áthúzódó betegállománnyal járó sérülés. Így azután hiába javult a baleseti követelmények egyik pontja — a balesetek száma — súlyosan romlott a másik mutató —, az egy balesetre jutó táppénzes napok száma. — Az egyik jósága nem feledteti a másik hibáját — érveltek és ezzel máris messzire szállt a magasabb elismerés reménye. Valakinek eszébe jutott a mentő ötlet: — Kell néhány három napon belül gyógyuló balesetet okozni. Akkor még nem lesz túl sok a balesetek száma, viszont az átlagolás révén kedvezőbb lesz a másik mutató. Ha volna erőm nevetni az elhangzottakon, akkor emlékeztetnék arra, miként szólt a hatvanéves gavallér a húszéves Micikéhez. — Ne legyen olyan tartózkodó, kedves. Kettőnk átlagéletkora éppen a legkívánatosabb ... Hisszük vagy tagadjuk, attól még tény marad: a számok bűvöletében élünk. Nem is olyan régen még a tervszámok jelentették a megmásíthatatlant. Az egyik rubrika moliére-i fösvénységre késztetett, a másik alapján Dáriusnak hitték magukat egyesek. De ne menjünk ilyen messzire. Én ma sem értem pontosan a nulla áfakulccsal való szorzatot, hiszen szerény matematikai ismereteim szerint a nullával való szorzat nem változatlanságot, hanem nullát eredményez ... Az időszámítás előtt ötszáz évvel jobb sorsra szenderült Pitagorasz Kroton szigetén iskolát alapítva, különös kapcsolatokat állapított meg a számok között. Nevéhez fűződik — egyebek között — a derékszögű háromszög oldalai közötti összefüggés. Ki hitte volna korábban, hogy a három, illetve négy egység hosszú befogókhoz mindig ötegységnyi átfogó tartozik, s ebben az esetben bizonyos, hogy a befogók 90 fokos szöget alkotnak. A halálát követő évszázadban tanítványainak egy csoportja veszedelmes dolgot művelt: a számok segítségével kívánta megmagyarázni a világ jelenségeit. A pitagoraszistáktól Baál tisztelői éppúgy rettegtek, mint az Ámonhívők. Veszélyes eretnekként irtották a hirdetőket, jóllehet a korban békésen megfért egymás mellett a Nap és a tenger tisztelete, a tűzimádat. A kabalisztikus számok gyökeret vertek a mesék és a regék világában is. Tudjuk, hogy Döbrögit háromszor verte el Lúdas Matyi, tizenketten voltak magas Déva váránál a kőművesek, és a balvégzetű Kelemenné éppen tizenharmadiknak érkezett. A huszonegyes világéletben nyerőszám volt, az ezeregy mesék a végtelent tükrözték s tízezren voltak a halhatatlanok ... Ha a kellemes anekdoták közé sorolhatnánk a bevezetőben körülírt epizódot, úgy lehet, hogy egyszer abból is számhagyomány lenne. Ám kételkedem abban, hogy korunk szemlélete a pitagorasztáknak kedvezne. Erdők mélyén, irodák rejtekén talán lehetne imádni az új istent, de hiszem, hogy a napfény árt neki... (K) VÉLEMÉNYCSERE A PÁRTTAGOKKAL ZALÁBAN BIZALOM, UNNI AKARÁS, A GONDOK ŐSZINTE FELTÁRÁSA Befejeződtek a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések a Zala egyéni Volán központi I-es pártalapszervezetében. Az elhangzott véleményekről, tapasztalatokról kérdeztük Horváth Lászlót, az alapszervezet titkárát. — A mi három pártcsoportunkban mind a 31 dolgozó nagyon részletesen kifejtette véleményét. Leginkább az ország jelenlegi helyzete és a várható változások foglalkoztatják a tagságot. Véleményem szerint tárgyilagosan és kritikusan szemlélték a körülményeket és a kialakult helyzetért való felelősséget tették ismételten szóvá. Hiányolták a gyors és pontos tájékoztatást is. Úgy érzik a párttagok, hogy a jelenlegi kemény, de az ország helyzetén javítani kívánó intézkedésekre szükség volt és bíznak abban, hogy a hatás sem marad el. Sokak véleménye szerint a párt szerepe kezd háttérbe szorulni, előtérbe kerül a gazdasági irányítás. Többen szóvá tették, hogy a változások megközelítően sem egyformán érintik a dolgozókat, és az átlagosnál jobban sújtja a fiatalokat, a pályakezdőket, a családot alapítókat és nyugdíjasokat. Visszatérő vélemény volt az elbeszélgetéseknél, hogy a párt csak akkor lesz képes megfelelni az elvárásoknak, ha minden szinten elvszerűen és következetesen képviselik a közösen elhatározottakat. — Hogyan értékelték gazdasági helyzetüket . Tisztában vannak azzal, hogy összébb kell húznunk a nadrágszíjat az elkövetkezendő években, bár véleményük szerint túlzottak az év közbeni burkolt áremelések. Többek véleménye szerint egyes rétegek a létminimum alsó határán élnek és ez elégedetlenséget szülhet. A másik oldalon viszont többen vannak azok, akik minimális munkával jutnak magas jövedelemhez. S pont náluk a személyi jövedelemadó sem valós bevételnek megfelelően a alakul. — Milyennek értékelik saját vállalatuk helyzetét? — A vállalat gazdasági helyzetét stabilnak ítélik. Bíznak vezetőikben, gazdasági és politikai képzettségükben. Elégedetten szóltak arról, hogy amit tudott, azt az utóbbi időben megtette a vállalat, hogy a gondokat enyhítse. Többen megemlítették, hogy az egyszeri jutalmak kifizetése nem mindig éri el a joggal elvárt hatást. A konkrét bérfejlesztésnek sokkal nagyobb lenne az ösztönző hatása. Megítélésük szerint a helyi pártvezetés jól segíti a tervek megvalósításában vállalatot és megfelelő politikai hátteret teremt. Ez vonatkozik a pártbizottságra és az alapszervezetekre is. Az egyéni témakörökön belül hogyan ítélik meg saját helyzetüket? — Az alapszervezetünkben lévők közül senkinek sincs lényeges munkahelyi problémája. Megbecsültnek érzik személyüket, vezetőik következetesen irányítják, segítik és számon kérik tevékenységüket. Környezetünkben a megfontolt nyíltság a jellemző. Munkahelyi vezetőikkel korrekt a munkakapcsolatuk, ez vonatkozik a társadalmi szervezetek vezetőire is. — összegzésképpen hogyan értékelné az elbeszélgetések tapasztalatait? — Párttagjaink fegyelmezetten dolgoznak a kibontakozási program sikeréért. Tudják és elfogadják: népszerűtlen intézkedésekre is sor kerül, de nem örülnek annak, hogy sokan fognak az eddigieknél rosszabb körülmények között élni. Mindezek tudatában vállalják, hogy továbbra is a párt soraiban képviselik a szocializmus ügyét. Ennek feltétele, hogy a vezetés világos, egyértelmű, határozott állásfoglalásokat hozzon és őrködjön a következetes megvalósításon. (A) POLITIKAI FELADATTERV BORSODBAN A kibontakozás A Borsod Volán cselekvési programjának végrehajtását segítő politikai feladatterv december 22-én került a főbizalmi, bizalmi küldött testületi ülés elé. Az eseményt tanácskozássorozat előzte meg, melynek során a vállalat pártbizottsága, KISZ-bizottsága és szakszervezeti bizottsága kialakította a cselekvési programmal kapcsolatos állásfoglalását. Az alaposan előkészített politikai feladattervet a szakszervezeti küldött testület egyhangúlag elfogadta. Az ülést követően beszélgettünk Gácsi Lajos vszb-titkárral, a cselekvési programot szolgáló politikai munkáról. — Az ülésen elhangzott, hogy a cselekvési program végrehajtása új gondolkodásmódot és magatartásformát igényel a gazdasági, valamint a politikai, társadalmi szervezetek különféle szintjein. Mit jelent ez a gyakorlatban? — A politikai, társadalmi szervezetek munkájától jelentős mértékben függ a program sikere, ezért különösen fontos, hogy a tisztségviselők nagyobb felelősséggel, egységesebb cselekvéssel támogassák a helyi feladatok végrehajtását, mozgalmi munka hatékonyságának javításával el kell érni, hogy ezek a szervezetek legyenek a működési terület elsőszámú politikai felelősei a végzett munkáért, az emberi kapcsolatok és a munkahelyi légkör kedvezőbb alakításáért. A gazdasági elvárásoknak csak abban az esetben tudunk megfelelni, ha a gazdálkodás szintjén javul a hatékonyság és növekszik a jövedelemtermelő képesség. Tudatában vagyunk annak, hogy a jelentős erőfeszítéssel járó feladatok végrehajtása csak a vállalati kollektíva cselekvő támogatásával lehetséges. Elhangzott az is, hogy csökkenőben vannak az anyagi tartalékok, s a mérsékeltebb gazdasági növekedés kedvezőtlenül befolyásolja a feladatok gazdaságosságát. Az eszközbeszerzésre fordítható pénz csökkenése ugyancsak növeli a feszültséget. Ebben a helyzetben milyen tennivalókat határozott el a testület? — További tartalékok az emberi tényezőben keresendők, s ez csakis a demokratizmus továbbfejlesztésével, a meglévő fórumok megfelelő működtetésével, a jog- és hatáskörök tiszteletben tartásával érhetők el. Erősíteni kell a nyilvánosságot, az információáramlást, a dolgozók bevonását a döntések előkészítésébe, az érdemi véleményalkotást, a tulajdonosi szemlélet kialakítását. Előtérbe kerül a belső tartalékok feltárása, a munkaverseny mozgalom élénkítése, az újítómozgalom továbbfejlesztése, a vállalkozói készség, aktivitás fokozása. — Érdekeltségi és ösztönzési kérdések is napirendre kerültek, összefoglalná ezeket? — A munkaverseny- és az egyéb munkamozgalmak középpontjába a termelés gazdasági eredményességét kell állítani úgy, hogy a dolgozók alkotókészsége kibontakozhasson. Javaslat történt nyereségközpontú önelszámoló és önálló felelősségű szervezetek kialakítására. Fontos, hogy a brigádszerződések a jövőben valós, konkrét és számszerűsíthető vállalások legyenek, melyeket az előre rögzített bérek szerint lehet kifizetni. Tulajdonképpen olyan vállalkozási szerződés kialakítása szükséges, amely magába foglalja a vállalati és egyben az egyéni érdeket is, lehetőséget teremtve a feladatok tényleges megvitatásához, az egyéni kötelezettségek megjelöléséhez, így kiemelten érvényesülhet a munka, a verseny és a mozgalom egysége. Mindezeken túl indokolt olyan belső érdekeltségi rendszer kialakítása, amely figyelembe veszi az üzemegységek helyi adottságait, sajátosságait. A vállalat versenyképességének növelése azt kívánja, hogy minél előbb megújuljon a takarékosságot és hatékonyságot szolgáló ösztönzési rendszer. Egyre kritikusabb a forgalmi utazók munkaerőhelyzete. A foglalkoztatási szint további növekedésének megállítása érdekében szükséges az itt dolgozók bérezési rendszerének felülvizsgálata, és a teljesítményekkel arányos ösztönzőbb bérrendszer kialakítása. Anyagi és erkölcsi elismerések révén el kell érni, hogy rangot jelentsen a közlekedésben dolgozni. (F) KAPOS VOLÁN Időszerű módosítások a kollektívben A kollektív szerződés módosításának szükségességét az őszi parlamenti ülésszakon elfogadott — a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló — törvény vállalati szintű végrehajtása jelentette. A Kapos Volán a jogszabály ismeretében szinte azonnal elkezdte kimunkálni a bérek bruttósításának rendszerét azon állományúak körében, ahol ez, a nettó kereset megőrzése (változatlan munkateljesítmény mellett) a legösszetettebb feladatot jelentette. Mi is ennek az oka? — A Volán-vállalatoknál jellemzően a munka díjazására vonatkozó szabályok, bérrendszerek a munkavállalók szélesebb csoportjára vonatkoznak. Gyakorlatilag a bérelemek nem a dolgozók személyéhez, hanem az általuk végzett tevékenységhez, teljesítményhez tartoznak. Abban az esetben, amennyiben az egyes teljesítmény-bértételeket csak átlagos mértékben bruttósítanánk fel, úgy a bérrendszer ösztönző alapelveit sértenénk meg. Az átlagos mértékben történő bértételbruttósítás ugyanis azt eredményezte volna,hogy az átlag felett teljesítő (és ezért vélelmezhetően magasabb keresetű) dolgozó korábbi anyagi viszonyához képest rosszabbul, míg az átlag alatt teljesítő munkatárs (feltehetőleg alacsonyabb keresetű) korábbi pozíciójához képest jobban járna. A jövedelmek ilyképpen történő átrendeződése helytelen, alapvetően sértené meg a végzett munka szerinti díjazás elvét. A felvetett problémán nyilván enyhíteni lehet egy olyan teljesítményprémium bevezetésével, amely a magasabb teljesítésű dolgozók premizálást alkalmaz. részére Ennek kimunkálása azonban a keresetelemek részletes elemzését követően vezethet csak sikerre. Szólni kell arról is, nem kevesebb, mint az hogy állományi létszám 80 százalékát érintő kérdésekről van szó, amelynek kezelése már csak azért is kiemelkedően fontos. Figyelembe véve kitűzött céljaink, s az időszak adottságát (magyarul rövidségét) vállalatunk úgy döntött, hogy átmenetileg egy kompromisszumos megoldást választ. A korábbi bérrendszer bértételeinek számfejtésével a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozók bérét a bruttósítás igényének megfelelően kiegészíti. A kiegészítés a nyugdíjjárulék 10 százalékos egységesítése és a személyi jövedelemadó bevezetése miatt vált szükségessé. Természetesen az összes felsőbb jogszabály betartásával szinte számolunk. Az átmeneti időszak lehetőséget ad arra, hogy egy hosszabb idő alatt részletes szerekezet- és hatásvizsgálat segítségével elemezze a működő bérrendszereket és szükség szerint módosítsa azokat. Vállalatunk úgy döntött, hogy fél év átmeneti időszak után, július 1-jétől vadonatúj bérrendszert vezet be. A bérrendszernek legalább két, elsőre antagonisztikusnak tűnő ellentmondásnak, célkitűzésnek kell megfelelnie: — magasabb teljesítménykövetelmény teljesítése esetén magasabb bér kifizetését jelentse a dolgozónak; — feleljen meg a személyi jövedelemadó progresszív mértékének. A bérrendszer alapelveinek állománycsoportonkénti kimunkálását a vállalat munkaügyi szakszolgálata a forgalmi és műszaki szervezetekkel együtt megkezdte, a szakszervezeti szervek aktív közreműködésével. Addig is, amíg az új bérrendszer életbe nem lép, az említett átmeneti időszak szabályai szerint történik a bérezés, melyet a vállalati törvénybe (kollektív szerződésbe) iktatott és a szakszervezeti főbizalmi, bizalmi testületi ülésen munkahelyi kollektívánk elfogadott december 17- én és hatályba lépett december 31-én. A rendszer változatlan munkateljesítmény mellett az 1987. évi nettó kereset megőrzését plusz-mínusz 50 forintos eltéréssel garantálja. A számítások alapján elmondhatjuk, hogy az esetek 60 százalékában 20 forintos eltéréssel „adja vissza” a korábbi nettó keresetet. A vállalati dolgozók új személyi alapbérük összegéről, bármilyen bérrendszerben is legyenek foglalkoztatva, december 21-ig értesültek. Dr. Szikszai Éva GÁL ANDORT nevezték ki a Vértes Volán üzemigazgatójává január elsejével. A volt vezető, Karcz Jenő más megbízatást kapott. FELADATMEGOSZTÁS a városi személyközlekedésben témában a KTE városi közúti közlekedési szakosztálya szervezi meg a 19. Közlekedéstervezési és forgalomtechnikai nemzetközi tudományos tanácskozást április 19—21. között. Jelentkezni február 20-ig lehet a Közlekedéstudományi Egyesület titkárságán. A fórumon a legújabb tapasztalatok, összefüggések és javaslatok kölcsönös ismertetésére és nemzetközi vitájára kerül sor a városi és átfogó közlekedési rendszerek témakörökben. tagdíjfizetés bérjegyzékén, írásos megbízással Több idő az érdekképviseletre Amint arról előző számunkban részletesen beszámoltunk, új módon fizetjük ez évtől szakszervezeti díjunkat. Vagyis a tagok írásos megbízást adnak, hogy tagdíjukat a bérjegyzéken feltüntessék, levonják, és összegét a szakszervezetnek átutalják Először a februári bérfizetéskor rendezik a januári tagdíjat. Most arra voltunk kíváncsiak: miként láttak munkához a Mátra Volánnál? e Kérdéseinkkel Domán Andrásné vszb-titkárt kerestük fel. — Hogyan értékeli a tagság a megváltozott tagdíjfizetést? — Eddigi információink szerint helyeselték. Ugyanis a tudatosítás jelenleg még nem teljes körű, az egyéni és a csoportos beszélgetések még tartanak. Egyébként ez a saját szervezeti felépítésünkben úgy történt, hogy a SZOT- és a KSZDSZ-határozatot — tájékoztatás keretében — átadtuk a főbizalmiaknak, azok továbbították — szintén értekezleten — a munkahelyi bizalmi testületeknek. Ez utóbbiból 15 működik vállalatunknál és bizalmiakból, valamint helyetteseikből áll. A bérjegyzék útján történő tagdíjfizetést, annak előnyeit tehát közvetlenül a bizalmiak magyarázták el kollégáiknak. Mi arra törekedtünk, hogy megértessük, mi tette szükségessé az egész változtatást. Az elbeszélgetések igen fontosak, hogy a tagság valóban a változás összetevőit pontosan megértse. Természetesen a hangsúly az önkéntességen van. — A bizalmiak ideje egy kicsivel megnőtt. A tagok hatékonyabb érdekképviseletet várnak. Hogyan készítették fel erre őket, s mit várnak tőlük? — Azt mondhatom, hogy van már egy kis gyakorlatunk. Ez ugyan ellentétesen hangzik az előbbivel, de a magyarázat egyszerű: nálunk a forgalmi-fizikai dolgozók egy része hosszabb ideje bélyegét a fizetésével együtt, a pénztárban kapta meg. Az ott dolgozó bizalmiak idejét tehát ez nem kötötte le. Bár meg kell mondanom: helytelen az a nézet, mely a bizalmi feladatát csupán a bélyegkiadással azonosítja! Eddig is, a jövőben is széles körű tevékenységük, kulcsfontosságú tisztségviselőknek tartom őket. Hiszen a munkahelyi gondokról ők értesülnek legelőször, rajtuk keresztül tudjuk meg azokat, és tudunk intézkedni. Hiszen a vszb 13 tagja nem lehet ott mindenütt. Szervezeti rendszerünk decentralizált, az üzemiegységi bizalmi testületek és a munkahelyi bizalmi testületek jog- és hatáskörrel rendelkeznek. Tehát az a bizalmi másként látja a gazdasági munkát is, ha mindenről tud, s véleményét elfogadják. Persze, mi is odafigyelünk és számonkérünk. A lényeg: az információs hálózat mindkét irányban jól működjön. Szerintem a bizalmi csoport ott tevékenykedik helyesen, ahol a helyettes is megfelelően dolgozik, képviseli az érdekeket. vezeti Felkészítésükre a szeroktatást használtuk fel, de a decentralizált rendszer önmagában feltételezi a felkészülést. Hiszen amikor a bizalmi egy ülésre elmegy, megbeszéli kollégáival, mit fognak ott tárgyalni, s mit vigyen, miről beszéljen ő maga, és felkészül. Nyilván van még kívánnivaló, elsősorban szemléletbeli változásra gondolok. Az egyéni érdeket nem szabad előtérbe helyezni, valós érdekképviselet csak akkor lehet, ha a tagság véleményének kikérésével történik egy-egy téma intézése Fontos: időben felismerni gondokat és időben megtalálani a megfelelő megoldást, valamint felelősen dönteni, jelezni a gazdasági vezetésnek Ezt várjuk. — A tagdíjak ötven százaléka az alapszervezeteknél marad. Mire kívánják felhasználni? — A szociális kiadásokat szeretnénk növelni, ezen belül elsősorban a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők és a rászorulók segélyösszegét kívánjuk emelni. — Végezetül: mi a véleménye arról a nézetről, hogy a szakszervezet csak a szervezett dolgozókat képviselje? — Nem így van! Szerintem a vállalat valamennyi dolgozója érdekét kell képviselni. Például a kollektív szerződés módosításakor véleményt kértünk mindenkitől. A jóléti és kulturális alap felhasználása sincs különválasztva szakszervezeti és szervezeten kívüli tagokra. Jól működik a jogsegélyszolgálatunk is, hogy csupán néhány példát említsek. A Mátra Volánnál 3100-an dolgoznak, 97,8 százalékuk tagja szakszervezetnek, ez a szám eléri a szakmai átlagot. A jövőben szeretnék megtartani a tagságot, s természetesen, a korábbihoz hasonlóan, jól tevékenykedni. KM)